Szabolcsi Őrszem, 1938 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1938-11-01 / 11. szám
1938. november hó SZABOLC Sí ŐRSZEM 5 VILÁG ÉS IGE BIZONYTALAN IDEIG TELJES LÉGOLTALMI ELSÖTÉTÍTÉST rendeltek el Nyíregyházán. A feneketlen sötétségben csak itt-ott lehet felfedezni egy-egy pislákoló gyertyafénnyi világosságot. Riasztó némaság telepedett az utcákra, a házak falai közé. Szinte alig lehet észrevenni, hogy élő az élet. Nincs elevenség, nincs forgalom, nincs lüktetés. Ha itt-ott előkerülnek mégis elkésett hazafelé vánszorgók, a széles utón is nehezen tudnak kitérni egymásnak: egymásba botlanak, vakoskodnak, bukdácsolnak. Milyen sokat érne ilyenkor csak egy kicsinyke gyertya is, amely világossá tenné előttünk az utat. Milyen vigan járó az, akinek nem kell botorkálnia, mert van készenlétben valamilyen világító lámpása, mely utat hasít előtte a nyomasztó sötétségben. Van-e már csak egy csöppnyi kis világosságod, amely elűzné a lelkedre ránehezedő, botlásra, bukdácsolásra, elesésre, össze ttörettetésre vezető sötétséget ? Megtaláltad-e már azt a nagy világosságot, amely a te éjszakába borult lelked számára küldetett és adatott, hogy rá ne tévedj a halál árnyékának völgyére és össze ne törd magad? Ennek jelenvalóságáról a próféta örvendező lélekkel tesz bizonyságot. „A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök“. (Ezs. 9 :2.) „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága“, (Ján. 8 : 12.), ezt mondja Jézus magáról. íme itt van. A te lelkednek és életednek világossága is Nála van ! ö maga az ! Fogadd el őt! 10.000 P-T NYERT AZ 52.165. SZÁMÚ SORSJEGY TULAJDONOSA az osztálysorsjáték legutóbbi húzásán. Bizonyára sokat jelentett a szerencsés nyertesnek, különösen, ha anyagiakban szűkölködő volt, ez a nem várt hatalmas összeg. Lehet, hogy talán súlyos áldozatot is jelentett néki annak a sorsjegynek a megvétele, amelynek birtokában most szerencsés embernek érzi magát. Milyen sokan vannak, akik kátyúba jutott életük, boldogságuk megoldását, — még ha az utolsó falatról kell lemondani, akkor is — az ilyen véletlenre, váratlan szerencsékre bízzák. Gondoltál-e már arra, hogy az egész világ megnyerése sem kárpótol azért, hogy lelkünk az örök életből kizáratik? „Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall?“ (Luk. 9 : 25.) És arra, hogy Isten ingyen, kegyelemből 10.000 pengőnél, sőt a világ minden aranyánál többet akar adni neked: az Ö -Szent Fiát, a Jézus Krisztust? Benne és általa találod meg testi és lelki szükségeid megoldását. Ö kárpótol mindenért. Ő alázatos szívet, csöndes nyugodalmat, békességet és üdvösséget hozott Neked. Fogadd el és te leszel a legnagyobb nyertes! * A RÁDIÓ „LEGÚJABB HIRE“ az elmúlt sorsdöntő napokban, sőt azóta is nagy érdeklődést váltott és vált ki bennünk. Felizgatott egy-egy szenzációs fordulat. Azután mentünk és hireszteltük azoknak, akik nem hallották azokat. „Amint meghallottuk a rádióból, — mondták a már azóta felszabadult testvéreink közül egyesek, — hogy ismét Magyarországhoz tartozunk, boldog örömmel öleltük át és csókoltuk meg egymást“. Vájjon tudod-e ilyen szomjasan, éhesen, nagy érdeklődéssel lesni, tuLegolcsóbb bevásárlási forrás MAYER ÁGOSTON úri és női divatáru üzlete Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 2. Tel.: 537 dakozni, hogy mi Istennek a legújabb híre a Te számodra? Ráébredtél-e, hogy elsősorban erre teremtettél? Hogy Isten személyes üggyé tette számodra a Te örökéleted szempontjából: „Tudakozzátok az írásokat, mert... ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam.“ (Ján. 5:39.) És ha meghallottad, tudod-e örvendező szívvel híresztelni azok előtt a te meglátásodat, a te örömödet, akiknek nincsen a Mennyország hanghullámait is elfogni tudó készüléke? Tudsz-e, szoktál-e, testvér szívekhez odaborulni, hogy elmondd, a te rabságból való szabadulásodnak örömét? Rájöttél-e végérvényesen, vissza nem vonha- tóan, hogy Te kihez tartozol? Ott ékeskednek-e életedben a hovatartozandóság- nak félreismerhetetlen jelei? Térj meg rabságodból s ékesítsd fel magad a meny- nyei polgárok „nemzeti“ színeivel! Nagyváthy József. HÁZI ÁHÍTAT Magamról „Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot.“ (Zsolt. 