Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939. január hó SZABOLCSí ŐRSZEM 5 KÖZGAZDASÁG (Folytatás.) Lássuk a szárazanyag alkotórészeit egyenként, milyen szerepük van az állat szervezetéiben. A fehérjék igen bonyolult összetételű ve- gyületek. amelyek főleg szénből, oxigénből, hidrogénből és nitrogénből állanak, néha ként -és foszfort is tartalmaznak. — A fehérje ve- gyületekre jellemzők, hogy átlagosan 16% nitrogént tartalmaznak. — Sok fehérjét találunk a lurema szénában, 10.5%, zöld lucernában 2.7%, jó rétiszéna 5.2%, bükköny-széna 8.0%. Szemes takarmányok közül árpa 9.0%, búza 11.4%, keményszemü kukorica 8.3%, .zab 6.4%, borsó 17.1%, bükköny 19.1%, lóbab 18.1%, csillagfürt 27.0%. — Olajpogácsák : lenmagpogácsa 27.6%, jóminőségű napraforgó 34.0%, tökmagpogácsa 28—32%. — Búzakorpa jó 11.0%, gyenge 9.1%. Ezeket a takarmányfé- íéket azért soroltam fel, hogy a felhasználásával erre tekintettel legyünk. Az állat szervezetében a fehérjék első feladata az anyagcsere fenntartása. Az anyagcsere nem más, mint az állat szervezetének életmegnyilvánulásai, mint pl. a lélegzés, a táplálkozás, emésztés, felszívódás, kiválasztás, stb. Mindezen munkák elvégzéséhez az állat szervezetének fehérjére van szüksége, még pedig egy 500 kg. élősúlyú, úgynevezett számos állatnak naponta 0.30 kg. emészthető fehérjére. A fehérjék második feladata az állati izom vagv közönségesen hús termelése. Ebből az következik, hogy erre a célra a fiatal állatoknak van a legnagyobb szükségük, mert a növekedésük, a testük gyarapodása nagyrészben az izmok fejlődése, tehát a gyorsabb fejlődésű állatoknak több, a lassú fejlődésű állatoknak kevesebb kell. A fiatal fejlődő szervezet fehérje szükségletét úgyszólván alig lehet kielégíteni, miután itt a folytonos növekedés következtében az egyensúly sohasem áll helyre. A kifejlődött állatnál e^t az egyensúlyt meg lehet találni, mert itt a fehérje az anyagcsére fenntartására és a termelésre szükséges. A fehérje harmadik feladata a szervezetből a termelés által elvont fehérje pótlása. Pl. a tejben 3.5—4% fehérjét találunk; ezt az állat csak úgy tudja termelni, ha az anyagcsere fenntartására szükséges fehérjén felül erre a célra fehérjét adunk. — Természetesen a termelt fehérjét az állat ugyanannyi fehérjéből nem tudná előállítani, ezért az elvont fehérjéknek kb. 1%-szorosát kell erre a célra etetni. — Ha pl. egy tehén naponta 10 liter tejben 0.35 kg. fehérjét ad le a szervezetéből, úgy ennek pótlására naponta 0.59 kg. emészthető fehérjét kell etetnünk. A fehérjék negyedik feladata, hogy ha feleslegben kerül a szervezetbe, lerakódik mint állati zsír, amit közönségesen szalonnának, hájnak faggyúnak nevezünk. Az állatokkal feleslegesen etetni fehérjét nem kifizető, mert egyrészt a legdrágább a takarmányokban a fehérje, kevés mennyiségben található a legtöbb takarmányban. Végül a fehérjéknek csak 23.5%-a alakul át zsírrá. összefoglalva a fehérjék feladatait ; 1. Az anyagcsere fenntartása. 2. Az izmok (hús) lerakódása. 3. A szervezetből elvont fehérjék pótlása. 