Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1937-05-01 / 5. szám

1937. májas hó. SZABOLCSI ŐRSZEM 5 gitsetek a bolsevizmus és a hitetlenség gonosz szelleme, ebben vivőit súlyos harcban, amely az egész világot az erkölcsi nyomor és osztálygyülö- let karjaiba akarja taszítani “ Mögöttünk az evangéliumért és az evangélium igazságának fényéért folytatott 12 éves harc van. Velünk szemben a gazdag agresszív római katolikus, — de ugyanúgy az orthodox egyház is. Harcol­nunk kell a tömeg szellemi sötétségével és a szekták sok-sok fajával. Ezt a harcot az igaz­ság és a fény végleges győzelmébe vetett erős meggyőződéssel vívjuk meg. Jelenleg egyházunkban 18 missziói mun­kás forgolódik az Ur szőllőjében, akik 40 szervezett gyülekezetben és prédikátori állo­máson szolgálnak. Emellett tucatjával vannak gyülekezetek, amelyek állandóan sürgetnek és kérnek, hogy náluk is megkezdjük a munkát. Ennek megkezdését akadályozza a munkások kevés száma s hasonlóképen, hogy istentisz­telettartásra megfelelő helyet nem lehet találni. A szerény anyagi lehetőségek nem engedik a szükséghez mért munka megkezdését. így fájdalmasan kell éreznünk a missziói munkások és istentiszteletre alkalmas helyek hiányát. Egy imaház átlag 5000 zlotyba kerülne és egy missziói munkás havonta 250 zloty. Az első ref. felekezeti népiskola megnyitása Kolomeában 1936. szeptember hónap kezdetén nagy örömünk volt. Az első ref felekezeti népiskola megnyitását ünnepeltük. Ez az ‘iskola nagy erkölcsi erő missziónk számára, mert igy meg van a lehetőség, hogy gyermekeinket evangé­liumi szellemben nevelhessük. Az iskola mel­lett közös lakás is van. Az iskolában járó gyermekek száma 34, tanerő 2. Közös lakásban lakik 18 gyermek, tehát az összes tanulóknak több, mint fele. Karácsonykor a gyermekek előadást rendeztek. Gyülekezeteink közül néhány megünne­pelte a reformáció emlékét. 1936 novemberben ilyen ünnepély volt Lembergben és Kolomeá­ban s mindkét helyen egyaránt dr. R. Dom- bezewski stryji ügyvéd tartott előadást a refor­máció jelentőségéről és feladatáról­Az utolsó évben két küldemény elhasz­nált ruha, fehérnemű és cipő érkezett Svájcból. A gyülekezetek legszegényebb tagjain segit- tettünk vele. Tumirban a falu fölizgatolt lakói véresre verték a bibliaórán résztvevőket és közülük egyet meg is öltek Hogy a biblia és más evangéliumi ter­mék, mekkora szerepet játszik mozgalmunkban, pontosan megmutatják azok a levelek, amelye­ket kapunk : „Ó életben éltem, mert leikemet rossz emberek befolyásolták, a halál állapotá­ban voltam Amikor elkezdtem a bibliát ol­vasni, a lélek alvásából felébredtem, elnyertem a fényt az engem fogvatartó sötétségben. Meg­láttam az utat azon ország felé, hol nincs gyűlölet, csak szeretet, hol a teremtő akarata fog uralkodni. Szeretnék teljes szívvel újjá születni, élni azt az életet, ami a Szentirásban van s ami az evangélium követelésének meg­felel. Hogy az ember megtalálja az utat Krisz­tushoz, el kell olvasnia a bibliát, meg kell ismerni Isten igazságát, amely minket arra akar megtanítani, hogyan kell élnünk, hogy közöttünk az Ur Jézus Krisztus országa való­suljon meg. Nagy fájdalmamra az isteni igaz­ság eme kincsestára, — a biblia nekem nincs meg. Isten a tanúm, hogy nehéz helyzetemben képtelen vagyok megvenni. Nagyon kérem Önöket, segítsenek szegénységemben és a bib­liát, valamint a többi számomra szükséges a könyvet küldjék meg nekem s én azok rész­letekben kifizetem.“ Bizony sokan vannak, akiknek oly súlyos helyzetük, hogy nem tudják megszerezni a bibliát. Ez esetben a Szentirást és más iratokat is adakoznunk kell. Pl- az utolsó napokban a következőt kaptuk levélben. „Az adósság, melyet a bibliáért nem tudtam még megfizetni önöknek, vádolják leikemet. Nehéz elhordozni azt. De nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt most kifizethessem.