Szabolcsi Őrszem, 1938 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1938-06-01 / 6. szám
6 HÁZI ÁHÍTAT Cselekedd a jót „Ha valaki isbarntisztelőnek látszik koztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szivét, annak istentisztelete hiábavaló. Tiszta és szeplő .nélkül való isten- tisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban és szeplő .nélkül megtartani magát e világtól.“ ' *t_ (Jakab 1. r. 26—27. v.) ^ A ke reszt yonseg cselekedetekben válhatik csak igaza. Hiába a beszéd' bizonyságtevése, ha az érzelem tisztaságának nem lesz mindennél ’ beszédesebb bizonyságtevője a cselekedet. Aki az Igébe igazán beletejnnf, az mem szavát akarja csak kormányozni a jóra, hanem jórá' Tu7®kvö Aeilke gyümolcSéili niegéríeli cselekedeteit. Háffins lés hazug az, akinek ajka a mézédességű beazéde- két szólja az Isten és embertársak iránti kötelességről s cselekedetei a megtagadás keserű ízét árasztja szét. Aki az Igébe elmerül, aki azt élete kormányzójául fogadja el, annál cselekedet lesz a gyümölcs, annál igazi lesz a keresztyénség. A mi egyházi életünkben van egy irány, mely betegesen a hangulat keresztyensége, melynek a llátszat a mértékadó, mely látszat szerint ítél. Sokkal többen vannak, mint gondolnánk. Istentiszteletük minduíl egyszerűsége mellett is hivalkodó, 'ÍTánguláttéljes, sokatmutató. Ezekre áll az Ür szava, amikor Ézsaiás nagy ünnepi gyülekezetbe lép, hol levágott tulkok illatoznak az Ür tiszteletére, tömjén illat száll föl, fehérruhás papok ősrégi rituálék szerint imádkoznak s térdén csúszik ábitatteljesen a nagy sokaság. „Halljátok az Űrnek beszédét! Mire való nékem a véres áldozataitoknak sokasága? Megelégeltem a kosok égő- áldozatait és a hizlalt barmok kövérét s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm; és ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt, ha megsokasítjátok is az imádságot, én nem hallgatom; vérrel rakvák kezeitek“. (É»s. 1. r. 10—15. v.) önkéntelenül is felcseng szívünkből a kérdés: Miért e kemény szavak? Felel reá az Ige, mely az írásból szól az emberi kérdésekre. Isten nem viselheti el istentiszteletünket, iszonyat az számára, ha életünk, amelyet otthon, vagy munkahelyünkön élünk, ellentétben áll azzal, amit a- templomban cselekszünk. Isten keblére öleli a nyomorült bűnöst, ha őszinte az, de a hazugot soha. Vagy nem így cselekszünk mi is? Ha züllött koldus kéregét, nem adunk-e neki? De ha az szemünkbe hazudik, megkeményszik vele szembe szivünk. Ilyen hazugok vagyunk Isten szemeiben, ha, míg itt kezünket tördelve kuksolgatjuk, ott- hop az ellenkezőt- cselckesszük. Nézzünk csak .bele az Ige tükrébe és vizsgáljuk életünket. „Ha valaki ietentisztelönek létezik közietek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak istentisztelete hiábavaló“. Tehát, ha mi a templomból hazamegyünk s az ebédnél jelenetet rögtönzünk, mérges szavakat dobálunk, mint hegyes nyilakat, hogy sebezzünk másokat, akkor hazugság a mi istentiszteletünk. Akkor jobb, ha öfcthon maradnánk. Ha mi a templomban énekelünk s imádkozunk, s aztán szabadon engedve nyelvünket ócsárolunk masokat, akik nincsenek jelen, akiken így akarjuk megbosszulni magunkat, mert kellemetlen, akkor hazugság a mi istentiszteletünk, megcsaljuk a mi szívünket, mert hazug az az ember, aki más a templomiban, hol sze,mforgatva ül és más a műhelyben, hol alkalmazottain áll bosszút, és más a. családiban, hol valóságos tyrasmus, s keserűvé teszi mindenki életét, aki vele él. Az ilyen