4. Feleslegesen etetve lerakódik, mint zsír. A fent elmondottakból láthatjuk, hogy a fehérjék etetése az állatokkal igen fontos, mert ha ez a tápláló anyagai közül hiányzik, úgy nem fejlődik, visszamaradt, koravén állat lesz belőle, nem tud termelni, a tejet elapasztja s így nem lesz kifizető az állattenyésztésünk. (Folytatása a következő számban.) Sebeők István. * Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk. Krisztus érettünk meghalt. Róma 5 : 9. Mi történtP Itthon. Mindnyájunkat megdöbbentett a csehek vakmerő és alaptalan támadása Munkács ellen. — Teljes kártérítést és az orvtámadók megbüntetését követeli a magyar kormány a esetiektől. — Imrédy Béla miniszterelnök f. hó 6-án, pénteken délután a budapesti Vigadóban bontotta ki a Magyar Élet Mozgalom lobogóját. — A lispei olajkutatás nem várt sikerre vezetett. A napokban tört fel a 8. és 9-ik kút- ból az olaj, mely naponta 3—5 vágón olajat ad. A világban. Az angol miniszterelnök és külügyminiszter fontos tárgyalásokra Rómába utazott. Útközben Párisban is folytattak megbeszélést a francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. — Befejeződtek a magyar— német kulturális- tárgyalások. — Pozsonyban magyar-ellenes tüntetések voltak. Nagyszőllő- sön a lengyel követség ellen tüntettek az ukránok. Mikor jön már el a béke ebben a mostani „békében“? — Kínában a Sárga folyó olyan óriási mértékben áradt meg, hogy 9 millió ember életét veszélyezteti. — Oroszországban, különösen Észak-Szibériában rendkívüli éhínség dühöng, mely sok millió embert tart kétségbeesésben. Az idei influenza-járvány óriási területen dolgozik. Pontos statisztikát a megbetegedések számáról még nem tudunk, mert egyrészt még javában dühöng, másrészt oly könnyű esetek százai tarkítják a képet, hogy bajos, elkülöníteni, meghűlés volt-e csupán, vagy influenza. Mert a kettő közölte elég nagy különbség van. Az influenza" %-^áríyos megbetegedés, nem kell hozzá kabát nélkül kint szaladgálnunk; megkapjuk a szomszédunktól, testvérünktől, bárkitől, aki bacillus^it összeszedte valahonnan. Az annyira szokásos kézfogás, csók, sok terefere, beteglátogatás stb. mind igen alkalmas arra, hogy. a járvány minél jobban terjedjen. Bár nem mondhatjuk ki, hogy senki el nem kerülheti, de tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy kevés olyan járványos megbetegedést ismerünk, mely egyrészt oly gyorsan, szinte futótűzként rohanna végig nemcsak hazánkon, hanem egész Európán, mint az influenza, másrészt csak igen kevesen dicsekedhetnek el vele, hogy nem kapták meg. Változatosság szempontjából is elég tarka képet nyújt. Az idei járványra jellemző, hogy erős légcsőhuruttal, kisebb-nagyobb fokú náthával, köhögéssel köszönt be, egyénenként változó, olykor ijesztően magas lázzal, általános, tartós tagfájdalmakkal folytatódik, gyakori orrvérzések tarkítják a kórképet és a zsebkendőket; pár napi lázas, nehéz nap után még napokig szinte lézeng a beteg, erőtlen, kedvetlen, köhögős és többnyire étvágytalan. A meghűlésnél is játszanak szerepet baktériumok, de az alapfaj a megfázás. Kedvezőtlen idő, hiányos öltözet, légvonat, hideg víz, átázott cipő, stb. stb. okozói a megfázásnak. Az Amit Isten tanácsol és javai, az mindig a nehezebb az egyén szempontjából; az mindig az áldozatosabb út, az mindig a keseivesebb, arra mindig többet kell ráfizetni az életből, az mindig nagyobb önmegtagadással jár. Ha a két út között kell választani, válaszd a fájdalmasabbat, amelyik neked többe kerül, az lesz az igaz. mert az engedelmességben. Isten iránti engedelmességben az ó-ember megöldöklése