“ Ennek is odaajándékoztuk a bibliát. Az utolsó évben missziónk számos evan- gélizáló iratot adatott ki: „Honnan jön és mi az evangéliumi hit?“ „Mi az üdvösség?“ „A gonosztévő megkegyelmezése“ stb. 1935 év második felében munkánk ki- terjesztésével a misszió kiadásai is emelked­tek. A bevételek nem fedezték többé a kiadá­sokat. Ennek következményeként jutott misz- sziónk súlyos anyagi helyzetbe. A misszió munkásainak kasszánk 2-327'39 Zl. útiköltség­gel maradt adós 1935-re. Az 1936-ik évben 3 hónapi ki nem fizetett járandóság és a ki nem fiezetett útiköltségek összege kb. 10.000 Zl. A sveici és holland pénz értékcsökkenése súlyo­san érinti munkánkat hogy a mozgalom elmélyül­hessen és terjeszkedhessen, föltétien szükséges lenne nagyobb pénzalap, mert egyedül akkor lesz a misszió olyan helyzetben, hogy szociális nagy feladatait és kötelességeit is betölthesse. Mozgalmunkat mostanáig legnagyobbrészt külföldi hű hittestvéreink támogatták. Nekik ezúton is hálás köszönetét mondunk s egyben kérjük további segítségüket is a jelen nehéz idején. „Azért nem csüggedünk; sőt ha mi külső emberünk megromol is, a belső mindazonáltal napról- napra újul. II. Kor. 4, 16. Basil Kusiw püspök. íme egy darab a munkából, küzdelemből, üldözésből, szenvedésből, vágyból, győzelem­ből, evangéliumi örömből, reménységből, mely az uj református egyházban napról-napra meg­újul. Nyíregyháza. Hadházy Lajos Sliogy őseink gondolkoztak... „A szentirásból szerkesztett énekeknek, lelki versezeteknek, zsoltároknak, dicséreteknek a szentek gyülekezetében sziwel-lélekkel, va­lamint a gyülekezeten kívül is szívből, hit által Isten kegyelmével való éneklését mind a hall­gatók, mind magok az éneklők épülete és ok­tatása tekintetéből helybenhagyjuk, mint az istentisztelet részét az egész szentirással együtt. Az éneklésben pedig három kívántatik meg. Először, hogy az Írásból merített kegyes énekeket énekeljünk józanon, szerényen és épületesen. Másodszor, hogy sziwel-lélekkel a jelenlevő néptől megérthetőleg, ismeretes nyel­ven énekeljünk, hogy a hallgatók tanulhassa­nak és okulhassanak. Harmadszor, hogy lélek­ben és igazságban kellemesen és a nép hitbeli épületével énekeljünk Isten magasztalására és dicsőítésére. ...Azok is hibáznak, akik az éneklésben részvételt megtagadják, hanem csak hang nél­kül akarnak szivükben mormolni, midőn az Urnák lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, értelemmel, oktatólag és intőleg zenge- dezzünk és énekeljünk. Hallgatással pedig senki a gyülekezetben nem taníthat.“ (Debreceni hitvallásból 1562.) Püspöki egyházlátogatás lesz a középszabolcsi egyházmegyében május hó 30-tól junius hó 12-ig a követ­kező egyházakban és a következő sor­rendben : Nagykálló-Kállósemjén-Kisléta- Ny irgyulaj - Őr-Vaj a-Rohod-Ba ktalórántháza Nyirjákó-Nyirkércs-Besenyőd-Őfehértó- Apagy-Oros. Az egyház Ura és Királya tegye ál- dottá és gyümölcsözővé püspök urunk jövetelét és szolgálatát s emlékeztessen ezáltal is hathatósan arra, hogy ,,nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus itélőszéke előtt“, hogy számot adjunk sáfárkodásunkról! Amit akartak azért, hagy az emberek ti vele* tek cselekedjenek, mindazt tó is úgy cselekedj és tek azokkal; mert ez a törvény és a próféták. (Máté, 7:12.) HÁZI ÁHÍTAT „Süvölt a Föld határán lakozóknak.. „És zászlót emel a távoli né­peknek és süvölt a Föld határán lakozóknak és imé hamarsággal könnyen eljönnek !