ember iszonyat az Isten előtt Nem tapasztaltátok-e még, ha imádságban kerestétek az Istenit, talán szeretteitek betegágyánál, hogy az ég mintegy bezárult; ütöttük a kaput s nem nyílt mag, Isten elrejtette előlünk arcát, betelt az Ige: „És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt, ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek“. Talán egy embert sértettünk meg, aki baráti szóra várt. Amíg mi keseSZABOLCSI ŐRSZEM rúseget hordozunk szivünkben t estvérünk ellen, nem hallgat meg minkét az Ür. Kérlelhetetlen bezárja az ajtót előttünk. De amilyen kérlelhtetlen bezárja, ha mi mint képmutatóik, közéig etünk hozzá, oly kegyesen nyitja mog az egeket, ha szívünket teljesen átadjuk neki. Mindig meghallgatja azt a beszédet, mely a cselekedet beszéde, az ö áltála parancsolt cselekedeté: „Tiszta és szeplő nélkül való isten- tisztelet az Isten és az Atya előtt ez : meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban és szeplő nélkül megtartani magát e világtól“. Az ályen istentisztelet „boldoggá tesz minket cselekedeteinkben“. íme van egy istentisztelet, melyet miind'enki mievgünnepielhet, a, legszerencsétlenebb is. Ez a szeplő nélküli istentisztelet nem dómban ünnepeltetik és nem harangzúgások közepette. Ezt ünnepli az ,áki kicsiny padlás-szobába felkeresi az elhagyottat, vagy a parány, de nagy nyomorúságot magába záró putriban. Ezt ünnepli az, aki utána megy az elhagyottnak, Senki nem tud róla, nem írják az újságok. Ha földi szemekkel] nézzük, nincs benne sok öröm, sőt új terheket vesz nyakába, aki cselekszi ezt. És mégis, aki ezt cse- Jekszi: „az boldog lesz az ő cselekedetében“. Ahol egészen Önzetlenül és egészen titokban segíttetik anélkül, hogy bárki is tudná, ki cselekedte azt, ott megnyílt az ég a földön. Az új világ óliőíze az. Boldognak lenni nem külső élvezőitekben áll. Ezek mulandók. A boldogság abban áll, hogy a mi kicsiny emberi akaratunk beletor- kolik az isteni akaratba, mint a nagy tengerbe a kicsiny folyó. Amikor akaratunk ellenállás nélkül az Isten akaratát cselekszi, akkor lettünk igazán keresztyének, kiknek ékessége az alázat lesz-. Amen. Karl Heim után : Hadházy Lajos. ■■ f Nyíregyháza. ISTENTISZTELETEK SORRENDJE a nyíregyházi tanyai ref. egyházban az 1938. év július havában. Július 3-án délelőtt 10 órakor : Szarvasszigeten Istentisztelet. Július 3-án: délután 5 órakor : Jakusbokorbam Istentisztelet. Július 17-én délelőtt 10 órakor : Jakusbokorban Istentisztelet. Július24-é:n délután 5 órakor : Va.rjúlapostanyán Istentisztelet. APRÓ HÍREK. — Református napilapot indítottak kereszthordozó erdélyi református testvéreink és ezzel is — mint sok mással — megelőzték a csaknem kétmilliónyi lelket számláló csonkamagyarországj reformátusságöt. Csakugyan igaz : teher alatt nő a pá lm a. — Váczy Károly nyírbátori kántortanító a Rádió-újság magyar nóta pályázatán első díjat nyert. \ — A tiszántúli egyházkerület közigazgatási bírósága a gégényi lelkészválasztást megerősítette és így Kiss Pál tiszarádi ’lelkipásztor veszi át a gégényi gyülekezet vezetését. _ Egy presbiter testvérünk írta a szerkesztőséghez küldött levelében: „Nekem is fáj az, amit az őrszem áprilisi száma „Magungról-ma- gunkmak“ cím alatt közölt, hogy a fajtám, ez a valamikor életét is feláldozni kész kálvinista magyar mennyire eltávolodott Terem tőjétől és a magáit feláldozó Krisztustól. Én sem mentem magam ... de azért hiszem, hogy az én Megváltóm él.