Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1939-04-15 / 4. szám

6 SZABOLCSI ŐRSZEM BOTRÁNKOZTATÖ BÖJTÖK. A budapesti Pozsonyi-uti református egy­házközség egyhetes böjtöt hirdetett templom­építésének befejezésére. A Református Gyüle­kezeti Evangélizáció Szövetsége nyíregyházi Evangélizáló Testvérháza házvételével kapcso­latos körlevelében egy hónapos böjtre hívta fel tagjait és barátait. Ravasz László nagypéntek este rádióban tartott előadásában: nagypénteki gondolataiban a böjtről szólt. — Ez már mégis csak sok, egészen „elpápistásodik“ református anyaszentegyházunk — mondotta egyik felhá­borodott ismerősöm. Egy református hitoktató pedig a legjobban — értesültség öntudatával bizonygatta, hogy Kálvin János a leghatározot­tabban kárhoztatja a böjtöt. . . Vájjon kinek van igaza? Az embernek és az embereknek soha sincs !— . . . Jézus Krisztus így tanít: „Mi­kor pediq böjtöltök, ne legyen komor a nézés- tek, mint a képmutatóké... Te pediq mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orcádat mosd meg; hogy ne az emberek lássák böjtölé­sedet, hanem a te Atyád, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyil­ván.“ (Máté 6 : 16—18.) Imé Jézus, a mi hi­tünk Fejedelme legtermészetesebbnek veszi a böjtölést, akárcsak az imádságot, csak lelkivé teszi azt. Vájjon azért, mert Jézus azt mon­dotta az imádsággal kapcsolatosan, hogy ne le gyetek sokbeszédűek, hagyjuk abba imádsá­gainkat? . . . Kálvin János pedig igen bőven ta­nít á böjtről főművében: A keresztyén vallás tanítása IV. könyve 12. fejezetének 14—22. pontjaiban. A gyakorlati keresztyénség tulaj­donképpen egy nagy böjt, mert Krisztus köve­tése se más, mint böjt: „Valaki én utánam akar jönni, tapadja meq maqát, és veqye föl az ő keresztjét és kövessen enqem“. B. B. AZ UR SZÍNE ELŐTT Gyakorlatban Felöltözzetek amaz új embert. (Kol. 3 : 10.) A keresztyén élet egészen gyakorlati élet akar lenni. Sajnos, csak nagyon kevesen értik ezt meg. Legtöbb, embernél, aki magát vallá­sosnak mondja, prédikáció hallgatásában, ének­lésben, imádságban merül ki a hitélet. Azután jön a hétköznapi élet. Ebben a mindennapi, hétköznapi életben egészen más törvények uralkodnak, elütnek az Isten kívánta törvé­nyektől. De hát mit lehet tenni — feleli az em­ber — az élet élet, csinálni kell, nem imád- kozhatik az ember örökké. Pedig Isten egészen gyakorlatinak szánta a hitet, a keresztyén életet. Olyan gyakorlati­nak, amilyen a nanonkénti öltözködés. Nem­csak visszás, hanem egészségtelen is lenne, ha valaki nem öltözködnék fel naponként. Ez az egészségtelen vonás jellemzi a mai embert. Be­teg a humora, torz elképzelései vannak, egész lényén érzik, hogy nem találja bele magát ebbe a világba. De felöltözötten is nagyon kényel­metlen aludni és ez a kényelmetlenség, nyug­talanság, izgatottság jélen van minden ember életében. Az Ige két okát jelöli meg a mai sok és ezer formájú bajnak. És pedig azt, hogy nem veti le az ember a régi ó-emberét és nem öl- tözi fel az újat. Vagyis gyakorlatilag nem tesz semmit azért, hogy Isten szerinti életet éljen. Ö-ember? Milyen az? Nézd meg magad jól és mindent, amit látsz magadon, ami benned lakik: természeted, gondolatod, alkotásod, szándékod, elved, ez az ó-embered. Űj-ember? Milyen az? Olyan, hogy nem is ismerheted meg addig, míg a régit le nem vetetted. Nem is láthatod, el sem gondolhatod, míg ott nem állasz a régiből teljesen kifosztva, mezítelenül az Isten színe előtt, hogy felvedd az újat. Űj-ember? Igen, egészen új emberről van szó. Hasonlít az arca, szókiejtése, modora vala­mit a régihez, de más lett, megújult, mint ta­vasszal az egész természet. De meddig maradhat új? Az új-embernek az Ige szerint újulása van Annak ábrázata sze­rint, aki teremtette azt. Az új-ember őszintén és alázatosan bevallja, hogy nem bír magától új maradni, sőt gonosz, bűnös, Istent szomorító maradt. De nem veszti el kedvét, mert számára a hitet gyakorolni éppen azt jelenti, hogy mint reggel a ruháját felveszi az ember, ő is felveszi minden reggel a maga akarata helyett Isten akaratát, kedvenc szokásai helyett az Isten rendelte engedelmességet. Beleöltözik az Isten készítette életformába minden nap. Mit jelent a te számodra hited gyakorlása? Ismered-e már ó-emberedet? Levetkezted-e már és felöltözted-e az újat? Ezt kell megten­ned, mert csak ebben mutathatod meg hitedet és csak ennek veszed , hasznát a gyakorlatban. P. Tóth Lajos. Hogy a modern amber nyugvópontra jusson, többet kell meglátnia Jézusban! Nem állhat meg ott, hogy hogyan, hogyan nem, meg kell találnia benne az irányt, amely felé kormányát fordít­hatja. Dr. Victor János.

Next

/
Thumbnails
Contents