Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-28 / 17. szám
Nyíregyháza, 1917. April 28. — Szombat VI. évfolyam, 17. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. 889 Hü ÜÜ HH Üli Megjelenik minden h éten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrinyi-Ilona-utca 2. Telefon 374 »im Főszerkesztő: Id. Kállay András Felelős szerkesztő: Szalay Béla A béke felé. A háború fekete szárnyú vészmadara mellett a béke fehér galambja fel-felröppent olykor-olykor. De felröppe- nóse olyan volt, mint a pillanat, a horizonton való feltűnése hasonló a meteorhoz, feltűnt, hogy ismét eltűnjék, magával vigye legszebb reményeinket. Emlékezünk Wilhelm im- perator et rex szavára, aki ihletett lélekkel a virágtaka- dásra Ígérte a békét. Appo- nyi a múlt óv májusára remélte, ha minden jól megy, az orosz forradalom által táplált aspirációk — megvalósulásától sokat reméltek. — És a béke még mindig távol van. A socialisták, a világ proletárjai, a szervezett munkások fogják meghozni a bókét — hangzott sok felől. Kerenszki és Czeize orosz socialiata vezérek egyszerre nagyokká nőttek — a világ szemében. Eddig hiröket is alig hallottuk, — most egyszerre a történelem szövőszékéhez kerültek. A demokrácia nevében a béke érdekében emelték fel szavukat, bent és külföldön agitáltak a béke mellett, Stockholm, majd Koppenhága lettek a tárgyalások gyülhelyei. Berlin, Bócs sőt Budapest sociálista kiküldöttei megjelentek a tárgyalásokon. És a vége? Egy nagy csalódás Millickov, Anglia fizetett bérence, az oroszok diktátora, bár dezauválták nyilatkozatát Korenszky és Ceicze, tovább szövó terveit Angliával. A béke nem jött létre. Azt mondják, hogy a cár megkötötte volna a bókét, a külön bókét, azért szították ellene a forradalmat, trónjával fizetett érte. A socialisták szintén a békét akarják. Vájjon erősebbek-e ők a cárnál ? Az angol kemény ököl nem üt-e nagyot a kemény munkás koponyákra ? Nem tog-e az orosz munkásság megszédülni a csapástól ? Igen mindenki akarja a bókét, tehát az orosz is. — Akarják a katonák, a polgárok, a muzsikok, az iparosok, a kereskedők. De ezen egyesített akarat nem tudja ellensúlyozni Anglia akaratá, melynek hadi célja megsemmisíteni Németországot. Hála Isten! az angolok e merész terve eddig nem sikerült. Most Anglia revideálni kénytelen hadi céljait. Oroszországnak hadi célját már kitűzte. A tengerszorosokat nemzetközivé kell tenni. A cári álmot, hogy Konstantinápolyban legyen a cári székhely, nem lehet megvalósítani a központi hatalmak miatt. A veszett fejszének legalább a nyele maradjon, legyenek a török tenger- szorosok nemzetköziek. — Oroszország örömmel fogadja a tervet. Itne egy kivezető ut. Anglia megragadja az alkalmat, örül, hogy ép bőrrel megmenekülthet, pres- tizsónek foszlányait megmentheti. Egy lépés ez a komoly béke felé. És a béke kiinduló pontja talán a socialistáktól ered ? Megvalljuk, hogy ők az az irtóháborunak nem ba- rátjai. De ki óhajtja a háborút és annak borzalmait ? Bizonyára senki se leli benne örömét. Egy szükséges rósz az. Felelősség érte azokat terheli, kiknek kielégíthetetlen kapzsisága megcsinálta a háború borzalmait. A béke mélyen a szivekben gyökeredzik. A socialisták ama ténye, hogy megbontották a társadalmi rendet, hogy forradalmat szítottak, hogy Anglia zsoldosaivá lettek a cári uralom megdöntésében, siettetik a békét. Sietteti, mert Oroszországban beállt a belső komposifió, mert belső forradalom emészti az őserejü birodalmat, mert a forradalmi eszmék meglazították a katonai fegyelmet, ami vesztére lehetne Angliának. így indirecte — siettetik a socialisták a bókét. É béke azért ne az c legyenek, mert a a polgári társada- >rte túlmagas árat kellene fizetni. Előbb csak fizessük vissza a hadi adósságot, mielőtt a szervezett, internacionalismusnak adóznák. (Dr. Cs. L) Elbeszélések. Az öregségről. XV. „Éppen úgy“ — folytatja tovább a VI. osztály igazgató tanára — mint a tudás és akarás, a nemtudás és nemakarás is rokon fogalmak. Talán leghelyesebben vonjuk le Ítéletünket a történttekből ha azt mondjuk, hogy első Ferdinand és utódai azért voltak képtelenek Ígéretükhöz képpest a törököt az országból kiverni, mivel mint német császárok másutt voltak elfoglalva, a felekezeti békét inkább megbontották mintsem azt ápolták volna, az országban pedig inkább kisebb kórtünetek pepecselésével töltötték az időt, mint a nagyobb, fontosabb bajok gyógyításával.“ „Vájjon miért szegődött I Ferdinand magyar király az V. Károly uszályhordozójává, miért vett ő részt a Schmalkaldeni háborúban • még pedig magyar huszárokkal, — mi célja volt a Tridenti zsinattal, ahol a papok házassági jogát sem tudta keresztül vinni ? Vájjon miért nem vonta felelőségre Miksa tábornokait, akik hétszámra és tétlenül táboroztak Győr alatt akkor, amikor a hős Zrínyi és vitéz társai a törökök kardcsapácai alatt elvér z- tek'? És ha a Hradzskiba zárkozott és aranycsinálás- sal foglalkozott I Rudolfot gyenge elméjüséyénéi fogva felelőségre nemis vonjuk, mirevaló volt a Bocskay fellépését előidézni, és ha II. Mátyás ígéreteihez hü marad, nem maradhattak volna-é el a Báthory és Bethlen elleni hadjáratok ?“ „Tagadhatatlan, hogy Iií. és III. Ferdinánd királyokat lekötötte a 30 éves háború, az is igaz, hogy Schwendl Lázár, Salm Eckhard és Radul Vajdákkal nem lehetett volna kiverni a törököket Magyarország területéről, de legyünk őszinték és vessük- fel azon kérdést, hogy miként egyeztethető meg a Habsburgok állás- foglalása a 30 éves háborúban a vallás és felekezeti békével, amire hazánknak oly nagy szüksége volt ?“ „Mindez a régen elmúlt idők történetének lapjaira tartozik. Ä közelmúltban, ezelőtt mindössze 10 évvel befejezett világháborút követett béke megkötését azonban ismét nagyon megnehezítette a. Török kérdés megoldása ; mert mig egyrészről majdnem fél évezredes birtoklás szentesíti a félhold jogait a Bosporus partjain, addig kétségtelen-
