Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-05 / 18. szám

2 oldal.

tsdffIO :

f. hó 2-án tartott városi képviselő gyűlésen mellette az egyik tekintélyes felszólaló, hogy az intézmény gyakorlati célokat szolgál, mint maga is kifejtette, s mint mindnyájan tudjuk, a gymnázium elvégzése még semmit sem jelent, csak alapot ád a tovább tanuláshoz, célja nem is más, mint általános műveltség nyújtása. Legfeljebb kisebb kezelői állásokba lehet gymnáziumi végzettséggel bejutni, akkor is keserves gyakornoki éveket kell eltölteni igyenesen, vagy csekély fizetéssel a kinevezésig. Maga a miniszteri leirat is, csak azt mondja, hogy a gymnáziumból vagy felső leányiskolái tagozatból át lehet lépni nevelőnői tanfolyamra, különbözeti vizsgával tanítónői képez- débe, színművészeti akadémiába, vagy a nyert éret- ségi bizonyítvány alapján az egyetemeken a nők részére megnyitott fakultásokra. Szóval mindenütt a tanulmányok folytatására van szükség. Sem a leány gymnázium sem a felsőbb leányiskolái tagozat elvégzése eszerint kenyérkereseti alkalmat nem nyújt.

És milyen hosszú időbe kerül odáig eljutni! Nyolcz hosszú év! Még ennél is több, mert előzetesen négy elemi osztályt s igy összesen 12 évet kell a terdülő leány gyermeknek az iskola padjaiban eltölteni, hogy azután kezdjen tanulni valamit a kenyérért 1 Ki bírja ezt ki, még ha hosszú ideig tartó szellemi elfoglaltság nem is ártana meg a sokkal gyengébb női szervezetnek ? — ami még nincs orvosilag igazolva ! — Ki bírja ki anyagilag ? Maguk a tervezők is 240 korona évi tandijat számítanak, noha a minister most jelentette ki a középiskolai tandijak emelésének szükségességét. Hol vannak még a könyvek ? a drága ruházat ? a kosztpénz stb? Ez az intézmény csak a gazdag leánykáké lehet, akik amúgy is könyebben megélnek. Ä nemzet gerincét képező középosztály, a tisztviselői kar az ő leányait ilyen költséges módon nem neveltetheti. Következésképen itt is leszorul és hátramarad. Tandij- mérsék ésre. plane elengedésre számítani nem lehet,

ezt a kezdeményezők is hangsúlyozták!

Ä leánzgymnasium tehát szélesebb körben nem alkalmas a nőkérdés megoldására, sőt enyhitésése sem. Bizonyítékul szolgál erre az a körülmény is, hogy azalatt a 30 esztendő alatt, amióta a leánygymnásium- mal kísérleteznek, nálunk Magyarországonmindössze 7 leánygymnasium létesült Pedig ha közszükségletet képezne, több létesült volna. Azok, akik kibírják ezt a költséges taníttatást, azok arra is képesek, hogy a fővárosba küldjék tudomány szomjas leánykáikat. Akik pedig itthon most nálunk, mint bejáró növendékeket küldik leánykájukat gymná- siumba, jobbadán azért teszik, mert a polg. leányiskola tulnépes, vagy mert a polgári után még nem akarják otthon tartani őket. De ha lenne másfajta iskola pl. felső kereskedelmi vagy gazdasági, esetleg kertészeti iskola, akkor bizonyára nem a gymnásiumba, hanem ezen gyakorlati pályára egyenes képesítést nyújtó iskolákba járatnák őket.

Ezekre kissé hosszasabban azért terjeszkedtünk ki, hogy figyelmeztessük az illetékes tényezőket, miszerint: amidőn a leány- gymnasiumot vették tervbe, mint létesítendő iskolai ty- pust, nem ismerték fel a mi közönségünk érdekét. S hogy ekként, akik a városi közgyűlésen a cultura érdekében szép szavakkal ajánlották ezt a fajta iskolát, — mint Geduly Henrik, Dr. Meskó László, Somogyi Gyula, Fekete Sándor urak, — ugyanazon szép szavakat elmondhatták volna egy gyakorlatibb női iskola ty- pus megalapítása érdekében, amely jobban szolgálta volna a mi városunk polgárságának érdekét.

