Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1919-01-26 / 4. szám
nak, idegen elnyomatás alatt sínylődő honfitársaink milliói felszabadhassanak, biztositassék egesszóges demokratikus nemzeti fejlődésünk a többi európai nemzetekéhez hasonlóan, hogy széles e hazánkban ne legyen többé dolgozó elnyomott pária és henyélő élősdiek osztálya. A békekonferencia már összeült, tehát szükségünk van a gyors szervezkedésre, hogy lássa az egész világ azt, hogy a bérckoszoruzta Magyarország határain belül még ól az a magyar nemzet, amely a nyugati államok kultúráját a keleti barbárok támadásai ellen évszázadokon át megvédte és most viszonzásul a nyugati nemzetek igazságosságához appelái, amikor a telhetetlen szomszédos kis nemzetek hiénák módjára rátámadnak. Célunkat: hazánk területi integritását és ezzel kapcsolatban mindnyájunk boldogulását csak úgy érjük el, ha az egész politikai magyar nemzet politikailag' magyar nemzeti alapon szervezkedik, amit a két említett párt megalakulásával már megkezdett. Nyíregyházán is szükség van ilyen pártalakulásra, hogy azután a szervezés az egész megyébe kiterjesztessék. Tas János. Szocialista volt-8 Krisztus? Szabadgondolkodó iró ritkán irt oly áttüzesedett, őszinte és megértő lélekkel Krisztusról a szocializmussal kapcsolatban és a vallásról, mint Biró Lajos a Világ jan. 19. szám vezércikkében azon méltó felháborodásból származó támadás ellen-nobilis hangon védekezve, melyet a Budapesti Hirlsp intézett ellene a blasíómiáórt, hogy a názáreti Krisztushoz hasonlította a meggyilkolt Liebknect tragédiáját. A sorok közt sok fájó igazságot mond, de egyúttal nagy megértést mutat a vailás iránt ami szinte szokatlan azon tábor vezéralakjától. Nyíltan vallásosnak mondja magat és ígéri, hogy esetleges a kultúrharc idején a vallás, sőt az egyház mellett harcolna, mert tudja hogy nemcsak kenyérrel ól az ember, tudja hogy tudomány vagy gazdasági berendezkedés, még a kommunizmus sem ellen- kezhetik dogmával mert más dimen- síóban feküsznek. Czikkóben azt bizonyítja, hogy Krisztus szocialista eszméket hirdetett; hogy a szoeiálizmus és a vallás nem ellenkeznek egymással, sőt testvérek tehetnének. Gyakran lehet tényleg szocialistáktól hallani, hogy Krisztus volt az első szociálista. Nagy és különös mondás az isten fiáról. Nemes értelemben véve a szót, igaz, de nem volt szociálista szociáldemokrata értelmében. Nemes értelemben szocialista volt, mert egyenlővé tett születésre való tekintet nélkül minden embert az Isten előtt, aki nem ismer személy válogatást, hanem kinek kinek megfizet az örök élet reményében folytatott íöldi munkájáért. Minden egy célra teremtett testvér egymással. Szocialista volt, mert tényleg a szegények, az elnyomottak, az üldözöttek párttogója, védője volt, de nem ígért nekik íöldi paradicsomot, hanem másféle boldogságról mondott nekik örömhírt. Rápiritott a farizeusokra és az írástudókra, de a papság tekintélyét a nép előtt nem gyaiázta le. Korholta a gazdagokat, de nem a magánvagyon ellen kelt ki, hanem azon gazdagok ellen, kik a pénzükben bíznak, kik abba találják meg végső boldogságukat, u helyett, hogy azzal jöttévé barátokat szereznének magunknak, hogy az örök- hajlékokba bejuthassanak. De megdicsérte Lakenst, mikor ez afteletti örömében, hogy Józsus megtisztelte őt lakásán látogatásával, igy szólt: „Íme, javaim felét a szegényeknek adom os ha valamiben megcsaltam valakit négy annyit adok vissza.