Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-05 / 1. szám

4 oldal Január 5. tisztviselők lakáskérdése megoldást nyerne, már akkor is a legnagyobb részén túl vagyunk a lakásnyomoru- ság megolgásának. És mégis: a tiszt­viselők sem mozdulnak meg. Azok is eltették akciójukat melegebb időkre? ; Egy tisztviselőtelep céljait tárgyaló j cikkünkben elmondottuk erre vonat- j kozó észrevételeinket is. De hiszen ez igy szokott l<mni. Amikor a meg­felelő bizottságok megalakultak és mindenki elmondotta a maga szónoki remekét: akkor elalszik az egész „ügy.“ Pedig talán most kellene meg­mozdulni? Már több éve annak, hogy a terv­be vett létesítmények műszaki terve­inek elkészítésére felhívtuk itt a fi­gyelmet. Ne méltóztassék neheztelni, ha a szemrehányásoknak legkeserubb hangját is használnók annak felemli- tése kapcsán, hogy bizony mindeddig j egy vonásnyi e tervekből el nem ké­szült. Elmúlt már a téli időnek egy része. A tavasszal meg ke'lene kéz- j deni az építéseket. És fognak a ta- j nácskozások mindenről, de még egyet­len eleven, vagy holt ház felépítésére tervet nem készíttetett talán senki eb­ben a városban. Mindenki a már meg­levő házak requirálására és azok ré­szekre osztására gondok de uj alko­tásokon senki sem töri a fejét Igazán itt volna már az ideje, hogy a lakásnyomoruságon segítsünk. De ha a hivatali bölcsesség hivatal­ból nem mozdul meg ebben az irány­ban, akkor legalább az lenne elvár­ható, hogy a tisztviselők mozdulja­nak meg, vegyék fel újra az elszuny- nyadáskor elejtett fonalat és energi­lovára, ruhijára s a földre, Ö megsuhin'j* korbácsát s előre . . . Anyja egy juharfának dől s hangosan zokog ... * * * Felragyogott, majd hirtelen eltűnt mint a villám a messze otthon az ő magas erde­jével, sűrű kertjeivel, eltűnnek az éneklő leányok, a fia . . . sőt jó öreg édesanya is. Mozdulatlanul, mellén keresztbe font karok­kal, csendesen fekszik ismeretlen, idegen pusztaság közepén. Szemei lezárva — mind­örökre. Ä hős kebíe többé nem piheg elfá­radt szive nem dobog . .. Fülében csodálatos melódiák zsonganak. Hasonlítanak ezek a falud ismerős muzsiká­hoz, a leényok önfeledt énekéhez, ds ezek mági3 szebbek, tisztábbak.-Ä szól elűzte az égről a felhőket, mil­lió vig csillag remegett az éj kékségében. Hirtelen eíhalványodtak, félbehagyták vig táncaikat, megpillantva lent a pusztán az ál­dozatát a szörnyű, telhetetlen háború iste­nének. kusan lépjenek fel a lakásnyomoru Ságnak, főként azonban a saját lakás­kérdésüknek a megoldása utján. Ha pedig nem tennének semmit, mert decorum ellenes a mástól meg­piszkált dolgoknak kézbevétele, ak­kor legalább Írjanak és beszéljenek nyomdafesték u*ján e kérdésekről és tegyék meg ezt, hogy a hazabeszélés | vádjának terhe alatt ne kelljen ilyen i kérdéseket a szakembernek feszeget- j óiie. Ennyit, legalább meg lehetne tenni. ; Bocsánatot kérek a hozzászó­lásért! Pisszer János. Mikor jönnek házi ahadifogl/ok? A háborúnak vége. a fegyverek zaia elcsendesedett, a fegyverszünetet | megkötötték s a vi'ág népei, a győz- J tesek és legyőzőitek szorongva vár- ! ják, kinek mit hoz a jövő? A nemze­tek egységein be'ül forrongó mozgal- j makat még forrongóbb mozgalmak követnek. A népek millióin ok zajongó ' lármája, az itthon levők egyéni érde­keinek érvényesülési törekvései között alig jut szó azok érdekében, akik en­nek a világfelfordulásnak legszánan- dóbb áldozatai: a hadifoglyoknak. — Százezrek várják még a szabadulást, a megválást, hosszú esztendők ke­serves szenvedéseinek végét, hozzá­tartozóik viszontlátását Mennyi szen­vedésen, mennyi keserves gyötrődésen mentek keresztül a hadifoglyok? meny- j nyi nélkülözést, fájdalmat, mennyi vá- ! gyódást olvas ki az ember azokból a j levelekből, melyeket hozzátartozóiktól, I