Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-26 / 4. szám

3 oldal. Jannár 26 Felhívás Szabolesvármegyc minden közsé­géhez ! A .Nyíregyházi hadűokkóniak, hadi­özvegyek és hadiárvák egyesülete“ meg­akarja szervezni minden Szabolcaoiogyei köz­ségben a hasonló célú teatvéregyesüietef, t- melyet azután ,Szabolct;magyei hadirokkan­tak, hadiözvegyek és hadiárvák egyesülete* név alatt, egy közös anysegyesületben egye­síteni akar. A községi egyesületek megszer­vezése az egyes községbeii értelmiségnek a hazafias feladata és az emberbarát* köieles- sóge s ezek közölt, különösen a több sza­bad idővel rendelkező bármilyen felekezetű vagy pártállásu (mert az egyes egyesületek kimondottan jótékonysági, a tagok anyagi és erkölcsi érdekét védő egyesületek lenné­nek) egyének feladata. S azok kőiül is a- zokó, akik teljes mértékben bírják az ottani hadirokkanlak, hadiözvegyek es hadiárvák bizalmát s akik önzetlen emberbarau szere­tettel vállalkoznak a megszervezés türelmet és kitartó markát igénylő feladatára. Nagyon kéri az egyesület ezután a me­gye közönségét, hogy,, minden egyo3 Sza­boicamegyei községből jelenuozzük erre a tiszteletre méltó munkára egy-egy erteimes ember, aki ezután eb béri akaratai tudassa levóiileg a nyíregyházi egyesületnél (Zrínyi Ilona-utca 6) neve. foglalkozása és lakása pontos megírásával. Amely községbeu nem akadna önként jelentkező, ott a községi jegyző urak utján a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiár- vákat kérjük fel arra, hogy igyekezzenek az egyesület megszervezésére valakit felkérni s megnyerni, s az illető névéi velünk sürgő­sen tndatm. A nyíregyházi egyesület a községi e- gyesüieteknek a jelentkező megszervező ut­ján mindenben segítségére lesz, alapszabály- tervezetet és részleges nyomtatóit ídviiágo- sitást feg küldeni minden községbe, hogy a megszervezés mindenüu egységes s igyon- öntetü legyen. Ezen okból megszervezendő egyöntetű mintára olt is a községi egyesület, ahol már megalakult. A hadirokkanlak, hadiozveg) ek és lu- diárvákat pedig feikérjü*, h >gy sujat jói fel­fogott érdekükben mindenütt lelkesen támo­gassak a megszervezés nagy tnuakáj it, min­denütt teljes számban iépjeuok be a községi egyesületekbe, mert csak akkor fejthetünk ki eredmégyes működést, ha mindenki iábo­runkban van. A községi jegyző urakat felkérjük, hogy jelen felhívásunkat minél szelesebb körbeu közismerté teuni szíveskedjenek. Nyíregyházái 1919. január 23. Dr. Bernáíh Zoltán, elnök. Villamos erővel beren­dezett nyomdánkban mindennemű nyomtatványokat szép- és pontos kivitelben jutányos árban — kellő személyzettel — készítünk! Magyaréország terüSeti épsépe. irtai Dr. Berijátli Zoltán. IV A történelem tanúsága arra mutat, hogy Magyarország önálló állami lót berendezésére hivatott s erre kiválóan alkalmas terület. Emellett a történelem amellett is bizonyít, hogy ezen a terü­leten áliamot alkotni csak azon nép volt képes, amelyik az ország közepét : az alföldeket foglalta el és lakta s in­nen terjeszkedett odabb. Harmadik tör­ténelmi tanulságul itt azt hozom még fel, hogy Magyarország területen eddig tarlósán államot alkotni csak a magyar nemzet volt képes. Mindhárom tétel'bizonyításra sem szoruló történelmi igazság, annak dacára hogy e tételek egymásnak ellentmon­dani látszanak. a látszólagos ellentmondás onnan ered, hogy Magyarország területe ép­pen a mondott okoknál fogva a ván­dorló népek vetélkedésének kedves tárgya, s emellett a népvándorlásnak valóságos országutja s a nyugat kapuja s örtállója volt, amiért is Európának j majd minden népe' átvonult rajta s j majd mindegyik tanyát szeretőit volna ; ütni ott, úgy hogy egyik a másik ke- j zérói ütötte el e drága fűidet s minde­gyik újabb nópvárdoriasi hullám tova í sodorta az itt már megtelepedtékét, Éppen ezen okbél őzen látszólagos el­lentmondás erősíti meg legjobban a té­telek helyességét. De sem a