Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-05 / 1. szám

Nyíregyháza, 1919 — Január 4. Vasárnap

Vili évfaíyam. í szám

ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész óvr© 20 K Félévre 10 K Tanítóknak féláron.

Egyes szám ára 30 fillér.

Főszerkesztő: dr. Klekuer Károly. Felelős szerkesztő: Táger Béla.

Megjelenik minden héten vasárnap

Szerkesztőség-kiadóhivatal:

Xyirvlz-palota, I emelet Turiíui-lijr Telefon 101

Beköszöntő.

Forradalmon mentünk keresztül, a mely hivatva lett volna véget vetni mind ama sok kínnak és szenvedésnek, a melybe a négy éves véres háború beletaszitotta a világot. Vártuk és várjuk, hogy hogyan és mikor alakul ki az az uj vi ágrend, a mely ismét megszelídítve az elvadult erkölcsöket, az egymással gyilkos haraggal szemben álló embereket istnét egymásnak segítő társaivá, egymás barátaivá teszi. E helyett azonban, mintha a pokol összes ördögei íelszabadulva győzelmi táncukat járnák, midenütt csak pusztulást, rombolást és bosszút lihegő gyülölséget látunk. Mintha a négy éves háború minden borzalmassága csak előkészítője lett volna annak a végpusztulásai te- nyegető örvénynek, a melybe a teke- vesztett szenvedélyek árja sodorja egész társadalmunkat.

A szenvedélyek téktolensógót megzabolázni, a további pusztításoknak gátol venni indul útjára lapunk ez uj esztendőben, régi és mégis mindig újnak tetsző tégy vérről kezében, melynek tudva azt, hogy az általa ejtett seb nem táj és nem vérzik, hanem hegeszt ós kiengesztelést ébreszt, a szeretet fegyvere az, a melyiyel íelvesszük a harcot a gyülölsóggel szemben. Nem osztályharcot, nem szétválasztást fogunk hirdetni, hanem a tagadás szellemével szemben állítani logjuif, hogy van hit, van haza, van szérűiéi és erkölcs s hogy ezek birtoklásáért érdemes dolgozni. A tiszta erkö cs, a hazaszeretet es a munka eszméjébe vetett törhetetlen igazságórzósünk az, a mely nem hagy minket csüggedni egy pillanatra sem s bármilyen sötét felhők tornyosuljanak is j a látóhatáron, eszméink világossága J mellett a sötétségen keresztül is látjuk a mi világunk derűs napfényét, mely uj életre takasztja szivünk melegét s békességet teremt lelkűnkben.

A tiszta erkölcs, a hazaszeretet és a munka eszméjét lógjuk ápolni ós terjeszteni ama meggyőződésből táplálkozva, hogy bármilyenek legyenek is az äham formák, bármilyen társadalmi irányzatok is kerekedjenek telül, ez eszmék világa iniudezuken felül álló, mindezeket csak ez eszmék tölthetik meg igaz

tartalommal, s csakis ezeknek a tagadása hozhatja iólro a {elfordulást, a bizonytalanságot, a pusztulási. Ez eszmék hirdetésével igyekszünk majd kivezetni az oitóvelyedetteket abból a feneketlen mocsárból, a melybe a tagadás szelleme vezette őket, hogy viszzaadjuk a hitét azoknak, akik elvesztették azt, a hazát, a nemzeti érzést azoknak, a kiktől elvették azt ós a munkaszeretet érzését azoknak, a kik nem ismerik azt.