“ Gy ógyulásunknak igazi feltételére mutatott rá ez a presbiter testvérünk : befelé és fölfelé tekinteni. 1938.junius hó. — A debreceni kollégium diákjai a heti babfőzelékhez járó húsadagról önként lemondottak azért, hogy az így megtakarított pénzt a telepítés céljaira ajánlják fal és egy sokgyermekes magyar család megsegítését szolgálhassák. Legolcsóbb bevásárlási forrás MAYER ÁGOSTON úri és női divatáru üzlete Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 2. Tel.: 537. Gazdasági tanácsadó- z a gazda, aki jól végezte a munkáját, szorgalmasan járja a földjeit és örömmel,' hálateit szívvel Isten iránt, nézegeti a kalászrengeteget s. elofceszu az aratásra. — Mit kell tudni az aratás- ro . Sokszor leírtuk már, hogy aratni viaszérés- ben k*e»J a gabonaféléket. A viaszérés azt jelenti.': bogy a szem nincs teljesen megérve, hanem ujjúink között széjjel nyomhatjuk, mint a viaszt. Ilyenkor a gabona nem pereg 'és nincs szemv-esz- tősegünk, a szemek a keresztiben utóérésen esnek át és sokkal acélosabb, szebb és jobb lisztet adó, súlyosabb gabonát kapunk. — A viaszérés akkor következik be, mikor már a szalma megsárgult, ilyenkor már a szem nem táplálkozik, nem növekedik, tehát minden veszteség nélkül aratható. Ne féljünk tehát -az aratásnak idejében való megkezdésétől. Nagyon drága legelő a gabona-tarló, azért- aratás után igyekezzünk azonnal leszántani. A tariószántás már a következő év terméseredményét befolyásolja. Aki a tarlóját idejében és sekélyen leszántja, annak a következő évben kevesebbet kell kapálni, mert nem lesz gvámos a földje, könnyebb a következő szántás, nedvesebb, jobban beérett talaja lesz és jobb Lesz a termés eredménye. Ha ezeket mind pénzben összeszámítjuk, tényleg igen drága az a tarló-legelő. A répa, tengeri termesztésének feltétele a sokszori kapálás-, sok vizet kívánnak ezek a növények és ezt — ha kevés az -eső — csak kapálással tudjuk biztosítani. Nem elég a tengerit kétszer kapálni, hanem annyiszor, ahányszor a föld .megkívánja, ha száraz és kemény, azért kell kapálni, ha gyotaios, akkor megint kapálunk. Fő az, hogy a föld mindég porbanyös és gyommentes legyen. Ne kapáljunk mélyen, de sekélyen és sokszor. A széna összerakása után figyeljük a kazlat, és ha felmelegedett volna jobban, mint kellene, hányjuk szét, mert bepenészedik. Különösen kísérjük figyelemmel a lucerna-, lóhere-, zabosbük- köny-kazlakat, mert ezek összehordása nyirkosán, illetve harmaton ■ történik ‘és így hamar bemelegednek, ami nagy kárral járhat. A gyümölcsösben a férges, lehullott gyümölcsöket szedjük össze, etessük fel a sertésekkel, miért így védekezhetünk a kártevők ellen. — A gyümölcsfák alját tartsuk gyommentesen, kapáljuk fel, mert az is a kártevők szaporodását akadályozza. — Permetezzünk a rágórovarok ellen arzéntartalmú anyagokkal, a tét vek és lágytestű -rovarok ellen nikotinnal. — Féregimemtes, egész- séges gyümölcsöt másként alig-alig kaphatunk. A magyar gyümölcs híressége és zamatossága s az ezért kapott pénzérték 'érdemessé teszi arra, hogy a megfelelő védekezéseket elvégezzük. A méhészetben is akadhat munkánk, figyeljük a kaptárakat, hogy van-e anya és milyen a hasítás. A rajok gondozása igen fontos, ha nincs elég méze, etetni kell, mert nem lesz télire elég nlépes a család, már pedig jövedelmező méhészke- dést csak népes, erős családdal folytathatunk. Sebeők István. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. Ferenczy Károly Nyomatott OROSZ KAROLY nyomdaüzemében,. N,yine-gyháiizáa, Bercsényi-u. 3, Telefon: 577,