germán, sem a szláv iaju népek, sémi egyéb nepek vagy nöptöredókeíc nem voltak képesek itt tartósan államot alkotni, mert gyökerü­ket nem ereszsették le elég mélyen az ország szivét, magvát alkotó nagy ma­gyar alföldre1. Erre csak a magyarokkal rokon népek: a hunnok és avarok voltak ké­pesek, akik államuk alapjává, msgvává, kiinduló pontjává a magyar alföldet tet­ték, ahonnan azután, mint természetes j központból kinyújtották csapjaikat a j völgyek mentén a helyiségekbe. Az j erőt adó istenáldotta alföldről, mint köz­pontból terjeszkedtek hullámos gyürü- zeltel iovább ós tovább; messzebb os messzebb. Hogy államaik mégis összeomlottak annak legfőbb okai a többi sok mellett, hogy egyrészt nem voltak elég erős államalkotó fajok, másrészt pedig nem voltak képesek a nyugati kultúrát be- log .dai, nem voltak képcsők azt nom- zoti sajátosságaikkal Összeegyeztetni. Erre csak a magyar faj, a magyar j nemzet volt képes, amely amellett, ! hogy értékes nemzed egyéniségét s becses tulajdonságait: hazaszeretet, ha­gyománytisztelet a honix föld, az édes otthon rajongó imádata, bátorság, vitéz­ség erkölcsösség, nyiítszivüsóg, jóiel- küség nem vetkezte Je, amellett be tudta íogadni a nemzeti sajátosságaival összeegyeztetni a nyugati kuüurát s a müveit nyugat mindenkori irányitó ve­zéreszméit. Az elmúlt héten lerekviráltak egy pár villát a Sós­tói-utón. Gazdag emberek nyári üdülő­helyét kiadta a lakáshivatal szegény embereknek, akiknek nemcsak nyári, hanem téli lakásuk sem volt. Rendben van. A még le nem foglalt többi sóstói villa gazdái közűi egyesek nagyon meg­ijedtek ós azt találták ki, hogy a vil­lát lakhatatlanná teszik azért, hogy oda senki a világon beköltözni ne tudjon. Leszedtek ajtót, ablakot, eltűntettóic a bútorokat, kiszedték az ablaküvegeket ós eltüntettek n indent, de mindent, ami csak eltüntethető volt. És tényleg, hiába foglalta íö a lakáshivatal ezeket a prae- paralt villákat, oda a szegény emberek nem költöztek be, mert inkább össze­bújjak kilencen egy szobában, ' ahol megvan még az ablaküveg, mint ogy hárornszobás „viilá“-ban dideregjenek ajtó ós ablak nélkül. Hát ez már nin­csen rendben. Nincsen rendben annál kevésbé, mert a viliatulajdonos a hábo­rú alatt nagyon sokat keresett. A köz- ellátásnál is bajok voltak az elmúlt hé­ten. Nem volt fa, nem volt szén és nem volt liszt, hogy a petróleumról ne is be­széljünk. Ha nincs, hát nincs, csak az a baj, hogy miért nincs és a legnagyobb baj az, hogyha nincs, akkor hogy lehet az, hogy mégis van? Mert híre járt, hogy van. Póidaul lisztet adtak ós kap­tak. Csakhogy az adott, akinek nem iett volna joga adni ós azok kaptak,, akik­nek sok mindenből úgyis 6;óg van. Valahogy sehogysem mentek rend­ben a dolgon; az elmúlt héten. Személyi liir. Dr. Csepela Lajos vencseliői esperes plébánost az egri ér­sek kápolnai plébánosnak nevezte ki. A pénzügyigazgató nyugdíjban. A legutóbbi vármegyei közigazgatási bizottsági gyűlésen Dr. Murányi László kormánybiztos meleg szavakkal emlé­kezett meg Seícsik József pónzügyigaz- gatóról, aki sok évi^ fáradhatatlan tiszt­viselőmunka után Kiválóan megszolgált nyugalomba vonult. llr. Nagy József búcsúja. Dr. Nagy Józset tamtóképző-mtózeíi tanárt, lapunk munkatársát Budapestre történt áthelyezése alkalmával csütörtökön este búcsúztatták szerető ragaszkodással ba­rátai és tisztelői. Az ultimén kedves összejövetel a jelen nagy kérdéseihez való emelkedéssé nemesedett.' Dr. Nagy Józset szervező egyénisége, sokoldalú tudása, lángoló magyarsága, progresszív gondolkodása mellett mély vallásba* meggyőződése széles körben figyelmet kellett s öt tisztviseiotársainak élére ál­lította. Vezetése alatt erős, prodokuv egyesületek támadtak. Elnöke voit a tisztviselők Szabolcs vár megyei Szövet­ségének, a nevelömunkásos szövetsé­gének, aloinöke a radikális pártnak. A búcsúvacsorán dr. Murányi László kor«

Next

/
Thumbnails
Contents