A lazítás és izgatás helyett a megértést és megbocsájtást fogjuk hirdetni, hogy az útját egyengessük a megértésnek, hogy így lehetővé tegyük az ösz- szes társadalmi erők egyesülését egy cei, a közöz boldogulás elérésére. A politikai pártokon kivül és felül állva nenr^csatiatlakozunk egy politikai párthoz sem, hanem közös, mindnyájunkat összetarió eszméink néző pontjából bi- rálgatva mérglegeljük a politikai eszmék tartalmát is, igyekszünk azokat kellő megvilágításba helyezni, hogy alkalmat adjunk az eszmék ós elvek kicserélésére s így a megértésre. Tiszteletben tartjuk mindenkinek a politikai meggyőződését, hisz az azokban levő erkölcsös és nemzeti érzés és a munka megbecsülése kell, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket a szétválasztás helyett.

A tiszta erkölcs alapján állva nem teszünk küiömbsóget felekezetűk között som, mert egyesek erkölcsi hibáit nem a küiörrbözö vallások és letekozete\ tanaiból, hanem abból a tévhitből szár- maztaijuk, a mely az erkölcs törvényeinek csak a vallás gyakorlásában ad helyet, a magán ós társadalmi életben pedig nem.

A hazaszeretet ós nemzeti érzés ápolásában tentartani igyekszünk mindazon nemzeti hagyományokat, a melyek magyar nemzetünket a múltban is a többi nemzetével egyformán tisztelőé és becsültté tették. Nem szógyeljük, hanem javítani igyekezünk majd hibáinkat, a mi megengedhetővé teszi azt is, hogy inas nemzetüknek is tiszteljük nemzeti Őrzésüket csakúgy, mint a hogy azt a magunkéval szemben megköveteljük. — Nemzetek tenmaradását a világ népeinek boldogulására teltóilenüt szükségesnek tartjuk, azért minden erőnkkel bá- | torságot ós kitartást fogunk önteni csüg- ! gedő honfitársaink leikébe, hogy ne ! hagyják elveszni dicső múltú nemzetünket sem, hanem apáink hagyatékát megerősödve juttassuk örökségül utódainknak, hogy majdan hálával ós büszkeséggel telve gondoljanak reánk. De nem tartjuk elegendőnek a nemzeti eszme puszta hirdetését, hanem azt tartalommal, a munkaszeretettel töltjük meg, mert mint nemzet csak úgy válunk az emberiség hasznára s ezért csakis úgy van létjogosultságunk, hogy ha dolgozunk és közös munkánkkal embertársaink, felebarátaink javát szolgáljuk, nem pedig, ha rajtuk élősködőnk.

A nemzeti érzés és munkaszeretet egymástól elválaszthatatlan s mindkettő akkor szolgálja mindnyájunk és az egész emberiség javát, ha mindkettő alapja a tiszta erkölcs.

Tiszta erkö:cs, nemzeti érzés ós munkaszeretet azok az erkölcsi értékek, a melyek társadalmunkat össze kell, hogy tartsák, legyen az bármily politikai vagy felekezeti részekre is tagolva. Ezeknek az erkölcsi értékeknek az ápolásával igyekszünk majd embertársainkat a gyűlölködés, a bosszú és széthúzás világából kiragadva telebaráti szeretőiben egyesíteni ós a megértés útját egyengetni, hogy a hitetlenből hivő, a hazátlanból hazafi s a henyólőból munkás váljék.

De nem maradunk meg az eszmék hirdetésénél, elméleti okoskodásoknál, hanem reámutatunk a módok ós eszközökre is, hogy hogyan lehetséges ez eszméket a gyakorlati élet követelményeivel is öszhangzásba hozni, hogy hogyan tehetséges az osztály, a politikai, a felekezeti válaszfalakat átjárhatókká tenni, hogy bebizonyítsuk, hogy a közös boldogulásnak valóban ezek az eszmék az alapjai, ismerjük jól az e téren élénk tornyosuló nehézségeket, a melyeken könnyű szerrel fog azon szent elhatározásunk átsegíteni, hogy előre tekintő arccal haladunk az általunk előirt uion, lüggetlonül minden egyéni érdek vagy belolyásolástúl, nem rettenve viaz- sza semmiiéle fenyegetés, kényszer vagy üldözéstől, de semmiféle csalogató ki