Szabolcsi Őrszem, 1938 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1938-06-01 / 6. szám
1938. Junius hó. SZABOLCSI ŐRSZEM 5 hált az emberek, amikor az Isten Fia is, gazdag lévén:, szegénnyé lett miérettiink ? Azért, mert telhetetlenek, önző módon mindig többre vágynak. Pedig „földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri“. Eszembejutott most a „gazdagról és Lázárról szóló péld ázat. (Luk. 16:19—31.) A gazdag ember bíborba és patyolatba öltözött és mindennap dúsan vigadozott. Lázár pedig annyira koldus volt, hogy még azzal a morzsái ókkal is megelégedett volna, ami a gazdag asztaláról lehullott. — Testét fekélyek borították és sebeit az ebek nyalták. — Milyen szomorúnak látszó sors ez s milyen kívánatosnak látszó a gazdagé! Ha tőlünk függene, úgy gondolom, többen kérnénk Istentől a gazdag ember sorsát, mint a Lázárét. Rövidlátók vagvunk, nem gondolunk lelkünkre, csak testünk kielégítésére. Meghalni nekünk is meg kell, mint a példázat személyeinek. Nem biztos, hogy aki most fiatal, az csak öreg korában fog meghalni s az öregek sem tudhatják, hogy ma, vagy holnap van-e a.z utolsó órájuk!? S ha meghalunk, vájjon hol fogjuk tölteni az örökéletet? Ott. ahol a gazdag, vagy ott, ahol a szegény ? Az előbbi, aki elvette életében az ő javait: gyötr ette tik; az utóbbi pedig, aki elvette az ő bajait: vigasztalta tik. Melyik hát a jobb: keményszívű, felfuvalko- dott gazdagnak lenni a bor- és kártyabarátokkal, vagy pediö alázatos szegénynek lenni és a Krisztus barátságát élvezni? A gazdag és szegény közötti ellentét mindig meg lesz, míg e világ fennáll; míg a gazdagnak nem lesz meggyőződése és nem vallja, hogyi: „jobb adni, mint venni“. A szegénynek tűrni és remélni kell mindaddig, míg Isten vissza .nem veszi magához, ahol nincs különbség gazdag és szegény kö.zött. Üjlfehértó, 1938 május hó. Paál Jutka. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek táborozása Ibrányban a Tiszaparton 1938. évi aug. 15—17-ikén A Közópszabolicsi Református Egyházmegye Missziói Bizottsága és a KIÉ, Nemzeti Szövetségének Református Ága az iórányi lelkes KIÉ. meghívására a gyönyörű Tisza partján Ibrány- •ban 1938 augusztus 15—-17-ikén háromnapos táborozásit rendez, melyre a Középszabolcsi Református Egyházmegye református ifjúságát lelkipásztoraik, tanítóik és presbitereik vezetése mellett vámja. A táborozás ifjúságunk seregszemléje lesz. Nagyszerű programmot dolgozott ki a KIÉ. Református Aga. A programmot a következő, júliusi számunkban közöljük részletesen. Hajnali isten- tisztelet a Tiszhparton, mikor a nap kél. Előadások, versenyek. Zsoltár-keresés, igekeresés versenye. Szavalat verseny. Aztán atlétikai verseny, mint síkfutás, staféta, távolugrás, magasugrás, súlydobás, diszkoszvetés, gereílyvetés. Ezért is jó, hogy ezt a hírt leközölhetjük, legalább addig készülhetnek, gyakorolhatnak a fiúk. Minden versenyszamnál három d'íj lesz kiosztva. A jelentkezés a lelkészi hivatalok útján fog történni. Jelentkezéskor a résztvenni szándékozók 30 fillér t fizetnek jelvényre és a konferencia költségeire. Koszttal mindenki maga látja el magát, mint a- cserkész. Ki-ki süthet, főzhet, ha akar és van miben és van mit. A konferencia rendezősége I kívánságra olcsó áron közös ebédet főzet, termé- Sízatesen csak katonásain • egyszerűt. Krisztus jó vitézeinek, mint a bátor hősnek, harcos vitéznek, itíümi kell