Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-26 / 4. szám

nak, idegen elnyomatás alatt sínylődő honfitársaink milliói felszabadhassanak, biztositassék egesszóges demokratikus nemzeti fejlődésünk a többi európai nemzetekéhez hasonlóan, hogy széles e hazánkban ne legyen többé dolgozó elnyomott pária és henyélő élősdiek osztálya. A békekonferencia már összeült, tehát szükségünk van a gyors szervez­kedésre, hogy lássa az egész világ azt, hogy a bérckoszoruzta Magyarország határain belül még ól az a magyar nemzet, amely a nyugati államok kul­túráját a keleti barbárok támadásai el­len évszázadokon át megvédte és most viszonzásul a nyugati nemzetek igaz­ságosságához appelái, amikor a telhe­tetlen szomszédos kis nemzetek hiénák módjára rátámadnak. Célunkat: hazánk területi integritását és ezzel kapcsolat­ban mindnyájunk boldogulását csak úgy érjük el, ha az egész politikai magyar nemzet politikailag' magyar nemzeti alapon szervezkedik, amit a két emlí­tett párt megalakulásával már megkez­dett. Nyíregyházán is szükség van ilyen pártalakulásra, hogy azután a szervezés az egész megyébe kiterjesztessék. Tas János. Szocialista volt-8 Krisztus? Szabadgondolkodó iró ritkán irt oly áttüzesedett, őszinte és megértő lé­lekkel Krisztusról a szocializmussal kap­csolatban és a vallásról, mint Biró La­jos a Világ jan. 19. szám vezércikké­ben azon méltó felháborodásból szár­mazó támadás ellen-nobilis hangon vé­dekezve, melyet a Budapesti Hirlsp in­tézett ellene a blasíómiáórt, hogy a názáreti Krisztushoz hasonlította a meg­gyilkolt Liebknect tragédiáját. A sorok közt sok fájó igazságot mond, de egyút­tal nagy megértést mutat a vailás iránt ami szinte szokatlan azon tábor vezér­alakjától. Nyíltan vallásosnak mondja magat és ígéri, hogy esetleges a kul­túrharc idején a vallás, sőt az egyház mellett harcolna, mert tudja hogy nem­csak kenyérrel ól az ember, tudja hogy tudomány vagy gazdasági berendezke­dés, még a kommunizmus sem ellen- kezhetik dogmával mert más dimen- síóban feküsznek. Czikkóben azt bizo­nyítja, hogy Krisztus szocialista eszmé­ket hirdetett; hogy a szoeiálizmus és a vallás nem ellenkeznek egymással, sőt testvérek tehetnének. Gyakran lehet tényleg szocialisták­tól hallani, hogy Krisztus volt az első szociálista. Nagy és különös mondás az isten fiáról. Nemes értelemben véve a szót, igaz, de nem volt szociálista szo­ciáldemokrata értelmében. Nemes érte­lemben szocialista volt, mert egyenlővé tett születésre való tekintet nélkül min­den embert az Isten előtt, aki nem is­mer személy válogatást, hanem kinek kinek megfizet az örök élet reményé­ben folytatott íöldi munkájáért. Minden egy célra teremtett testvér egymással. Szocialista volt, mert tényleg a sze­gények, az elnyomottak, az üldözöttek párttogója, védője volt, de nem ígért nekik íöldi paradicsomot, hanem más­féle boldogságról mondott nekik öröm­hírt. Rápiritott a farizeusokra és az írástudókra, de a papság tekintélyét a nép előtt nem gyaiázta le. Korholta a gazdagokat, de nem a magánvagyon ellen kelt ki, hanem azon gazdagok el­len, kik a pénzükben bíznak, kik abba találják meg végső boldogságukat, u helyett, hogy azzal jöttévé barátokat szereznének magunknak, hogy az örök- hajlékokba bejuthassanak. De megdi­csérte Lakenst, mikor ez afteletti örö­mében, hogy Józsus megtisztelte őt la­kásán látogatásával, igy szólt: „Íme, javaim felét a szegényeknek adom os ha valamiben megcsaltam valakit négy annyit adok vissza.