Áttérve most már anyagi szompontokra, nem kicsiny- lendő azoknak az aggodalma. akik ez intézmény létesítését, főleg a mostani bizonytalan időben, a város teherbírása szempontjából aggályosnak tartották s hatalmas érvekkel ellenezték! Főleg dr. Kállay Rudolf volt az, aki kifejtette, hogy a város, amely már most is 110 százalékos pótadó alatt nyög, pénzügyileg már előre sok százezer korona erejéig van elkötelezve. így a

kormányunk a gk. püspökség ide telepítésére 250 ezer, az egyházaknak a temetők megváltásáért 130 ezer korona erejéig, mely utóbbihoz járul a temetők rendezésének legalább 150 ezer koronára számítható költsége. Äz is köztudomású, hogy a ,rormány által tervbe vett tisztviselői fizetés rendezés legalább évi 80 ezer, a rendőrség újra szervezése évi 40 ezer koronába fog kerülni. A leánygymnasiumra kért évi 12 ezer korona 500 ezer tőke kamatjainak felel meg. Előttünk áll a hadiárvák, özvegyek, rokkantak gondozásának még ismeretlen nagy ferhe. Äz utak, a csatornázás megoldatlan kérdése !

Ily körülménzek közt s bizonytalan helyzetben ilyen nem sürgős feladat elodázása szerinte nagyon is indokolt lett volna. dr. Kovács Elek is pénzügyi szempontból fejezte ki súlyos aggályait, de nem hallgatta el azt sem a szőnyegen forgó iskola typussal szemben, hogy előbb szélesebb körben kellene meg- alapozni a műveltséget, s a pyramist nem a tetején kezdeni építeni. Ugyanő azt is észrevételezte, hogy ilyen hozandó nagy áldozattal szemben a városnak is kell feltételeket szabni, mik az intézmény szervezetében biztositandók. Lip- thay Jenő visszatérve a gyakorlati szempontokra a leánygymn. helyett ipari, kereskedelmi, kertészeti iskolákat ajánl a nők részére. Mire a vita bezárult és a jelenlevő képviselők nagy többsége, kik között az indítványozók és kérvényezők is szavaztak, az segély megadása mellett döntötte el névszerinti szavazással a kérdést.

Mivel pedig az idei költségvetésben a segélyre fedezet nincsen, az okt. 1-én esedékes 4000 koronát a város üzemi fölös bevételei terhére rendelte kiadni.

Mi attól félünk, hogy ezek az üzemi feleslegek, amelyre minden fedezetlen kiadásunkat újabban reáutalni szoktunk, olyanok lesznek, mint azok az amerikai nagybácsik, akiknek örökségére a könnyelmű rokonok szoktak számtani. Amikor ' fenének, nem

8u[jsM X\9\ ,ßXßriy08iiyH Május 5

lesznek sehol! Mert amint halljuk, a város üzletei nem éppen nagyon sikerültek. Van ugyan egyes ágaknál szép felesleg, de másokra nagy lesz a reáfizetés. — Majd a zárlatnál látjuk meg, hogy nem csalódunk-e reményeinkben ?

Félünk már előre a 140—160 percentes pótadótól, az eladósodástól.

Egy eladósodott városból pedig sohasem lehet önálló törvényhatóság, mert a maga ügyeit önállóan nem vezetheti az, aki számítás nélkül költ, még ilyen nehéz időkben is.

Igazmondó.

Pro aris et focis.

Vencsellő község hazafias közönsége április hó 29-én ezüst emléklapot nyujtottját Dessewffy Miklós grófnak és grófnénak azon magasztos, emberbaráti és hazafias cselekedetért, hogy Vencsellőn 15 hónapon keresztül katonai, magánkórházat tartottak tel e világháboruban.

Az emléklap eszméjét, a mély köszönet, hála sym- bolumát a kath. kör választmánya indította meg. Megvalósulása köró csakhamar egyleti, egyházi óa világi tényezők sorakoztak. A szép gondolat mint a csendes patak vize, mely medrében zöld pázsit, vizi növények, virágok között tolydogál, tört magának utat a szivekhez, elmékhez, Hisz Venosel- lőn ős környékén majd mindenki érezte, hogy a község előkelésógónek adósa, hogy láthatatlan, étheri érzés to- nala fűzi a főúri párhoz, kiknek jósága megteremtette a katonák verőfényes, kis kórházát, a csaták zaja után csendes otthont, a tél fagya után meleg fészket, a grófnő leereszkedő gondoskodása, szeretető feledtette a háború keserű szomorúságát, szava megvigasztalt annyi szenvedőt.

A gondolat hamar testet öltött. Gondos kezek megformálták az emléklapot, a hála megiratta az egyszerű szöveget, egy lapot Vencsellő történetéből, megmentett egy emlőket a feledéstől. Az emléklap keresetlen sorai pedig a fényes főúri ház örökemlékü — dokumentumai lesznek, hirdetői annak, hogy a világháború