“ íme ezt kívánja a Krisztus a vagyontól és megelégszik vele. ö nem akarta felforgatni az akkori társadalmi rendszert gyülö'etet szítva az urak ellen, hanem szeretettel megtöitekezett uj embereket akart. Ő a bűn ellen harcolt, a szemek kívánsága, a test kívánsága és az élet kevélység ellen, mert ezekbői származik minden bűn és minden nyomor a világon. A sziveket akarta átformálni, tudván akkor átváltozik az jgazságosság szellemében a társadalom is. Ilyen értelemben mi is szociálisták vagyunk. Azt a nem elégedetlenséget, mely Krisztusi erkölcsök érvényesülésétől várja a tár- sada om mognemesedóset és azon tárad hogy abba jogot, erkölcsöt és jólétet vigyen, keresztény szociálizmusnak hívjak. Szent meggyőződésünk hogy nemes értelmű szocializmus és vallás nem lehet ellensége egymásnak, sőt édes testvéreknek kell ienniök. Azonban a szociáldemokráczia és vallás kizárják egymást. Ha minket azzal vádolnak, hogy Krisztés evangéliumából hitrendszert és dogmákat csináltunk, akkor mink jogosabban álihatunk elő azgal a váddal, hogy a szociálisták a szocializmusból szociáldemokrata tanrendszert ( csináltak. Dogmákat alkottak a Marx tele evangélium alapján és nem akarják meglátni, hogy a dogmájukat az élet és a komoly tudomány rég ledöntötte. Az ő dogmájuk a történelmi materializmus, amely szerint csak az anyag dirigálja a világot, nincs is más, csak anyag, nincs is Isten, nincs lélek, nincs változatlan encoics. az idoalogia osa& a gazdasági rendszer függvénye. Nincs hat létjogosultsága eszerim a vallásnak sem ; ;*z csak emboii találmány, mese, mely csak arra jó, hogy rabságban tartsák vele a népet. Aki tehát azt hirdeti, hogy a szociáldemokráczia nem ellensége a Vallásnak, az vagy nem tudja, mi a szociáldemokráczia, vagy csalja a népet. Hivatalosan ugyan azt vallja, hogy szerinte a vallás magánügy és ennek a kétes értelmű jelszónak sokan felülnek. A gyakorlati életben azonban valiásüldözósnek mutatkozik a „vallás tmagán- ügy“ tóle szólam. Nem vallásüidözós-e a szabadság korszakában a szociálde- mokrácrának az a törekvése, hogy a vallásos iskolákat be kell zárni, hogy az iskolákban nem szabad hittant tanítani, hogy az egyházat anyagi eszközeitől meg keli fosztani. Nem vallás üldözés-e az a mérhetetlen papgyülölet és a papi tekintélynek lejáratása költött vagy valódi hibának kiszinezóse által. Pedig a szociáldemokrácia dogma rendszeréből folyó ezen vatiástalausá- gával árt magának munkásmozgalomnak, mert elriasztja magától a hivő munkások ezreit kik vallása és papjaik gyalázását nem szívesen hallgatják, de art saját híveinek, mert megfosztja őket a hittől, melyet nem pótol semmi magas munkabér. Ha egy egységes reformáció összetörné a szociáldemokrácia hitrendszerét, és felhagyna vallásellenes támadásaival, akkor Krisztusnak minden papja egy—-egy lelkes apostola volna a szociaiismusnak egészen az első keresztények szellemében való kommunizmus kivívásáig. De inóg ezt a lépést nem teszi meg felénk, addig kénytelenek vagyunk harcolni ellene, ha a szivünk a proletár tömeggel érez is másképen. Francziaországban a szociáldemokráczia már közeledett az egyházhoz. Hervó, a hires szocialista vezér azt írja lapjában, hogy meg kell szüntetni annak az egyháznak üldözését, melynek papjai kitüntetésekkel térnek haza a csatából. Lám ami ott érdem még a szocialista előtt is, az nálunk bűn. Nálunk a szociálisták azzal igáinak ellenünk, hogy mi voltunk a háborús uszítok. Nem a pápa emelte e tel legelőször tiltakozó szavát a testvér gyilkolás ellen ? És az első pacifistának, a pápának még sincs helye a béketárgyaiason." Mi pedig az ö papjai, teljesitetük kötelességünket. Hazaszeretetből semmi- léle nemzet ellen gyűlöletet soha nem hirdetve az önvédelmi harchoz szükséges lelki erőt, és hősiességet adtuk hivő katonaiaknak és vigasztaltuk itthon maradt szeretteiket. De ami a harc hevében hazaszeretet volt, az ma bűn és ami akkor hazaárulás volt, az ma érdem. Ezért siratni való szegény Magyarország sorsa. Molnár Kálmán. f a t a 1 p p a l 35 — 41 számig 42—46 számig 34-50 kor. 40-— kor. nagymenitfiségben kaphatók ü®r Hungária cipőgyár fiókja Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. Telefon 281. üzletvezető : Bcnedekffy Fereucz. 3—3 ________
