Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1919-03-02 / 9. szám
Febrnár 23. 3 oldal. zás : ótelek készítése, sorozat, reggeü, ebéd, vacsora, kenyérsütés. Készségek: pipa, dohányzacskó, bot, fokos, balta, kampó, sarkantyú, csiholóacél stb. Nópólet : születés, gyermekkor, házasság, betegség, halál a mindennapi élet és ünneplésekre vonatkozó tárgyak és ezekben fűződő szokások. Do nemcsak a tárgyi ethnographia darabjait gyűjtjük egybe, hanem a nép hagyományainak szóbeli, szellemi részét is. A népköltés, népnyelv, népzene, továbbá a nép- hir és babonás szokások ssoportjába tartozó költői és néprajzi érdekű emlékeket. Ä gyűjtés nagy munkájában mindenki részt vehet, aki a népéleti jelenségek iránt érdeklődik, különösen, kiknek foglalkozások a nép körében folyik le, akik a néppel naponként érintkeznek és ismerik mindenféle szokását, munkáját, szerszámját szóval életmódját. Nem kell ehhez előtanulmány, csak egy kis jó akaral. Felszólítjuk azért vármegyénk mindenrendü lakosát kérve.jóindulaíát legyen segítségünkre legalább azzal, hogyha szeme elé kerül vagy tudással bir a fentebb körvoualatott néprajz anyagról jelentse azt be múzeumunkhoz szóval vagy Írásban. Szabolcsvármegyei tanítók naggyiilése Nyíregyházán. A miniszter renűelete. A közoktatásügyi miniszter lelkes I szavakban fordult az ország tanítóságához, hogy felhívja figyelmüket az intenzivebb népoktatás, néptelvilágositás lelki előfeltételeire a szociális ismeretek szociálpolitikai, gazdaságtani szociálpao- dagógiai tudás elengedhetetlen szükségességére. A forradalomban uj életre serkenő ifjú Magyarország 48 óta mintegy kikapcsoltatott a szabadság és haladás nagy eszméinek ereje segítségével akkor eljutott fejlődési utjából. Az ulmult 70 évben erőszakosan épülő és a világháborúban bűneiért lakoló hatalmi rendszer a fejlődést több útvonalét úgyszólván lezárta. Népoktatásunk sem tartott lépést a müveit nyugat íejlödósütemó- vei. Mig városainkban mutatóba paloták épültek, mig a fővárosban íreskófestésü elemi iskolák ejtették ámulatba a külföldi látogatót, addig éppen magyar helyeken megdöbbentő szegénységben tengődött a magyar iskola ügye. Kopott rozoga épületekben, zsúfolt termekben folyt a tanítás, A legelemibb tanítási eszközök is hiányoztak néhol hiányzott a tanítói munka megfelelő értékelése, igy a lendületes nevelőmunka lelki és instrumentális előfeltétele. A közoktatásügy ismert okokból koldusmódra elégittetett ki. Most a modern népköztársaság leggazdagabban ellátott ügyköre a népoktatás lesz, mert a politikai jogokhoz a többségénél lógva politikai vezetéshez jutó nép szellemi és erkölcsi érés folyamatát sietetni kell. Természetesen uj ideálokat kell a név- nevelés elé tűznünk: a haladó ember, a szociális ember a világos tejü, jelie- mes, kötelességtudó, gyakorlati értékű egészséges testű és szellemű ember eszményét. A megfrisülő vezető eszmék szerint válogatják meg majd a tanítás anyagát, amelynek tárgyi vonatkozásban ép úgy, mint nevelői halas tekintetében a nagy világesemények, a háborús összeomlás tanúságaival, meggondolásaival kell összhangban állania, .A közoktatásügyi miniszter min- dennekelőtf a tanítóság anyagi gondjainak rendezését intézte el. Az erről intézkedő nóptőrvényt még technikailag nem is foganatosíthatták, mikor az uj miniszter a most íolyó státusrendezést a tanítókra is kiterjesztette. Ennek végrehajtásával olyan igazságtalanság tétetett jóvá, amelyről mindenki tudott, mindenki beszólt, de érdekében senkisem mert bátran cselekedni. A közoktatásügyi miniszter arról is gondoskodik, hogy a megtrisült közszellemből természetes adódó uj célok és tennivalók lega'ább alapelveikbon tudatossá tétessenek a tanítóság lekében. Ezért március első leiében vármegye szerte tanítói gyűlések lesznek,amelyekre