rejlik, ez pedig áldozat, önmegtagadás, magunknak tékozlása. Ravasz László püspök újévi beszédéből. eredmény jókora, kiadós nátha, torokfájás, mandulagyulladás, s bizony olykor komoly és életveszélyes tüdőgyulladás vagy egész életen át vissza-visszatérő rheumás bántalmak. Egyszerűen tehát így intézhetjük el az influenza és meghűlés közti rokoni kapcsolatot: nem minden influenzás „nem vigyázott magára és azért köhög“, viszont nem mindenki influenzás, aki egyet-kettőt tüsszent. De hogyan védekezzünk az influenza és társai ellen? Sajnos, százszázalékosan megóvó szerünk nincsen. A legfontosabbak azonban a következők: 1. Ne féljünk a hidegtől. Lehetőleg egy órát tartózkodjunk friss levegőn, rendesen felöltözködve és sokat mozogva. Ne ácsorogjunk odakint, hanem jó ütemben sétáljunk vagy játsszunk. Sok embernek az a baja, hogy egész télen a kályha mellett kucorog; elpuhul s az első hideg levegő ágyba dönti. Ősztől tavaszig egy óra séta a jó, tiszta, hideg levegőn, ez a helyes téli „menetrend“. 2. Járványos időben szüntessük be a rokonlátogatásokat. Kerüljük a társaságot, kézfogást, csókolózást. Bárhonnan hazamegyünk, mossunk azonnal kezet meleg vízzel, szappannal. Ha mégis fáj a szívünk beteg ismerőseinkért, küldjünk nekik egy pár darab almát, narancsot, befőttet, néhány kedves, résztvevő sort. Aki szeret minket, megérti, hogy nem szeretetlenségből nem látogatjuk meg, feláldozva gyermekeink egészségét. Aki meg nem szeret annyira, hogy ezt megértse, azért nem is érdemes feláldozni. 3. Ha észrevesszük, hogy már „bujkál bennünk a betegség“, azonnal feküdjünk le. — Érthetetlen, dé kiírthatatlan az embereknek, de különösen az asszonyoknak az a kedvenc szokása, hogy amíg bírják, lábon húzzák a betegséget. A legtöbbet ártanak vele. Szerteszét tüsszögnek, köhögnek, fecsegnek, az ösz- szes szomszédasszonyoknak elmesélik, mijök fáj és valósággal beoltják a környéket influenzával. Aki beteg, annak ágyban a helye. Nem az a cél: minél tovább lábon húzni a betegséget, hanem minél előbb, teljesen egészségesen, megfogni a munka végét. És mit tegyünk, ha csakugyan kitört rajtunk az influenza? — Igaz, hogy ahány embertől megkérdezed, mind tud tanácsot adni, mert hiszen már Csokonai Vitéz Mihály bebizonyította, hogy Debrecenben mindenki doktor, de ez az influenzás betegen nem sokat segít. Végigpróbálhatjuk jól bevált háziszereink egész sorát: a vizes borogatást hársfateával, az aszpirint méznyalogatással, a forralt bort chininnel és a sósvizes inhalálást meleg téglával, én mégis azt tanácsolom szerénye« és szeretettel: hivasd el az orvost, mert jobb ma egy orvos, mint holnap két orvos. * * * Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik. Lukács 6 : 37. * Nem minden, aki ezt mondja nékem; Uram ! Uram ! megyen be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Máté 7 : 21. A világot teremtő Isten a Szentírás baja nyilatkoztatja ki nékünk önmagát s a Szenté írásban van megmagyarázva, hogy mit kell Istenről gondolnunk, hogy téveleg utakon valami bizonytalan istenséget ne keressünk. Kálvin János. * A Szentírás telve van oly eszmékkel, melyek emberi értelemből nem származhattak. Kálvin János. * A reménységben örvendezők, a háborúságban tűrök, a könyörgésben állhatatosak legyetek. Drága kincsünk: egészségünk AZ INFLUENZA ÉS TÁRSAI. Róma 12 :12.
