Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1939-01-01 / 1. szám
4 SZABOLCSI ŐRSZEM 1939januárhó sokan zsidó szeszfőzőket, s más vallású gazdasági tisztviselőket alkalmaznak. Mi tiltakozunk legerőteljesebben az ellen, hogy az embereket százalékszerűen osztályozzák, mert a helyes és természetes kiválasztás nem ismer felekezeti kérdést. Csak és kizárólag református nagybirtokaink felé izenjük, hogy az a szabolcsi református földműves fiú, aki tisztességével és szorgalmával saját kis földjén oly jól.megállja helyét, magasabb mezőgazdasági képzettséggel és tudással éppoly jó gazdasági tisztviselő, mint a más vallásúak ! Legközelebb a szabolcsi birtokmegoszlásról írunk. Sz—s. Mit olvassunk? — A Bibliából Január 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. Február 1. 2. 3. 4. János 1:43—51. I. Kor. 2:6—16. Zsolt. 54. Máté 5:33—48. I. Mózes 22:1—19. Máté 6:1—18. I. Mózes 23. Máté 6:19—34. I. Mózes 24:1—21. Máté 7:1—14. I. Mózes 24:22—48. Máté 7:15-29. II. Kir. 5:1—19. Máté 8:1—18. János 4:5—14. Róma 1:13—20. Zsolt. 55. Máté 8:19—34. I. Mózes 24:49—67. Máté 9:1—8. I. Mózes 26:1—35. Máté 9:9—13. I. Mózes 27:1—29. Máté 9:14—26. I. Mózes 27:30—46. Má.té 9:27-38. Zsolt. 93. Máté 10:1—5. János 4:31—42. Róma 13:1—10. Zsolt. 56. Máté 10:6—25. I. Mózes 28. Máté 10:26—42. I. Mózes 29:1—20. Máté 11:1-19. I. Mózes 31:36-54. Máté 11:20-30. I. Mózes 32:1—20. Máté 12:1—21. Jeremiás 9:22—23.-Máté 12:22-37. Miért olvasom a Bibliát? Sohasem tudtam azokat az embereket megérteni, akik annyi mindent ki tudtak olvasni egy-egy bibliai versből. Nekem elképzelhetetlennek tűnt fel, hogy valaha is többnek lássam a Bibliát, mint érdekes történelmi régiségnek. Mikor rendszeresen elkezdtem olvasni, nem annyira az Isten felé jutás vágya vezetett, mint inkább a kíváncsiság s talán az is közrejátszott, hogy az általános műveltség egyik feltételének véltem. — Arra, hogy életformáié erő lehessen életemben, mint ezt némely emberdél láttam, gondolni sem mertem. Amikor először olvostam végig a Bibliát, alig tett rám különösebb hatást és egy-két biztató Igén kívül alig maradt meg bennem valami. Később érdekesen tapasztalhattam, hogy egyes helyek többszöri olvasás után hogyan elevenednek meg előttem s tárták fel egymásután a bennük elrejtett kincseket. — Így lett lassanként számomra mind több és több gyönyörűség tárháza a Szentírás. Isten azonban nem elégszik meg azzal, hogy csak szemlélői és csodálói legyünk Igéjének. Életté akarja tenni számunkra. Nem tudtam már én sem személytelenül elhaladni mellette. Eddig rendbenlévőnek gondolt életemben egymásután mutatott rá az írás nagy és komoly hiányosságokra és bűnökre. — Vállalnom kellett ezeket s ezzel a keresztyén élet útjára valósággal ráléptem. — Ezen az utón tovább haladni nem tudnék a Biblia nélkül. Belőle szól hozzám Isten, ezzel vezet, ad parancsokat, nevel, vigasztal és táplálja hitem pislogó lángját. Szeretném, ha az én református testvéreim, akik a bibliaolvasás kezdeti nehézségeivel küzdenek, nem veszítenék el a bátorságukat és ahelyett, hogy félrelöknék az írást, imádkozó lélekkel rendszeiesen tovább olvasnák. — Én személyéi 1 pasztalatból biztosra ígérhetem mindenkinek; hogy megéri a fáradságot. Márton László y mérnök. ►I« Mit szólsz hozzá? MINDEN JAVADRA: A kis Pista kenyeret dagasztó édes szülője körül settenkedik. Minden áron szeretne egy kis tésztát kapni. Hiszen gyúrni olyan jó ! Dehát nem éppen alkalmatos az ilyen kis ember lábatlankodása és sok kunyerálása a komoly munkához. Rá is formed édesanyja : „Eredj már innen, mert nyakonütlek ezzel a tésztás kezemmel.“ Mire Pista így szólt: „Akkor lekaparom és meggyúrom.“ — Már minthogy a nyakleveskor nyakán ragadó tésztát. Ismered ezt az Igét: „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van“? Ha szereted Istent, minden javadra van. Napsugár és bánat, kudarc és győzelem, simogatás és nyakleves, — amiket oly gyakran kapsz az élettől, — javadra vannak. Vedd oly kedvesen, gyermeki hittel és bizakodással, hisz' Isten szeret téged s mindent javadra ad. AKI MÁSNAK VERMET ÁS... Egyszer az egyik néném Gyuri tésztát sütött, de cukor helyett szódabikarbónát tett belé. Lehet gondolni, milyen finom volt. A másik néném meg akarta neki mutatni, milyen az igazi, jó Gyuri tészta. Hozzáfogott nagy szakértelemmel a sütéséhez. Ö meg cukor helyett sót tett belé. Még „finomabb“ lett persze. Lett is nagy nevetés, mikor feltálalta. De bár ilyen hamar utolérne a büntetés mindenkit, aki büszke magára, munkájára. Mennyivel hamarabb meg tudnánk hajolni az Írás figyelmeztető szava előtt: „Egymást különbeknek tartván ti magatoknál.