Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-05 / 18. szám
Nyíregyháza, 1917. Május 5. — Szombat ELŐFIZETÉSI ÁRA : y Egész évre 10 K t Félévre 5 K Tanítóknak fólároD. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. Kállay András Felelős szerkesztő: Szalay Béla Megjelenik minden héten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrinyi-IIona-utea 2. Telefon 374 A nyíregyházi leány- gymnásium Ugye. Ä vallás és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter, még a múlt évben 86100/1916. sz. alatt megkeresést intézett azon felekezetek főhatóságaihoz, amelyek felsőbb leányiskolát tartanak fenn, hogy ezen iskola Jypust, amely a modern életkövetelményeknek nem felel meg, alakítsák át részben gyakorlati, részben magasabb művelődést nyújtó i- rányban; úgy hogy az e- gyikről a másikra az átlépés lehető legyen! Midőn erről a mozgalomról Bállá Jenő, most szabadságon levő polgármester a lapokból értesült, értekezletet hivott össze a városházára, amelyen előadta, hogy nem tud ugyan semmit ilyen ministeri rendeletről, mert ilyen Nyíregyházára nem érkezett, de olvasta a lapokból, hogy egyes városok mozgalmat indítottak, s küldöttséget menesztettek a miniszterhez magasabb leányiskolák kérelmezése ü- gyében. Felemlítette Kassát, ahol a minister a kért le- ánygymnásium helyett felsőbb leánykereskedelmit helyezett kilátásba. Hivatkozott Kőszegre, ahol az evangeli- cus egyház közlönyének híradása szerint, maga az ág. ev. egyház készül létező felsőbb leányiskoláját leány- gymnásiummá átalakítani.— Nehogy a versenytől Nyíregyháza kimaradjon, felhívta az értekezletet, hogy adjanak tanácsot, milyen typusu leányiskola létesítése iránt kellene illetékes helyen nekünk is mozogni. A jelenlevők közül voltak olyanok, akik megmagyarázták, hogy a minister leirata minket nem illet, de ide leirat azért nem érkezett, mert itt nincs olyan felekezeti iskola fentartó, amelynek fenti értelmében átalakítandó felsőbb leányiskolája lenne! Tehát minket a minister állásfoglalása nem sürget ! Mindazonáltal az értekezlet belement a felvetett eszme tárgyalásába, és hosszabb eszmecsere után úgy határozott, hogy annak idején olyan magasabb leányiskolái typus létesítését kívánja a város részére biztosítani, amely a nők gyakorlati pályára való képesítését biztosítja. Két irányban történtek javaslatok. Egyfelől tanítónői képezde, másfelől kereskedelmi vagy gazdasági és kertészeti felsőbb leányiskola létesítése iránt. A dolog azonban a háborús nehéz helyzet tekintetéből is abban maradt. Ily körülmények közt nem kis meglepetést okozott a helybeli ág. ev. egyháztanácsnak nem régen a „Nyirvidék“ ez. lapban hírül adott azon határozata, hogy a háború alatt, még a f. év őszén megnyitni kíván egy nyolc osztályú leánygymnásiumot, kapcsolatban egy 7 osztályú felsőbb leányiskolái tagozattal, amelyet az illetékes ministerium is kész engedélyezni, anélkül azonban, hogy segélyezni kívánná, sőt azon határozott kikötéssel, hogy sem a fenntartáshoz, sem az építkezéshez anyagilag hozzá nem járul. Ezt követte az ág. ev. egyháztanács kérvénye Nyíregyháza városához és Szabolcsvármegye törvényhatóságához, az előbbihez évi 12 ezer, az utóbbihoz évi 5 ezer korona állandó segély megajánlása iránt. Anélkül, hogy a segély kérés jogosultságát kétségbe vonnánk, amely minden culturális feladat átvállalása ellenében méltányosnak tekinthető, szót kell emelnünk a tervben vett iskolai typus gyakorlatiassága és annak a létező nehéz viszonyok közt szándékolt gyors keresztülvitele ellen. Ezen állásfoglalásunkban minket első sorban is kizárólag a város jól felfogott érdekének és teherbíró képességének bírálata vezet. Óvakodunk tehát minden felekezeti elfogultságtól sőt azt már eleve kizárjuk eJkérdés taglalásánál. Magunk is beismerjük mPyf nőkérdés van s hogy azt meg kell oldani. Mára háború előtt, sói jóval előbb évtizedekre visszamenőleg megváltozott a nők helyzete a társadalomban. A régi patriarchális életmód megszűnt. A családalapítás feltételei megnehezettek, kivált a középosztályra nézve Sok értékes nő marad pártában. S ezek nem képesek magukat egész életükön át családjukban hasznosítani úgy mint régen, amikor egy férjhez nem ment húg vagy nagynéne semmi terhet nem rótt, sőt nagyon jól elfért az otthoni kis háztartásban. A mostani társadalomban a család női tagjainak is kereseti források után kell látni, másként nem képes magát fen- tartani, ha csupán az apa keresetére szorul a család. A férhez nem ment női családtagoknak pedig pláne önnálló kereset után kell törekedni. E miatt még a jobbmódu családok is, akik momentán el voltak látva, arra törekedtek, hogy diplomát adjanak leányaik kezébe, mert nem tudni mit hoz a jövő ? Fokozottabban jelentkezik ez az előrelátó gondosság a háború óta, amikor az életviszonyok mérhetlenül megnehezedtek és a férfi népesség nagy számú pusztulása miatt még kevesebb reményük lehet a nőknek a családban való elhelyez- kedésnez. Nemzetgazdasági szempontból is szükséges, hogy a nők pótolják minden lehető téren a hiányzó férfi munkaerőt. Ebben mindnyájan egyet értünk. Sőt abban is, hogy ez a pótlás sürgős ! Éppen azért úgy kell a nőképzést irányítani, hogy az elveszett férfi munkaerőt lehető legrövidebb idő alatt pótolni tndják. Nem szabad tehát az életkereseti pályát mesze kitolni, ami annyi volna, mint a hadsereg részére szükséges pótlást elkésve küldeni. Mert ne tessék elfeledni, hogy később, a háború után 8—10 évvel a most megbillent arány a férfiak javára helyre áll. Hiszen a most élő fiú gyermekek hála Istennek nem pusztulnak el és a férfiak sorában keletkezett hézagokat újból kitöltik. Ezzel nincs mondva, hogy amit fent állítottuk, a nőkérdést, amely már a háború előtt is létezett, szabad volna elhanyagolni. Sem pedig az, hogy a nőnek több évi tanulmányt igénylő magasabb tudományos pályára is nem volna meg minden jogosultsága. Csak a concrét eset gyakorlati megoldása van prae- cizirozva A tervezett leánygymná- sium vele kapcsolatos felsőbb leányiskolái tagozat gyakorlati szempontból {nem enyhíti a felmerült szükségletet. Sőt messzebb menő- leg és szélesebb körben a nőkérdést sem oldja meg városunkban. Mert bár azzal érvelt a
