Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1919-02-02 / 5. szám
Nyíregyháza, 1919 — Február 2. Vasárnap Vili évfalyan, 5. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 20 K Félévre 10 K Tanítóknak féI4rcm. Egy szám ára 30 fillér. Főszerkesztő: dr. Klekner Károly. Felelős szerkesztő: Téger Béla. Megjelenik minden héten vasárnap Szerkesztőség-kiadóhivatal: Jíyh-Tiz-palota, I. emelet Tnránl>lt#r Telefen 161 Statárium. Megdöbbentőbb minden zord liirnél is. Statárium van. Feltámadt a halálos ítéletek véres árnya. Fájóbb tudat szlovák, román imperiálizmus hódításainál. Ezekben idegenek jogtiprása, barbár atrocitásokban kicsattanó kullurátlansága vált nyilvánvalóvá előttünk. A statárium önmagunk erkölcsi megroppanásának eredményeként jött. Idáig jutottunk. Mai belső tartalmunk ennyire méretett, ma ennyit érünk, a várt béke, a megváltónak vélt forradalom ezt hozta meg. Jól értsük meg. Nem maga a statárium ténye döbbenetes. Ez megnyugtat. Ezt várluk. Halogatása csak jobban tokozta kétségünket. Csak jobban és jobban aggasztott szekerünk vad iran odása, közéletünk ösztönösen durva jelenségei, emberiességnek, jognak, teremtőképességü emberértékeknek devalvációja. Örvénybe iramlásunk világos, csüggedésünk elviselhetetlen i olt. Kétkedésünk már-már kikezdte a forradalom teljesítményeinek egészét. Ami értéknek látszott, azt is. Most erős kéz mozdpl. Tehát ez a kormány már belátja, hogy nem tétovázhat. Tehát most már rend, béke, munka lesz. Mégis a statárium hire önmagunkra ismerésre józanit és a múlt hónapok mérlegelésére késztet. Betegek vagyunk. Tömegeink ron csőit idegzettel jöttek haza a véres árkokból és az orosz lorradalom szédületéiből. Ez a íömeglólek a maga adóit hangulatvilágából, sajátos irtózatos disz- ponáltságából máról hónapra ki nem gyógyítható, annál kevésbbé, mert nem a győzelem narkózisában, hanem lealázó levertség ingerlő tudatában széledt haza. Itthon pihenésnél inkább kivan megtorlással élni. Ezt a tömeglelket a forradalom újvilág Ígérete részben leszerelte. Az új világ érésbe indulása le is szerelné teljesen. Do ennek az új világnak tiszta szavú igehirdetői mellett olyan fanatikusai is támadlak, akik éretlenül és felelőtlenül homályos célképzettel a mai embert egy nap alatt akarják évszázadok fejődésének eredményével megajándékozni. Az Ö meséjükben az van, hogy „csak bajuszt és szakáit kell felragasztani a gyermek arcára és már férfi a neve“. Még ma, ezzel az éretlen mai emberrel akarnak kommunista világot teremteni. Ilyen agilációra a tö- megepidómia nem gyógyult, hanem mérgesedett. Az anarchia szakadék» mentén robogott szekerünk. Meg kel' hajolnunk az öntudatos, komoly munkásság előtt, amely a kétségbeesetten védett rend hatalmas támogatójának mutatkozott. Különösen a vidékeken azonban itt is vannak hibák. A szocializmus célja : boldog ember igazságos, boldog társadalomban. E célhoz a még nyers tömegek érlelése, a még elzárkózók nevelése, tudás, erkölcs vezet. A tiszta célnak és nemes eszközöknek azonban hány méltatlan szószólója, kompromittálója akad. Hányszor téved a választott taktika. A szervezettség erkö!csös erő tudatából nem egyszer korok hatalomtudat anya- giasodik ki az eszmék nem eléggé iskolázott és fegyelmezett hirdetőiben. — Előáll a terror, amely nemesen gordol- kodó, szabad szellemű emberek sorában árt a komoly szociálizmus ügyének és a képviselő párt presztízsének is. Ez az elmúlt" hét kórházi eseményeinek tanúsága is, amikor egy nemesen szocialista jellemet, a ludas és nunka egyik kimagasló emberét érte méltatlan terror. E jelenségek a maguk egészében éreztetik, hegy nincs organisáliságunk, nem építhetünk szilárdan, nem forrunk össze közös célok tudatában. Meg kell vállárunk, hogy fanatikusok erőszakossága mellett nem kevésbbé anarchikus jelenség bizonyos érdekkörök passzivitása, konoksága, régi világ siratása sem. Azt mindenkinek be kell látni, hogy a haladás jegyébe jutottunk, visszatérés, rir cs és igenis, van népköz- társaság, demokrácia, földkérdés, adókérdés, igenis van szocializmus és az ezekben sürgető igazságok elöl többé elzárkózni nem lehet. A fékezhetetlen, szélső irányzatoknál ma nem kevésbbé veszedelmes ez a mindent fékezni szerető irányzat sem az anarchia szempontjából. Hol van az az erő, amely ezt a társadalmat acélos egységbe kovácsolhatná. Ezt a kovácsolást maga a népkormány kezdhetné meg. ügy érezzük, a statárium kezdetnek igen szomorú, i de föltétlenül szükséges. A rendnek, a | munka és megértés feltételérek megteremtésével. a bűnös ösztönök letiprá- | sával nyugalmi helyzet áll elő, kedvvel és bizalommal jelt rtk ezik alkotásra mind az, aki tudásánál és erkölcsénél fogva erre méltó. Dr. 0. B, Mit akar a radikális párt.* A polgári radikális párt — mint a neve is mutatja — a dolgozó polgári elem érdekeiért küzd, s megszüntetni kívánja a nagytőke mai kizsákmányolt» uralmát s vele a munkanélküli jövedelmeket. A radikális .párt pirneipiuma a munka. Elve, hogy murka nélkül senki ne élhessen, n unka nélkül senkinek jövedelme ne legyen mert akinek munka nélkül jövedelme van : az kivétel nélkül a dolgozók kihasználása, kiuzsorázása révén ni ezt el. A kisbirtokos, kisiparos, kiskeres- j kedő, kishivatalnok — általában véve a I polgárság kisebb nagyobb vagyona egy j egész élet keserves' kínlódásának, nehéz munkájának, takarékosságának eredménye. Ezek a vagyonok a polgárság értelmi és erkölcsi erőinek, a munkának, a takarékosságnak, a lemondásnak, a tiszteségnek szülöttei s igy ezek nemcsak hogy legnagyobb kíméletben részesiten- dők, hanem uj munkatulajdonok keletkezésének előmozdítása is kívánatos. Nem igy a munkanélküli lulajdorok Ezeknek sokszor eredetük sem tisztességes, de üzenni vezetésük mindig kizsákmányoló, tehát tisztességtelen. Az az 10C0Q holdas birtok, az a 100 milliós gyár vagy banküzlet sok ezer ember munkaértékével válik csak jövedelmezővé. Ezek-. ben az üzemekben a fizetett kér mindig kevesebb mint a munkaélték s a kfilöm- \ bűzd (a profit) a tulajdonos jövedelme i,esz minden munka nélkül. De van a mgy lekenek egy másik kinövése m, ameiy abban nyilvánul, hogy áruját visszalattja s ezáltal mesterséges drágulást idéz. elő. Az a csizmadia, aki — hogy megélhessen — áruját minden héten piacra viszi, csak az anyag árát és a munkája értékét fizetteti meg. * Párton kívül álló politikai lapunkban bármily párt fejtegetéseinek szívesen ás kommentár nélkül adunk helyet.