“ CSODABOGARAK (Ebben a rovatban babonáink óriási bogárhadának díszpéldányait kívánjuk bemutatni és szívenszúmi.) * „1939 január 13, péntek“ ... — csakhogy már a hátunk mögött van — hallatszik ezer megkönyebbült sóhaj azok ajkáról, akiknek minden pénteken és minden 13-án tele van még körmük hegye is balsejtelemmel. Hát még mikor így karonfogva köszöntenek rájuk ! Csak azt nem tudom, akkor minek éneklik: „Azért a mi szívünk nem félne, Ha az egész föld megrendülne“ . .. Vagy ettől nem is félnek, csak a 13-tól és a péntektől? Aligha. * Ismerek valakit, aki ki nem állhatja a macskát, de álma nyugalmáért tart egy lopott, fekete bajuszos macskát. Szerinte ez a legbiztosabb védelem betörés ellen. De csak akkor, ha lopott és senki sem tudja, honnan, kitől lopta. De vagy a betörő, vagy a macska nem tudják ezt a törvényt, mert egyszer egy szép estén igenis betörés történt. Hát így a macska, a lopott és fekete. Ezért minden macskatulajdonossal sietek közölni az én teljesen megbízható módszeremet, amely így hangzik: „Békességben fekszem le és legott elalu- szom; mert te Uram egyedül adsz nékem bá- torságos lakozást.“ Tessék csak megpróbálni! Kérdések és * feleletek 1. Családi és anyagi helyzetem gátolnak, sőt visszatartanak a megtérés és bűneim rendezése útján. Pedig vágyom nagyon az Isten szerint való életre, melyet felkínált az Ő örökkévaló szeretetéből nekem, a nyomorult, bűnös embernek Krisztus által. Mit tegyek? Hol kezdjem el üdvösségem útját? Az az út, amit Isten jelölt meg az idves- ség útjául, járható minden ember számára. Isten az idvességet nem csak a gazdagoknak, nem csak a jómódban, békességben és boldogságban élőknek, nem csak a tehetőseknek, az anyagi és szellemi képességekkel rendelkezőknek készítette el, hanem minden embernek. „Megjelent az Isten idvezítő kegyelme minden embernek.“ (Titus 2:11.) Ha az idvesség útja a cselekedetek útja volna, akkor valóban gátolhatna családod és anyagi helyzeted ezen az úton való elindulásban. De éppen arról szól az evangélium, hogy Isten kegyelme a cselekedetek szövetsége helyett új szövetséget szerzett a Jézus Krisztus vére által. Az evangélium nem a cselekvés, hanem a hit által ígéri az idvességet. Isten Igéje mondja: „Kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.“ (Efézus 2 : 8—9.) A megtérésben Isten nem áldozatot kíván tőled, mert Ő igazán tudja, hogy tőled ilyesmi nem telik ki. A megtérés Istennel való megbékélés. Ehhez pedig nem keil semmi más, csak hit. Kérdésed a filippii börtönőr kérdése. Így a néki adott felelet, a tiéd is : „Higyj az Űr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!“ (Csel. 16:31.) 2. Van-e halálos bűn? Van ! ... Isten Igéje mondja: „A bűn zsoldja a halál.“ (Róma 6 : 23.) Minden bűnnek köze van a halálhoz. Az evangélium éppen ebből a halálból való szabadulást hirdeti, mert azt mondja, hogy aki hisz a Jézus Krisztusban: „átalment a halálból az életre.“ (János 5 : 24.) Krisztus mondja: „Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.“ (János 8 : 36.) A hitetlen ember számára minden bűn halálos addig, amíg nem hisz a Jézus Krisztusban. János I. levele 5. részének 16. és 17. versében olvassuk ezt a kijelentést: „Van halálos bűn. . . Minden igazságtalanság bűn; de van halálos bűn is.“ Ez a halálos bűn a Szentlélek káromlása. (Máté 12 : 31—32.) * 3. Közömbös-e Isten előtt, hogy milyen ez a világ? Nem ! Sok minden tesz erről bizonyságot, mert Isten gyakorta beleavatkozik a világ életébe. Vagy küld prófétákat, akik Tőle nyert hatalommal és erővel ostorozzák a világot. Vagy akár természeti csapásokkal, akár más úton vet gátat az emberi gonoszság elhatalmasodásának. Kétségtelenül igaz, hogy e világ fejedelme az ördög, de Isten mégse adta ki a kezéből ezt a világot. Legnyilvánvalóbban az által nyerhetünk bizonyságot arról, hogy nem közömbös Isten számára: milyen ez a világ, mert Ö szereti ezt. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érette, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ (János 3 : 16.) B. B. * (Ebben a rovatban a szerkesztőséghez eljuttatott lelki és hitbeli kérdéseket kívánjuk megtárgyalni. Ha olvasóink lelkében élne ilyen kérdések, bizalommal tárják fel a szerkesztő előtt.) Valamint az öregek, csepegős szeműek s más szembajosok, akármilyen szép könyvet adsz is nekik, ámbár megismerik, hogy az valami írás, nem tudnak két szót sem elolvasni, de ha felteszik a szemüvegüket, annak segélyével mindjárt tisztán kezdenek olvasni: így a Szentírás Istennek egyébként zavaros ismeretét elménkben összegyűjtvén, a homályt elűzvén, tisztán mutatja nekünk az igaz Istent. Kálvin János.