éhséget, szomjúságot, hideget, meleget, akármi fáradságot, nagy menet eléseket, éj szaka- zálsokat, nyugtalanságokat. A középszaibollcsi református ifjúságtól sokat vár Krisztus a táborozás alatt. Fiúk ! Készüljetek, I (hogy a Vezér készein találjon s odahaza csak a I hitben bénákat, szeretetben sántákat találja sereg- I szemléje napján. > Augusztus 15—17-én ott legyetek, fiúk ! Kiss Pál egyházmegyei misziói előadó. I A Középszabolcsi Református Egyházmegye nagy konferenciája Sóstó- gyógyfürdőn 1938. jún. 29. A Középszaibolcsi Református Egyházmegye f. évi június 29-én Sóstógyógyfürdőn nagy konferenciát rendez az egyházmegye Lelkipásztorai, tanítói, prasbite-rei és az 'érdeklődő, buzgó református egyháztagak, úgy férfiak, mint nők számára. A konferencia előadóiul dr. Makkay Sándor volt erdélyi püspök, dr. Rugónyfalvy Kiss István és dr. Vasady Béla debreceni egyetemi tanárok kérettek fel. A konferencia főtémája lesz : Nyereség-e a magyar nemzet élétében a református vallás, vagy kártékony tényező? Mi haszna van a református vallásnak az egyén és a család életében ? Volt-e hatással a református vallás a magyar l'élekre és mennyiben a történelem -századai alatt, és szükséges-e, hogy a jövőben is hasson reá magyar létünk fennmaradása érdekében? A konferencia ezekre a nagy kérdésekre akar feleletet keréSii! ai ihletett ajkú előadók és hozzászólók segítségével. A konferenciára névre Szóló meghívók költ- ségkiméliésbő'l nem adatnak ki. A rendezőség ezúton 'és a presbitériumokhoz intézett esperesi körlevél útján kéri fel református testvéreinket a június 29-iiki sóstói konferencián való részvételre. Kéri különösen a lelkipásztorok, tanítók, presbiterek mellett egyházi életünk kiválóan értékes tényezőit, az inteJÜigianiciálhoz tartozó egyház- tagjainkat, hogy a konferencián jelenjenek meg. Ez a konferencia elsősorban az intelligenciáé akar lenni. Az intelligencia .mindig az élen haladt. Nemzeti életünk megújhodása csakis az intelligenciánk megújhodásán keresztül történhetik. Az intelligenciánknak előbb vallásilag kell meg- újhodnia. A konferencia d. e. 8—17 óráig tart. Közebéd a sóstói nagyszáilloda éttermében, étlap szerint. A jelentkezés a konferenciára a lelkészi hivata'- loknál történik. A konferencia költségeire és a jelvényre minden jelentkező 20 fillért köteles fizetni jelentkezéskor. Fogatúk elhelyezéséről az erdőfelügyelőség gondoskodik a kijelölt helyen. A konferencia szabadtéri istentisztelettel kezdődik a szabadtéri színkörben jó idő esetén (különben a szálloda nagytermében). Református öntudatunk, református igaz hitünk, magyar 'életünk megvizsgálása, mélyítése és bátor elhatározása akar lenni ez a konferencia a közép szabolcsi református egyházmegyében. — Minden református magyar testvérünkét hívunk és várunk . iA Középszabolcsi Református Egyházmegye missziói bizottsága mebízásából Kiss Pál rét. lelkész, missziói előadó. Kiegészítő jegyzetek a rohodi ref. egyház történetéhez A rohodi református egyházról Tóth Sámuelnek az egyházkerületi levéltárból készült feljegyzéseiben az van feljegyezve, hogy az egyház az 1640-ik esztendőben lett református, ami valószínűleg elnóaés 1540. helyett, mert a szomszédos őri és vajai gyülekezetek 1549-ben már protestánsok voltak. Az egyház temploma a reformáció előtt épült, éppen ezért az egri püspök 1722-hen a Szatmár megyei községek között követeli vissza — mint régi katholikus templomot — az őri és rohodi templomot. Rohad- ugyanis 1660-tól 1825-ig Szatmár megyéhez tartozott 'és csak az 1825-ik évi XXIV. te. osaitolta Szabolcs Vármegyéhez. Az egyházkerületi levéltár feljegyzései szerint az 1597. 