Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1939-09-01 / 13. szám

SZABOLCSI ŐRSZEM 3 De azért az a csodálatos, hogy Isten úgy, ahogy vagyok, bűnösen, nyomorultul szeret. Pedig még Ö sokkal jobban látja minden bű­nömet és nyomorúságomat, utálatosságaimat, mint az emberek. Vájjon miért szeret? Nem érdememért, nem jóságomért, hanem azért, mert Ö maga a Szeretet. Az emberek is csak akkor tudnak szeretni, ha nem az én érde­meimért, hanem Krisztustól kapott szeretettel próbálják meg, mert igazán szeretni csak Krisztus tud minket megtanítani. Nem szeretnek az emberek, mert nincs bennem szeretni való, és mert nem tudnak szeretetre méltóvá változtatni. Isten is csak azért szeret, mert Ö a Sze­retet, mert megváltott drága áron, mert hatal­mában van megváltoztatni és ezt az Ö meg­igazító munkáját meg is kezdte bennem. Borza E. Az asszony hivatása „Az asszonyok engedelmeskedjenek az ő férjüknek, hogyha némelyek nem engedelmes­kednének is az Igének, feleségük magaviseleté által Ige nélkül is megnyeressenek, szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket. Akiknek ékessége ne legyen külső, hajuk­nak fonogatásából és aranynak felrakásából, vagy öltözékek felvevéséből való, hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt. Mert ínv ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, akik Istenben remény­kedtek, engedelmeskedvén az ő férjöknek.“ (I. Péter 3:1—5.) Fiatal leánykoromban igen sokszor búsul­tam amiatt, miért nem születtem fiúnak. A nő hivatását és életét sokkal értéktelenebbnek, könyebbnek, eredménytelenebbnek láttam, mint a férfiét. Azt néztem, ami szemem előtt volt: a nő házimunkájában akár meg is sza­kadhat s mi látszatja van? Takarítás, főzés örök hiábavalóság, mire végére ér nagy fá­radtan az asszony, kezdheti újra. Mennyit szenved, míg felneveli gyermekeit s mind el­hajolnak tőle. Mi eredménye van sok küszkö­désének? Tudomány terén sem tud annyi el­ismerést elérni, mint a férfi. A nő munkájá­nak fontossága csak akkor látszik meg, ha nem végzi el, állapítottam meg* keserűen magam­ban. Sok ambíció, embereken való segíteni aka­rás fűtött, szerettem volna igen nemes és gazdag életet élni és sokszor elkeseredtem: ha férfi lennék, sikerülne, de így? ... Amikor Jézus megkönyörült rajtam és kezébe vette életemet, ezt a fájó pontot is megérintette. Zúgolódva sírtam el neki ezt a panaszomat. Ö nem nevetett ki, nem vetett meg érte, Ő, mint mindig, most is teljesen megértett. Ezt a feleletet adta: „Nem az én gondolatom a ti gondolataitok.“ Ez megdöbbentett és csendesen vártam, mondja meg hát, mi az Ő gondolata. És érez­tem azonnal, hogy valahol hiba van az én el­gondolásomban, de hogy hol, még nem láttam. Aztán egyszercsak olvastam a fenti Igéket a Bibliából. És megláttam, hogy mi a nő, az asszonv igazi hivatása, Istentől kapott külde­tése. Az hogy életével nyerjen meg embereket Istennek. A férfi dolga a beszéd, a prédikálás, a szó szolgálata, az asszonyé a csendes, rejtett szolgálat. A nehezebb. Mert nem idegenek előtt kell bizonyságot tennie arról, hogy Jézus mit végzett el benne, hanem az övéi előtt, otthon, közvetlen környezetében. Hány asszony szeretné megváltoztatni hi­tetlen, talán káromkodó, részeges urát. Min­dent megtesz érte, hogy meggyőzze, lelkére beszéljen, bebizonyítsa neki, hogy rossz úton jár. És nem ér el vele semmit. Mert az Isten világosan megmondja, mi a módja ennek. Az asszony magaviseleté nyerheti meg Ige nélkül is a férfit Isten országa számára. Legnagyobb erő a szelíd és csendes lélek ereje. Ismerek egy pár ilyen csendes, szelíd, hívő asszonyt. Valósággal égeti szelídségük a békétlen, haragvó, istentelen férfit. Csendesen, szótlanul és örömmel élnek nehéz hivatásuk­ban. Csodálatos erő sugárzik belőlük. Bizony látom, érzem, tudom és hiszem, hogy egy cseppet sem hátrábbvaló az asszony hivatása ezen a földön, mint a férfié. S hogy sajnos, eredménytelenebb, annak oka az, hogy nem tudják az asszonyok, mit bízott reájuk s mit kér majd számon tőlük Isten. Megtért, hívő, szelíd és csendeslelkű asz- nem sok eredményű, de mégis áldott szolgálat szonyokra van szükségünk. Rejtett, látszólag ez, amit Isten reánk bíz. Először magunkat átadni egészen az Úrnak és Ő megadja az új lelket ehhez a szolgálathoz, a szelíd és csen­des lelket s a szívnek elrejtett emberét, ami igen becses az Isten előtt. Békefi Benőné. A boldog élet végző célja az, hogy Isten szeressen minket. Kálvin János

Next

/
Thumbnails
Contents