“ íme ezt kívánja a Krisztus a vagyontól és megelégszik vele. ö nem akarta felforgatni az ak­kori társadalmi rendszert gyülö'etet szítva az urak ellen, hanem szeretettel megtöitekezett uj embereket akart. Ő a bűn ellen harcolt, a szemek kívánsága, a test kívánsága és az élet kevélység ellen, mert ezekbői származik minden bűn és minden nyomor a világon. A sziveket akarta átformálni, tudván ak­kor átváltozik az jgazságosság szelle­mében a társadalom is. Ilyen értelem­ben mi is szociálisták vagyunk. Azt a nem elégedetlenséget, mely Krisztusi erkölcsök érvényesülésétől várja a tár- sada om mognemesedóset és azon tárad hogy abba jogot, erkölcsöt és jólétet vigyen, keresztény szociálizmusnak hív­jak. Szent meggyőződésünk hogy ne­mes értelmű szocializmus és vallás nem lehet ellensége egymásnak, sőt édes testvéreknek kell ienniök. Azonban a szociáldemokráczia és vallás kizárják egymást. Ha minket azzal vádolnak, hogy Krisztés evangéliumából hitrend­szert és dogmákat csináltunk, akkor mink jogosabban álihatunk elő azgal a váddal, hogy a szociálisták a szocializ­musból szociáldemokrata tanrendszert ( csináltak. Dogmákat alkottak a Marx tele evangélium alapján és nem akar­ják meglátni, hogy a dogmájukat az élet és a komoly tudomány rég ledön­tötte. Az ő dogmájuk a történelmi ma­terializmus, amely szerint csak az anyag dirigálja a világot, nincs is más, csak anyag, nincs is Isten, nincs lélek, nincs változatlan encoics. az idoalogia osa& a gazdasági rendszer függvénye. Nincs hat létjogosultsága eszerim a vallásnak sem ; ;*z csak emboii találmány, mese, mely csak arra jó, hogy rabságban tartsák vele a népet. Aki tehát azt hirdeti, hogy a szociáldemokráczia nem ellensége a Vallásnak, az vagy nem tudja, mi a szociáldemokráczia, vagy csalja a népet. Hivatalosan ugyan azt vallja, hogy szerinte a vallás magánügy és ennek a kétes értelmű jelszónak sokan felülnek. A gyakorlati életben azonban valiásül­dözósnek mutatkozik a „vallás tmagán- ügy“ tóle szólam. Nem vallásüidözós-e a szabadság korszakában a szociálde- mokrácrának az a törekvése, hogy a vallásos iskolákat be kell zárni, hogy az iskolákban nem szabad hittant taní­tani, hogy az egyházat anyagi eszkö­zeitől meg keli fosztani. Nem vallás üldözés-e az a mérhetetlen papgyülölet és a papi tekintélynek lejáratása köl­tött vagy valódi hibának kiszinezóse által. Pedig a szociáldemokrácia dogma rendszeréből folyó ezen vatiástalausá- gával árt magának munkásmozgalom­nak, mert elriasztja magától a hivő munkások ezreit kik vallása és papjaik gyalázását nem szívesen hallgatják, de art saját híveinek, mert megfosztja őket a hittől, melyet nem pótol semmi ma­gas munkabér. Ha egy egységes refor­máció összetörné a szociáldemokrácia hitrendszerét, és felhagyna valláselle­nes támadásaival, akkor Krisztusnak minden papja egy—-egy lelkes apostola volna a szociaiismusnak egészen az első keresztények szellemében való kommunizmus kivívásáig. De inóg ezt a lépést nem teszi meg felénk, addig kénytelenek vagyunk harcolni ellene, ha a szivünk a proletár tömeggel érez is másképen. Francziaországban a szo­ciáldemokráczia már közeledett az egyházhoz. Hervó, a hires szocialista vezér azt írja lapjában, hogy meg kell szüntetni annak az egyháznak üldözését, melynek papjai kitüntetésekkel térnek haza a csatából. Lám ami ott érdem még a szocialista előtt is, az nálunk bűn. Nálunk a szociálisták azzal igái­nak ellenünk, hogy mi voltunk a há­borús uszítok. Nem a pápa emelte e tel legelőször tiltakozó szavát a test­vér gyilkolás ellen ? És az első paci­fistának, a pápának még sincs helye a béketárgyaiason." Mi pedig az ö papjai, teljesitetük kötelességünket. Hazaszeretetből semmi- léle nemzet ellen gyűlöletet soha nem hirdetve az önvédelmi harchoz szüksé­ges lelki erőt, és hősiességet adtuk hivő katonaiaknak és vigasztaltuk itt­hon maradt szeretteiket. De ami a harc hevében hazaszeretet volt, az ma bűn és ami akkor hazaárulás volt, az ma érdem. Ezért siratni való szegény Ma­gyarország sorsa. Molnár Kálmán. f a t a 1 p p a l 35 — 41 számig 42—46 számig 34-50 kor. 40-— kor. nagymenitfiségben kaphatók ü®r Hungária cipőgyár fiókja Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. Telefon 281. üzletvezető : Bcnedekffy Fereucz. 3—3 ________

Next

/
Thumbnails
Contents