'évi jegyzőkönyv lelkészi díjlevelét feljegyezte. Ennek a bizonysága szerint lelkészei voltak: 1629 június 17-én ordinálták Kapi Istvánt, 1635 június 17-én KáJlay Lukácsot, 1652 június 2-án Salánky Gergelyt, 1659 jún. 25-én Bégányi Györgyöt, 1675 június 23-án Kéry Mihályt, 1712 szeptember 28-án Hadházy Jánost, 1759 máju6 22-én Tokaji Pált, 1767 április 27-én Szőllőssy Andrást, 1790 tájékán lelkésze: Szentpéterd Pál volt, itt született 1798 július 31-én Szentpéteri Zsigmond, a kiváló jellemszínész, kinek atyja abban az időkén rohodi református lelkész volt. (Maga a község valaha tiszta református volt, amely jellegét a XIX. század derekán elvesztette. 1845-ben Fényes Elek a község lakosainak a számából 798 reformátust és 86 másvallásút említ. Felemlíti, hogy a község mellett van egy nagy tó, amelyből nevezetes (nagyságú csíkokat, cigányhalakat és kárászokat lehet fogni és vdzi- madarakat lőni. Földesurai ebben az időben: Bak- say, Budalházy, Győry, Eördögit, Helmoczy, Pá- pay, Uray, Vay és több nemesek. 1886-ban a református lakosság száma már csak 563 volt, a másvallásuaké 203. 1910-ben a református vallású lakosok száma 816, a zsidóké 150, a katholiku- soké 129. 1935-ben a reformátusoké 999, a más- vaill'ásiűabé 313 és a református lakosok száma 100 év. óta állandó apadásban van, kivéve az utolsó 30 esztendőt. —— c A szükségesnek láttam ezeket a pótló törté- iic mi megjegyzéseket a rohodi református egyház történetéhez megtenni, talán többet is lehetett volna még összeszedni, mert nem haszontalan dolog feljegyezni, hogy a rohodi egyházban lakott az 1840. évek egyik legkiválóbb ogyházjog* tudósa: Nagy Sámuel esperes. Újabb időben földes urak voltak itt Szabolcs vm. monográfiájának adatai szerint: az előb felsoroltakon kívül: a Korda-, Üjiaky-, Káldy-, Széchy-, Iklódy-, Geliert-, Hetey-, Papp- lé9 Molnár-családok. Nagy Sámuel, aki 1844—1850-ig volt mint esperes, rohodi lelkész, az egyházról feljegyzéseket készített, amelyek kar, hogy veszendőbe mentek. A Rolhody-család a XV. szózadban szerepelt és akkor Jáikön, 1444-ben Nagy-Faluban És Nyírbogdán yba.n volt birtokos, jelenleg Tiszaibe reel en élnek, mint paraszti sorba süllyedt nemesek. Nagyon kérem a lelkész urat, hogy ezen megjegyzéseimet legyen szive9 a rohodi református egyház valamelyik anyakönyvének hátlapjára feljegyezni,., talán nem lesz érdektelen, sem felesleges. A történelmi múlt megismerése sokszor biztató a jövendőre. . Nagykálló, 37. I. 20. Görömbey Péter ref. leikész, e. kér. tanácsbíró. „A gazdagnak nem lesz jó vége, az istentelenék szövétneke kialszik“. (Péld. 24. r. 20. v.) „Amely embernek adott Isten gazdagságot • és kincseket, és akinek megengedte, hogy egyik abból is az ő részét elvegye és örvendezzen aa ő munkájának ez az Istennek ajándéka !“ (Pred. 5. r. 19. v.) *-« * ■•••■ . - rt É'WjjlrtttlÉi UJSÁGBOLT Nyíregyháza, Bethlen-u. 2. Könyv-, papír- és játékkereskedés Divatlapok Fotócikkek Hangszerek Ref. tankönyvek, zsoltárok, bibliák állandó nagy raktára Szövet, kelengyeáru és szőnyeg a legolcsóbban Hartos Lajosnál vásárolható Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. sz. (Takarék.) Takarékosság! Szabott ár!
