Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-02-02 / 5. szám

Febrnár 2. \ 3 oldai. Szemelvények ellenségeink jelentéséből. A^ Kassai adóhivatal és a Ä a dohánygyár megszállása. Rooswelt. (A Jjposti parlament kupola csarnokában Í910. április 18-án tartott beszédéből.) „Nincs Jllusztrisabb történelem, mint a magyar történelem. Én ismerem ezt a történelmet és nem tartanám ma­gam müveit embernek, hogyha nem is­merném. Az Önök őseié az érdem, hogy azokat a támadásokat viszavertók, melyek a nyugati kultúra ellen a bar­barizmus világából intézteitek, mert az önök őseinek teste állította meg a bar­barizmus előnyomulását. „Én nemcsak tisztelem Magyaror­szágot és nemcsak rokonszenvezemvele, hanem bámulója is vagyok, mert tudom, hogy Magyarország történetében szám­talan oiyan tanítás van szamunkra és minden más nemzet számára, amelye­ket megtanulnunk érdemes. Megtanul­hatjuk a bátorság leckéjét, megtanul­hatjuk a vas elhatározás és kitartás leckéjét. Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Ami­kor Amerika meg Európa bőkében ólt, Magyarország volt az, amely meggá­tolta a barbarizmus terjedését ós a ci­vilizált világ biztonságát őrizte. Wilson. (Üzenet a szenátusnak 1917. évi január hó 28-án.) „Sehol sincs oly jog, mely szerint a népeket a hatalom egyik tulajdono­sától a másiknak lehet átadni, mintha azok a birtoklás tárgyai lennének. (14. pontja.) A háborúnak nem az a célja, hogy egyik nép legyőzze a másikat, nem le­het az a hivatása, hogy egyik ország más ország rovására területileg vagy gazdaságilag gyarapodjék. (Válasz a pápa bókejegyzókóre.) „A tartós békének szilárd alapját nem alkothatják oly politikai ós gazda­sági korlátozások, amelyek bosszú vá­gyon alapulnak, s amelyeknek az a célja, hogy egyes nemzeteknek kedvez­zenek és másokat megkárosítsanak ós megbénítsanak. Pop Csúcsú István. (üdszéde 1916 ban a román betörés alkalmából) Egy évezreden át testvéri egyet­értésben élt a magyarországi román nép a magyarsággal. A román nép vérével ós vagyo­nával ós tőle telhető minden áldozattal meg togja védeni magyar hazáját bár­mily ellenség ellen. Villamos erővel beren­dezett nyomdánkban mindennemű HJtnitatványokat szép- és pontos kivitelben jutányos árban — kellő személyzettel — készítünk A cseh szlovák megszállással kapcsola­tosan olyan hírek terjedtek el a Kassán, mint­ha az állami adóhivatalt és dohánygyárat a megszálló katonaság működésében gátolna. Edeíény Árpád, penzügyigazgató ós Pelczer Károly a dohánygyár igazgatója, adtak fel­világosítást, mennyiben feleinek meg a hírek a valóságnak. Edelóny Árpád pénzügyigazgató az újságírók kérdésére a következőkben vála­szolt: „A csehek január 1-ón reggel egy őr­séggel megszállották az adóhivatalt s azóta azt állandó örézet alatt tartják. Hogy mi a céljuk az nem tudja. A zárlat, melynek kö­vetkeztében a hadisegely ós egyóbb segély kiutalások szünetelnek, amíg dr, Srobár Lő­rinc, a prágai kormány tot ministere, Kassá­ra érkezik, am9ly ma, vagy legkésőbb hol­nap meg is történik, tírobár fog dönteni, az összes állami és községi hivatáiok további sorsáról. A pánzügyigazgato véleménye sze­rint a megszállás nem célozhatja az állami hivatalok működéseinek megbénítását. Az adóhivatal képe máskülönben a régi. Hogy tisztviselőket kicseréltek, vagy eltávo­lítottak volna nem felel meg a valóságnak. A pénzügyi tisztviselők munkája zavartalanul folyik. Pelczer Károly, a dohánygyár funkció­járól a következőkben nyilatkozott. A do­hánygyárat a csehek nem vették át, hanem csak közbiztonsági szempontból őrséget áhí­tottak eléje, ami nagyon is helyén való voltt A gyár továbbra is igyekszik a