40:18.) Mindenki kíváncsi rá: milyen is vagyok én? Én is kíváncsi voltam és az Ige megfelelt az én kérdésemre. Milyen vagyok én? Szegény. Az is maradok mindig. Még ha nagyot örökölnék, sem változna a helyzet, szegény maradnék én akkor is, ha sok pénzem, vagy nagy darab földem lenne is. És az emberekhez viszonyítva? Tiltakoztam, de hiába, az Ige azt mondja, hogy én vagyok a legszegényebb. Azért vagyok a legszegényebb, mert bár az Isten gondot viselt rólam és meggazdagított gyakorta, de én még mindig elszegényedtem. Feneketlen kút és betölthetetlen zsák az én szegénységem. És csak az a csodálatos, hogy Isten még győzi. Óh, milyen gazdag lehet az az Isten, aki állandó tékozlásomat és leron- gyolódásomat kitartó hűséggel megbocsátja, elnézi és tovább folytatja az én gondom viselését. Gyermekkoromban titokban még tenyér- jóslással és írásból való jóslással is foglalkoztam, csakhogy megismerhessem a bennem lévő titkokat. Akkor úgy gondoltam, érdemes kutatni magamban, mert titkos erényeket és szunnyadó, rejtett tehetséget sejtettem a lelkem fenekén. Amikor azonban erre az Igére nézek, ez világosan és félreérthetetlenül megmondja, milyen vagyok: nyomorult... Ez már nem külső szegénység, sokkal több. Tudod milyen a nyomorult? Mint a visz- szaeső részeges, aki százszor megfogadja, hogy nem iszik többé és nem tud mit tenni, újra csak lerészegszik. A parázna nő a nyomorult, aki majd belehal a tisztaság utáni vágyba, de paráználkodik tovább. A keresztyén ember, akit Isten örökéletre hívott és megelégszik kicsinyes, rövid örömökkel. Ezer bizonyságát adta Isten, hogy mennyire szeret engem és mégis tudok kishitüsködni: igen én vagyok a nyomorult. Isten megszabadított egyik bűnömből és nem merem kérni, hogy a többiből is mosson ki. Igen, igen én, nagyon nyomorult ember vagyok! Ugye milyen szomorú lehet, amikor valaki nem mondhat már magáról egyebet, csak ennyit? De ha egy lélek komolyan eljutott már idáig, akkor meg kellett tapasztalnia, hogy : noha én nyomorult és szegény vagyok is, gondot visel rólam az én Uram! Ö Ma szégyeli a én szegénységemet és nem sokalja a nyomorúságomat. Nem befolyásolja irántaa» való szerelmét kicsinyhitűségem: szeret! Szeret az Isten így, amint vagyok ! ! Vállalja gondjaimat és engedi, hogy dicsekedjem az Ő keresztjével. Szégyenkeznem kell magam miatt, de szabad hirdetnem az Ö irgalmának nagy voltát. Semmi jót nem mondhatok magamról, de van mondanivalóm az én Uramról! Sőt Ö maga tesz bizonyságot rólam, hogy kellek Néki és ország-világ láttára eltart és gondoz; egy hajszál sem esik le fejemről tudta nélkül. Bejáratos hozzám és beszél velem. Mert „Noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram* visel rólam gondot.“ Mit tudsz mondani Istenről? És mit tudsz mondani magadról? Túl sok jót tudsz még magadról és ezért csak általánosságban mondhatod azt is, hogy az Isten „jó“. Ahhoz, hogy tapasztalati valóság legyen a számodra Isten jósága és ne nagyképűség legyen bizonyságtételed, az Ö nevének magasztalába, az kell, hogy előbb tapasztalati valóság legyen számadra a magad nyomorúsága. Gondolkozzál... P. TÓTH LAJOS s.-lelkész. HITNEK — Mit kaptunk vissza? Az „Orsz. Re#. iJelkészegyesület“' hivatalos lapja kimutatást közöl a felsőmagyarországi visszacsatolt egyházakról. Innen közöljük az alábbi statisztikai adatokat: — A I'elsőmagyaror.szágon levő ösz- szes any a egy házak száma: 275. Ebből Szlovenszkó területén maradt: 46 ae. Visszajött tehát: 229, melynek lélekszáma: 181.877. összes léleksám volt: 211.027. Visszamaradt tehát: 29.150 lélek. — Iskolák száma: 255, tanítók száma: 409. — Föidvagyon összesen : 15.503 kát. hold. — Az itt közölt kimutatás a végleges határ megvonásával még módosul. — A nyíregyházi Tanyai Ref. Egyház első lelkipásztorának beiktatása. A nyíregyházi tanyavilág reformátusai önálló egyházközségbe tömörülvén, Lukácskó András volt misz- sziós segédlelkészt egyhangú meghívással rendes lelkészének választotta. Az új lelkész ünnepélyes beiktatása október 16-án volt a nyíregyházi ref. templomban. A beiktatást Porzsolt István középszabolcsi református esperes végezte. Majid az új egyház első lelkipásztora mondatta el beköszöntő beszédét a Lukács ev. 12:32. v. alapján. Az ünnepélyes beiktatást közebéd követte, melyen nagy számban vettek részt úgy egyházi, mint világi részről az egyházak vezetői. Az új egyház hivatott szolgájára, lelkipásztori munkásságára; főgondnokára, dr. Szesztay András vm. tb. tiszti főügyészre; gondnokára, Rr i s t óif Imrére; presbitériumára és a.z egyházközség minden tagjára mi is Isten gazdag áldását és megsegítő kegyelmét kívánjuk é* kérjük. — Adakozás. Hálás köszönetét mond * Nyíregyházi Tanyai Református Egyház presbitériuma ezúton is dr. Niánássy Andor földbirtokosé, m. gondnok úrnak és Bárnyay Sámuel nyíregyházi presbiter úrnak, akik 2-2 ■vágón kővel járultak hozzá a tanyai templom felépítéséhez. Isten áldását kérjük e példát mutató, nemesszívű adakozókra. — A Petneházán 1938 nov. 20-án tartott leánykonferencián a zsoltárverseny első díját a gyulaházai leányok nyerték. — Gyulaházán a Szeretetszövetség borítékrendszerű gyűjtése 81.72 P-t eredményezett.