sok ezer kilométer távolságból oly I ritkán juttat el hozzánk a felborított nemzetközi érintkezés. A nemzetek tülekedése között időt és helyet kell már adni ezeknek az emberi érzéseknek is. Itt van már az ideje, hogy végét szakítsák a ha­difoglyok szenvedéseinek, itt van az ideje, hogy viszontláthassuk hozzá­tartozóinkat, akiket mérhetetlen távol­ságba szakított el tőlünk az átkozott világháború. Megérti ezt mindenki, akinek hozzátartozója a távol kelet, vagy a távol nyugat messzeségeiben várja a szabadulás boldog óráját. — Megértik ezt nálunk Magyarországon is és örömmel jelenthetjük, hogy az ország fővárosában Budapesten, a ha­difoglyok gyors, hazahozatala, s addig is nélkülözéseik megszüntetése érde­kében hatalmas mozgalom indult meg, j a mely nemzetközi utón keres és biz- j ton fog találni módot a hadifoglyok I hazahozatalára. Ez a mozgalom azon- I ban csak úgy lehet erős, ha az or­szág minden vidék-e csatlakozik a mozgalomhoz. Nyíregyházán és Sza­bolcsban is meginduf a mozgalom s mi őszinte örömmel hívjuk fel Nyír­egyháza város és Szaboicsvármegye közönségének figyelmét napi híreink között levő felhívásra, a hadifoglyok érdekében országosan szervezendő mozgalom támogatására. Felhívunk mindenkit, hogy az előkészítő bizott­ság által hirdetett értekezleten, a me­lyen a hadifoglyok érdekeiről, gyors hazaszállításukról lesz szó, minél szá­mosabban je'enjenek meg, mert ered- ' menyről csak akkor lehet szó, ha száz ezrek és milliók kiáltását hallja meg a világ s csak akkor lehet szó arról, hogy rövid idő alatt viszontlát­hatjuk hadifogságban szenvedő hoz­zátartozóinkat. Egy aktuális kérdáshaz. Irta: Csórta Kálmán. A főldbirtokreformra vonatkoó tör­vényjavaslat tárgyalását a minisztertanács­ban csütörtökön kezdtek meg. Szerettük volna, ha ennek a nagyfontosságu reform­tervezetnek megtárgyalására és megvaló­sítására a kormány a mainál nyugodtabb időt választott volna ki. Legelsősorban in­kább a külfölddel, az antatta! való össze­köttetésünknek oda való —■ drámaírók és nagyhangú szónokló feminista hölgyek mellőzésével — rátermett kipróbált meg­bízható diplomaták helyes megválogatását s a felborult belső rend teljes helyreállítását tűzte vo'na ki célján', mert enélkül ered­ményes munkára — anarkisztikus állapotok mellett sem egy kormány, sem egyes em­ber — képes nem lehet. Nagy hibát kö­vetett el a kormány, hogv a forradalom legelső, legzürzavarosabb napjaiban, mind­járt ezt a nagy megfontoltságot, óriási körültekintést igénylő birtokreform ke­dését dobta bele a közvéleménybe. S mint­ha úgy látnánk, érzi ó is már ezt. Ma már más időket élünk. Ma egy kormánynak, egy ministernek nem a népszerűséget keli hajhászuia, már pedig nekünk úgy tűnik fel, mintha ennek a nehéz és fontos kér­désnek a mostani alkalmatlan időben min­denáron való nyélbe ütése azt forszírozná. Egy ilyen fontos törvényjavaslat alkotásá­nál nem szabad kísérletezni. Nem titkoljuk: attól félünk, hogy a birtokreformnak iiy doktrinérszerü, sietős keresztülvitele a kor­mány jószándóka dacára csütörtököt fog mondani s épen azoknak válhat csalódá­sára, akiknek érdekében azt most olv nagy igyekezettel a legsürgősebben sze- r etnék megvalósítói. Maradandó, jó szociális reformok aí- kotására nyugodtabb időre van szükség t Modern óra. javító műhely i T> • . 1. ' A — — ín.l r.lr A.rnJ a.! O -. A _ I / _ f . O , Pl. 01 m . ... . ........ . .................... Ra ktáron, tartok eredeti Svájci órákat. Schaufhausen Glascbüte Omega Doxa Eterna stb. Mindenféle kivi- temsn ugysiiütén Briliáns éksz. arany és ezüst neműek I A nálam vásárolt és javított órákért 1 évi jótállás' Koreckt munka. vállalok. Szolid kiszolgálást Valent órás ékszerész Korona épület Nyíre háza­1

Next

/
Thumbnails
Contents