a kijelölt városba, Szabolcsban Nyíregyházára megjelenik a vármegye egész, tanítósága. A gyűléseken megjelenők számára a fővárosi és helybeli előadók a nevelés és tanítás jövő feladatairól, szociális, gazdasági és egyéb tárgyakról tartanak előadásokat. A résztvevő megyei tanítók 50 K. utazási dijat kapnak. Az előértekezlet A szabolcsvármegyei tanítók nagygyűlését a múlt vasárnap d. u. 3 óra- Bonkő András tanfelügyelő elnöklete alatt egybegyült előértekezlet beszélte meg, amelyen a helybéli összes elemi iskolák, a polgári iskolák és a tanítóképző-intézet tantestülete voltak jelen. Benkő András tanfelügyelő szeretettel köszöntötte a megjelent tanítóságot lelkesen ismertette a naggyülés célját és bemutatta a miniszter rendeletét. Valószínűnek tartja, hogy a gyűlésre maga Kunfi miniszter is lejön.* Ezt a kijelentést a tanítóság örömmel hallotta s azon óhajának adott kifejezést, hogy a tanfelügyelő jövő heti audienciáján külön is kérje meg erre a minisztert. Ezután a tanfelügyelő előterjesztése alapján, a tanítóság hozzászólásaiból a következő megállapodásra jutott az értekezlet : 1) A megyei tanítóság naggyülóse március 5- és 10-e között, később pon- ; tosan megállapítandó időben Nyíregyházán a vármegye dísztermében lesz. 2) A vidéki tanítók elhelyezéséről j elszállásoló bizottság gondoskodik Ku- bacska István és Kardos István vezetésével. 3) A tanítók élelmet hoznak magukkal. 4) A helyi előadókul Tóger Bélát, Vajda Emilt, Demeter Bélát, Szlabóczky Pált kérik fel, akik a miniszter kijelölt programmpontjainak mogfeiően választják meg szociális arányú előadásuk tárgyát vagy szükséghez képest a prog- rammon kivüi is tartanak előadást. Az értekezlet befejeztével Fekete István a felekezeti tanítók mostoha anyagi helyzetét tárta lel a felügyelő előtt, a tanítóság nevében kérve, hogy kívánságukat terjessze a miniszter ur elé. Benkő András kijelentette, hogy a telsorolt sérelmeket ismeri és azok orvoslása érdekében sürgősen, az ügy legmelegebb felkarolásával tesz lépéseket. A tanítóság Benkő András kijelentését, aki iránt az eddig történtek után is már teljes bizalommal és szeretettel viseltetik, örömmel és megnyugvással vette. Kérelem a város közönségéhez A vármegyei tanitógyülés szállásoló bizottsága ezúton is kéri a város közönségét, hogy azok akik egy vagy több megyei tanító vagy tanítónő számára egy éjjelre szállást tudnak adni szíveskedjenek azt az ügy jelentőségét méltányolva felajánlani s a szállást Kardos István polg. isk. igazgatónál bejelenteni. Prolog* Megszűnt a vész A fegyvereknek harci ropogása Elhalt egy komor őszi éjszakán Csendes a front és a vad Piavo árja Sötét titkával búson folydogál Megszűnt a vész, de hej köszönet nélkül Nincsen a magyarnak sok öröme benne: Büszke magyar Turul lebukott az égről, Súlyos sebével lázasan piheg, Újabb csapásra várnak a szivek. II. Újabb csapásra . . . Pedig a magyar szív anynyit szenvedett S békés nyugalmat epedve vágy Pihenni, pihenni, jöjjön a szeretet S régi lakását ó vegye át Elég a vérből, a gyászból, a könnyből — Magyar vért gyászolt magyar anya könnye — Megsiratott sok harci örömből Nem kérünk többet, elég volt, elég Gyógyítsa kiki önmaga sebét* III. Jöjjön a szeretet halk édesröptü szárnyon Kisórjo buzdító, bátorító ének Hasson át minden kis zugot a világon Vesse meg talaját a Világbékének Szálljon szivröl-szivre, a szívből a szívbe S kísérje megértő megbocsájtó ének Reménysugarait ozeríelé hintse És mindeneknek uj hitet adjon Annnyi lezárt ajk dalra fakadjon. IV. Dal ihlettjeinek kicsinv társasága Örömmel köszöntünk, szeretettel várunk, Dalos madaraknak szétriasztására M' magyarok íöbbó kötélnek nem állunk Messze röpüljetek károgató varjak Dalos pacsirtáktól zeng a magyar róna: Nincs szükségünk többet harci riadóra!
