Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1939-05-01 / 5. szám
SZABOLCSI ŐRSZEM 7 meg nem láttam (többeJc között Mózes II. 20. 1'—<17. és Máté 5. 1—<16.) Nagyon csúnyának mutatott. Pont az ellenkezőjét ’ láttatta, mint a világ tükre. Bűnös, összetört, megfáradt embernek láttam magamat. Kegyetlen kép, de valódi. És még azt is megmutatta, hogy a világnak nincs gyógyszere, bogy széppé tegyen. Egy gyógyszer van, mondja az Ige: ,/Térj m<eg, (Márk 1., 15.) tagadd meg magad, állj a kereszt alá és Krisztus Vére hófehérre mos“. íAzért olvasom tehát a Bibliát, mert az Ige meighódoltatott, elvezetett a kereszthez; bizonyossá tett, hogy az Ür Krisztus áldozata által én is kegyelmet nyertem s hogy az ö feltámadása nélkül nincs élet, mert így mondja: „Én vagyok a.z út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam“. (János 14:6.) A Biblia most már az én számomra az élet könyve. Hitemnek és cselekedetemnek zsinórmértéke. Tükör, amely naponként az Isten és köztem levő viszonyban a legkisebb foltot is megmutatja. Néztél már testvérem ehbe a tükörbe? Ha nem, nézd meg magad hamar, hátha neked is okod Lesz a magadból való kiábrándulásra. Szeretettel ajánlja: Nyíregyháza. Tóth Péter nyug. máv. irodasegédtiszt, presbiter. CSODABOGARAK Talizmánok Némcsak a régi időben, mikor az emberek lépten-nyomon háborúskodtak, hadbavonultak, boszorkányok szemveréseitől féltek, hittek a talizmánokban és hordtak titkos amuletteket a nyakukon, hanem ma is. Vagy mik azok a számláiba tat! an és sokszor megnevezhetetlen kis vacakok nyakláncokon, gomblyukakban, karpereceken? Elefántok, lóherék, pókok, gombák, kéményseprőik, katicabogarak aranyból vagy cserépből, céljuk ugyanaz: gazdájukat minden szerencsétlenségtől megóvni. Arról már hallottam, hogy valakit a zsebében hordott bibliája mentett meg a halálos lövéstől, de arról még sóha, hogy ezek a becses kis talizmánok valámi hasznot is hoztak volna. Vagyis dehogy nem hoztak; a gyárosoknak és a bazáro- soknak. „Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgal- masok, megengedvén egymásnak, mikápen az Isten is a Krisztusban megengedett nektek“. (Elfézusi levél 4 : 32.) KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Miért nem hisznek az emberek? Olyan kérdés ez, hogy tulajdonképen nem is lenne szabad erre ilyen kicsiny keretben megfelelnem. Hogy megteszem, csak azért van, mert olyan kétségbeesetten kérdezi. A kérdésre többféle feleletet Iahet adni, ezek közül most röviden hármat foglalok össze. Nem hisznek az emberek, .inert testiek. A testi embert a Szentírás érzéki embernek mondja. Erről pedig <e,zt olvassuk: „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait; mert bolondságok neki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg“. I. Kor. 2:3. Sok ilyen hitre képtelen ember van, sőt minden ember ilyen, míg Isten Lelke újjá nem szüli őket, mert a hit a lélek dolga. ’Nem hisznek az emberek, mert az ördög elhiteti őket. Az ördög, mint nagy igetolvaj szerte jár az emberek között és legkülönbözőbb módokon tartja távol az embereket az igehirdetés hallgatásától, az Igével való foglalkozástól, mert a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Az ördög, a világ fejedelme befolyása alá került ember hitetlen, mert Jézus mondja az ördögről: „Eljő az ördög és kikapja az Igét az ő szívökből, hogy ne higvjenek és ne idvezüljenek“. (Lukács 8.: 12.) Nem hisznek az emberek, mert nem látnak elég bizonyságot, mert azoknak az életén, akik magukat hívőknek vallják, megbotránkoznak. Hányszor lehet hallani ilyen kijelentést: Azért legyek hívő, hogy ilyen vagy amolyan legyek, mint ez vagy az a hívő. Sokunkra ráillik az apostol intése: „Senkit semmiben meg ne botránkoztas- sunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassók“. (II. Kor. 6:3.) _ i Há nyféle bűn van? iA bűnt többi él eképe-n lehet csoportosítani. Ez azonban nem segít a dolgon, mert valaki igen tisztában lehet a bűnök válfajaival, tudhatja őket csoportosítani, de még mindig nincs megoldva a bűnkérdés saját maga számára. Éppen ezért a bűnök között a legfontosabb két csoport: a megbocsátott és á meg nem bocsátott bűn. Van titkos és nyilvános, Isten és emberek ellen elkövetett, halálos és nem halálos, magános köz-bűn. A Szentírás három meghatározását adja a bűmnek. 1. „...a bűn pedig a törvénytelenség“. (I. János 3:4.) — 2. „Ami pedig hitből nincs, bűn az“. (Róma 14:23.) — 3. „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak“. (Jakab 4:17.) Az biztos, hogy mindenik bűn utálatos Isten előtt. Csak egy menedék van: a megtérés. Doulo».
