Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-19 / 3. szám

2 oldal Január lf * végzett hazánk területén. Kincseit gazda­gon szórta szét rajta, de igazságosan is. Mindent megadott, ami az .önálló gazda­sági lét teljességéhez, a szükségletek mi­nél tökéletesebb kielégítéséhez szükséges, ge adományait igazságosan akként osz­totta szét, hogy különböző értékes aján­dékait az ország külömböző részein he­lyezte el, egyik vidéket a másikkal tel­jes összhangra, teljes egyetéstésre, teljes öszmüködésre, egységre utalta. Az ország minden egyes vidéke önmagában szegény nélkülöző és gyámoltalan ; együtt végte­lenül gazdag, hiányt semmiben sem szenvedő s erős és önálló gazdasági létre hivatott. Áki tehát hazánk területi épsége ellen tör, az a gazdasági élet elemi tör­vényei ellen vét; az gazdaságilag gyo- moritja meg az ország sninden népét, az állam minden kereső osztályát s min­den egyes tagját. Mit akarnak a magyar boisevikiek ? A magyar boisevikiek nőve: „a kommunisták magyarországa pártja“. Emiatt a legtöbb ember azt gondolja, hogy a magyar boisevikiek politikai alapelve az, hogy a magántulajdont meg kell szüntetni és mindent köztulaj­donná kell tenni. Ha nem gondolunk egy percig arra, hogy ez az alapelv az életben megvalósitható-e, hanem pusz­tán csak mint gondolatot vizsgálgatjuk : igazságosnak és általában tetszetősnek látszik a kommunizmus. Ha győz e a kommunisták politikája, gondoljuk ma­gunkban, senkinek se lenne semmije és mindenkinek lenne minden, azaz egyfor­mán szegények vagy egyformán gaz­dagok lennénk mindnyájan. De meg lehet-e ezt csinálni ? Szin­te szerencse, hogy nem kell a fejünket törni azon, hogy meg lehet-e csinálni, mert a magyar boisevikiek maguk is tiltakoznak ellene, hogy igy fogjuk fel a dolgot. Hírlapjuknak, a Vörös Újság­nak 1918. december 21-ik számában mindjárt az első oldalon nagy, vastag betűkkel ezt a figyelmeztetést közlik: „A kommunizmust nem az jellemzi, hogy a tulajdont általában megszünteti, ha nem az, hogy a polgári tulajdont szünteti meg.“ Ez oly világos beszéd, hogy nem lehet félreérteni. A bolsevikinek esze ágában sincs, hogy minden vagyont elosszon, esze ágában sincs, hogy min­den tulajdont megszüntessen ; ő csak a polgári osztály vagyonát akarja elosz­tani és csak a polgári tulajdont akarja megszüntetni. (Hogy félreértés ne legyen, a „polgár“ alatt, nem azt érti a bolseviki, akit mi, hanem az ő szemében „polgár“ mindenki, aki nem bolseviki, azaz a gróf, a püspök, az ügyvéd, íöldmivelő- gazda, az iparos, a hivatalnok,, a pap, a boltos, ez mind egyformán csak „pol­gár“). Céljuk; a polgári osztálynak meg­semmisítése, minden vagyonuk elvé­tele. S erre a célra az egyetlen eszköz amelyet alkalmazni akarnak a „prole- társág diktatúrája“. A diktatúra becsü­letes magyar neve: zsarnokság ; mert aki csak diktálja a parancsokat, ame­lyeknek mindenki engedelmeskedni tar­tozik, ha élni akar, az az igazi zsarnok. Mire való a szemérmeteskedós az elnevezésben ? Bátran nevezhetik a ne- vóu a gyermeket, mert hiszen úgy is megmondják maguk is elég nyíltan, hogy mit akarnak. Kun Béla „Mi a ta­nácsköztársaság“. cimü kis lüzetónek ulolsó lapján ezt olvassuk : „A hatalomnak harc az ára ............ Kí méletlenül, kegyetlen torradalmi harc, melynek a vagyonos osztály teljes meg­semmisülésével kell végződnie... Soha jobb alkalom nem volt erre, mint éppen mostan. A fegyverek a mi kezünkben vannak, csak fel kell használnunk azo-> kát a magunk hatalmának megalapítá­sára.