várost do­hánytermékekkel ellátni, már amennyire ezt iparbeíi berendezése megengedi. A dohány-, gyár csak különféle’ szivarokat ós a tulajdon* képeni pipadohányt képes gyártani s még körülbelül öt hónapi nyersanyaggal rendel­kezik. Azonban ezt a mennyiséget is csak az esetben dolgozhatja fel, ha elegendő szenet bocsátanak rendelkezésére. Az adminisztrá­ció teljesen a helyén marad. Ellll Az elmúlt héten \ szót akarták robbantani a tisztvi­selők beszerzési csoportját, a nyíregy­házi torna-vivó egyletet, a városi la­káshivatalt, a csillag-utcai kisdedovodát ós az , Erzsébet közkórházat. Azután kihirdették a statáriumot, mire nagy sietve Összeíoldozták a már korábban szétrobbantott tűzoltó ■ egyesületet ós megkegyelmeztek a beszerzési csoport nak. Közben erősen járta a toborozó, egyes urak pedig vigan nyiittereztek a csillag alatt. Az előadottak valóságá­ért a szerkesztőség természetesen fele­lősséget nem vállait. A szokott időben és helyen közgyűlést tartott a varos, a tárgysorozatban mindenki fizetés lel- emeiést kért és a kérelmek teljesítése egyenes arányban állott az állam pa­pirospénz gyártásával. Élet, munkás élet csak a városi színházban és az Apolló moziban folyt. Es végül a kaszárnyá­ban, a huszárkaszárnyában történt valami valami nagyon szép, nagyon felemelő dolog, ami örvendetes viszhangot kelt a szivekben a haza szeretető iránt most, amikor a világ minden bánata, minden szomorúsága, tojtott könnye és rejtett siralma ott zokog a magyar ró­nák ós bércek lelett. Harcias nagyon harcias, nyilt- és bátor volt a hangulat az elmúlt héten. .Búcsúszó. Mindazon szeretett ba­rátaimnak, jó embereimnek ós ismerő­seimnek, akikkel e nagy ,,világégés“ rombolásai között nemzetünk jobb jövő­jének megépítése érdekében a mentő munkákban pártkölönbség nélkül együtt működtünk es a kiktől az idő rövidsége miatt személyesen el nem köszönhet­tem : az utón mondok szívélyes baráti ‘ Istenhozzádof. Amint én reám drága ér­ték és kedves emlék marad az ő meg­értő es kölcsönös becsülésben összetűző barátságuk, kérem őket is, tartsanak meg a jövőre is nagyrabecsüit szives emlékezetükben. A jobb jövőben viszont­látásra. Nyíregyháza, 1919 január 25. Dr. Nagy József. Statárium^Nyiregyházán Szabolcs- vármegyóben. Február 28-án dr. Zelenka Lajos törvényszéki elnök a magyar fe­lelős kormánynak 1919. évi január hó 24-én kelt s a beiügyminister által 1523-1919. szám alatt közölt rendelete alapján elrendelte a statáriumot. A rög- tönitóiö bíróság tagjai a következők ; Elnöke; a törvényszék elnöke vagy ennek helyettese dr, Sarvay János íté­lőtáblái bírói cim- és jeli. felr. törvény­széki bíró, rendes tagjai: Tóth Pál, Horváth Dezső, Nagy Elemér és Kelemen Gá­bor törvényszéki bírák, pótbiru: dr. Kubinyi András tör­vényszéki bíró, jegyző: dr. Oláh János törvény­széki jegyző, illetve dr. Torma László törvényszéki joggyakornok. ■ Közvádló: a vezető államügyósz kijelölése szerint: dr. Salzmann Oltó államügyósz. A tisztviselők keiiyérnélkül. A következő levelet vettük: Nyíregyhá­zán mindenki megkapta a január havi lisztadagjait, csak a tisztviselők nem, i akik a Windischgrátz Ígérte tisztet már í decemberben nagy késéssel kapták. E miatt a tisztviselők ma kenyér nélkül vannak, arai megdöbbentő könnyelmű­ségére vall azoknak, akik a lisztellátást vállalták és azért felelősek. Minthogy ez a helyzet páratlanul áll az egész háboiu ideje alatt ós elviselése szinte l lehetetlen, ideje volna, ha a tisztviselők | szövetsége erélyes lépéseket tenne min- ! dennapi kenyerünkért.“. (Aláírás.) Eljegyzés. Méder Illés eljegyezte j Kis Margitkát Nyíregyházáról.

Next

/
Thumbnails
Contents