“ Ézs. .26. Isten gyermekeinek az is kötelességük, hogy védelmükbe vegyék Isten drága igéjét, mikor bántalom vagy gúny éri. Ez a védelem nem kíván nagyobb erőfeszítést, hiszen amint egy nagy angol prédikátor mondotta, az orosz­lánt nem nagyon kell védelmezni, csak ki kell engedni a ketrecből, megvédi ő magamagát. Isten Igéje: Juda Oroszlánja épen elég erővel bir arra, hogy magát megvédje bárminő táma­dás ellen, csak rá kell bocsátani azokra, akik elég balga módon szembe mernek vele szállani. Ma napság sokat hallhatjuk, hogy a bib­lia ilyen szavaiba belekötnek, mint ez is: Sü­völt a föld határán lakozóknak- Érdekes, hogy ezek a gúnyolódok nem beszélnek arról, hogy az ótestamentom első lapjain hogyan pereg le a legfelségesebb dráma néhány nap alatt: a világ teremtése; hogyan fakad viz a kősziklá­ból ; hogyan válik ketté a tenger ; nem beszél­nek arról, hogy az ujtestamentomban hogyan csendesedik le a vihar; hogyan támad fel a naini ifjú és a negyed napos halott, Lázár és hogy micsoda rémületes színjáték fog lejátszód­ni a világ végén. Nekik csak annyi a fontos, hogy Isten süvöltött. Hallottak ilyet ? Süvöltött az Isten ! Nos én már hallottam egy elég hosz- szu élet alatt egyszer kétszer, hogy Isten sü­völtött. Mikor fekete fellegek takarták el az ég alját és hátborzongató zugás hallatszott, mintha ezermillió dobot pergetnének, aztán pár perc múlva sárban feküdt az aranyos kalász tenger, mert Isten eltörte a kenyér botját. Pár év előtt pedig olvastam, hogy Beludzsisztánban eg> éjszaka kísértetiesen sárga lett az ég, aztán irtózatos csend volt néhány percig, aztán rémü­letes sivitás járta át a léget, táncolni kezdtek a Hold és a csillagok, a hegyek szökdécseltek, mint a legelőn a bárányok, a házak összeom­lottak, mint a kártyavár és hetvenezer halott maradt a „csatatéren“ a földrengés után. Én igazán nem tudom megérteni, hogy merészel a földi ember gúnyolódni az Isten igéje kifejezései fölött. Pedig ez az ige csak jelképes kifejezés azon a helyen is, ahol írva áll. Mint ahogy jelképes beszéd volt drága Id- vezitőnktől, mikor azt mondta : ez az én testem ez az én vérem. Minden református embei tudja, hogy az a kenyér, az a bor nem az 6 teste és vére volt, de kézzelfogható magyará­zatot akart adni, mert a láthatatlant, az örök­kévalót csak igy lehet szavakba foglalni és megérteni. Ám jó lenne, ha a csufolódók fárad­ságot vennének utánnanézni, hogy ez a jelké­pes prófécia hogyan teljesült a II. Kir. XXV 1—10. tanulsága szerint. Hogyan jöttek ei mindenfelől a népek az Istentől- elszakadt Je­ruzsálemre, hogyan ástak ellene ostromárkot, hogyan sütötték meg és ették meg az ostrom alatt az anyák gyermekeiket, hogyan dőltek le a falak, hogyan vágták le az utolsó zsidó ki­rály szeme láttára a tulajdon fiait, aztán hogyan tolták ki a szemeit. Valóban szörnyű rövidlátás, eszeveszett kevélység kell ahoz, hogy a földi ember gúnyolódni merészeljen Isten Igéjének bármely szava fölött­És mi, épen mi maradék magyarok, meg- engedhetnők-e magunknak az ilyen istenkárom­lást? Nem vagyunk- e máris körölvéve ellensé ges népekkel, nem kell-e nagyon is tartanunk attól, hogy Isten zászlót emel és süvölt és t világ minden tájáról megindul egy áradat, hog\ örökre lesöpörjön minket Európa térképéről és a Föld színéről ? Nem kell-e sokkal , inkább magunkba szállni, nagyoknak és kicsinyeknek testvérjobbot szorítani ? Nincs-e itt a tizenkette­dik óra, hogy a béke és szeretet drága vérre! pecsételt evangéliumának parancsait szivünkbe zárva, a gyöngék végre bizalommal tekintsenek az erősekre s az erősek, a hatalmasok legfőbb gondjuknak tartsák a kicsinyek, az elfelejtettek

Next

/
Thumbnails
Contents