“ Ezek után kelbe még egy szót is vesztegetni arra* hogy mit akar a „vörösgárda“ hogy mit akarnak azok a katonák, akik bolsevikieknek vallják magukat? A „polgári“ társadalom, amely alatt — ismételjük, mindenki ér­tendő, aki maga is nem bolseviki, nem mondhatja, hogy ő nem is sejtette, mit akarnak a boisevikiek. S a magyar bol­sevikekről mindent Inkább el lehet mon­dani, mint azt, hogy titokban, bujkálva készülődtek a polgárság megsemmisíté­sére. A magyar boisevikiek nagyon nyíltak és őszinték. Csak egyben nem mondanak igazat: amikor azt hirdetik, hogy ők „nem akarnak osztálykülömb- ségeket.“ Oroszországban ma olyan nagy az osztálykülömbség, hogy ahhoz hasonló e világon soha se volt. Az ország ösz- szes lakosai négy osztályba vannak be­sorozva : az I. osztály a nehéz mun­kásoké s a katonáké, (a vörös gárdis­táké) a II. osztály a könnyebb testi f munkát végzőké, a III. osztály a szel­lemi munkásoké, s a IV. osztály a „jogtalanokó.“ a közólelmezésnél az 1. osztály egész porciót, a II. osztály tél porciót, a III. osziály negyed porciót kap, (négy orvos kap annyi kenyeret, mint egy munkás, vagy katona,) s a IV. osztály kap — irgalomból — egy sózott ha'at és hetenkint egy iont ke­nyeret. (Az Est-ben részletesen közölte ezt egy Oroszországból hazatért aradi ügyvéd.) íme, ezt nevezik Oroszország­ban „az osztálykülömbsógok megszün­tetésének.“ A politikai rendszer, mely nem adta meg mindenkinek a képviselővá­lasztási jogot, bűnös volt; de az ő bűne még angyali ártatlanság a boise­vikiek rendszeréhez képest, mely egy nagy társadalmi osztálynak nemcsak hogy képvise.őválasztójogot nem ad, de még azt sem engedi meg neki, hogy i fáradságos munkával legalább a száraz ! kenyeret megkeresse. Mert már előre I jogtalanoknak nyilvánítja: 1. azokat, akik munkásokat fog­lalkoztatnak, 2. akik vállalkozói nyereségből élnek, 3. a kereskedőket, 4. a szerzeteseket és papokat, — és végül 5. mindazokat, akiktől ők a poli­tikai jogokat megvonni szükségesnek tartják. Ha egy gazda, csak egy munkást is foglatkoztat, ha egy iparosnak csak egy segédje vagy inasa is van, s aki boltot nyit, annak már nem lehet joga — meri az ilyen ember már kizsákmá­nyoló, ennek a vagyonát már el kell venni, ez már „polgári osztályhoz tar­tozik : A papok ós szerzetesek, kiknek szintén nem akarnak jogot adni, vala­hogy majd csak megélnek, őket nem keit tölteni, de ha nem lesz inas és nem segéd, hogyan ós hol tanulnak meg majd a mester urak nadrágot szabni ós csizmát varrni ? Ki fog sót, cérnát, gyufát, stb. árulni ? Komoly dolog-e ez a bolsevizmus, vagy őrület? Ha őrület is, most lehetséges. Mert a Vörös Újság ma bátran ki Írhatja, hogy „fütyülünk minden törvényre.“ De a mai paradicsomkerti állapotok egy­szer mégis csak véget érnek, mert régóta meg vagyon írva, hogy „több nap mint kolbász! “Attól a korlátlan szabadságtól, melyet nyomorult hazánk­nak (elszabadult fiai ma élveznek, a magyar bolseviki vezérek megkábultak, ez nagyon érthető. De el fog érkezni az a pillanat, amikor magunkhoz térnek és meglátják, hogy ez országban, me­lyet a magyar bolseviki vezérek nem nagy fájdalmára kürülmetóltek, óriási, de óriási többségben vannak azok, akik nem helyeslik azt a kommunista alapelvet, melyet a magyar boisevikiek hirdetnek, hogy mindenki, akinek van valamije, íosztassók meg minden vagyo­nától ós minden jogától. Magyarország népessége, ha ma nincs is rendőr, nincs is csendőr, nincs is ügyész, nincs is bíró, engedi hogy hecceljék, űzzék, hajtsák, gyalázzák, fosztogassák, de a saját vágóhidjánál észbe fog kapni. Erős bőrbakancsok f a t a 1 p p a 1 35—41 számig 42—46 számig 34-50 kor. 40*— kor. rcngymennyiségben kaphatók üT- Hungária cipőgyár fiókja Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 5. Telefon 281. üzletvezető : Benedek ft'y Ferenc*. 2—3

Next

/
Thumbnails
Contents