Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-17 / 11. szám

Nyíregyháza, 1917. Március 17. — Szombat VI. évfolyam, II. szár IHH ELŐFIZETÉSI ÁB.A : Egész évr® 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. Kállay András Felelős szerkesztő: Szal&y Béla Megjelenik minden héten szombaton Sserkesztőség-hiadéhiTatal : Zrinyi-IIona-ntea t. Ttlsfon 140 ?>0© W&&—CXX?. Uj élet a romokon. Rövidesen hároifl éve lesz, hogy lángba borult e- gósz Európa és bár a csa­tornán túl hallatszanak han­gok, hogy a háború még sokáig tog tartani, abból az elszánt készülődésből, amely- lyel mindkét oldalon sorom­póba állítják a győzelem ér­dekében az összes anyagi és erkölcsi erőket, azt kell következtetnünk, hogy a nyá­ron már be tog fejeződni ez a példátlanul nagyarányú vérontás és elérkezik a bó- ke korszaka. A békét azonban nem­csak remélni és várni kell, hanem komolyan, keszüni is kell reá. ' A világháború óriási ár­ral megfizetett, de viszont éppen csak ezzel a borzal­mas nagy árral megszerez­hető tanulságait le kell von­nunk ; az erőfeszítések maxi­mumra fokozása közben je­lentkezett összes tapasztala­tokat értékesítenünk kell, ha uj életet akarunk teremteni a romok helyén. Ennek az uj életnek két alapfeltétele van : a magyar­ság számbeli megerősödése és műveltségi állapotának a lehe­tő legmagasabb fokra emelése. Merem állítani, mi­szerint Szabolcsvármegye e- gyenesen predesztinálva van ennek a két alapfeltételnek olyan módon és olyan mér­tékben való előteremtésére, hogy például szolgáljon az ország többi vármegyéinek. Ami a magyarság szám­beli megerősödését illeti, köz­ismert dolog, hogy Szabolcs a legerősebb természetes szaporaságu megyéje az e- gósz Magyarországnak, sőt a valóságos szaporodás te­kintetében is csak a hatal­mas felszívó erejű Festme- gye áll előtte. Szomorú igaz­ság ezzel szemben az, hogy Szabolcsban óriási a gyer­mekhalandóság, másrészt i- gen nagymérvű — a íőleg Amerikába irányuló — ki­vándorlás. A nagy gyermekhalandó­ságot a minimumra leszoríta­ni máról-holnapra természe­tesen nem lehet. A cél csak hosszabb idő múltán ér­hető el. Leghatalmasabb köz­vetett eszköz — amiről az alábbiakban lesz egyébként szó — a műveltség terjesz­tése. Közvetlenül hat: a közegészségügyi viszonyok gyökeres, alapos rendezése kapcsán a községi — illet­ve körorvosi áilások ná- gyobbvérvü szaporítása és olyan közúti és vasúti poli­tika, amely mellett a Sza­bolcsban egymástól külön­ben is nagy távolságra levő községek az ősz és a tél folyamán nem lesznek a vi­lágtól teljesen elzárva és ki­kapcsolva minden kulturkö- zössógből. A kuruzslás kö­vetkezetes üldözése és kiir­tása sem olyan feladat, amit csupán a messze jövőben le­hetne megoldani, hiszen Sza- bolcsmegye népe valósággal mintaképe a józan, értelmes aiíöldi embernek. Az amerikai kivándorlás nemzetsorvasztó hatása épp ü nehéz időkben látszik a maga borzalmas valóságá­ban. Hány ezer testvérünk van a tengeren túl tétlen­ségre kárhozatva és kény­telen ölhetett kezekkel néz­ni, hogyan vívjuk mi nehéz viadalunkat, élethalál har­cunkat. A szabolcsi kivándorlók nem azért vitorláznak a ten­geren túlra, hogy soha többé vissza ne térjenek, hanem mert itthon tőidet akarnak szerezn^ Pénzt keresni men­nek ki az Újvilágba. Okos birtokpolitikával lehetővé kell tenni, hogy a földimádó íöldéhes nép ingatlanhoz jusson ég pedig olyan ked­vező feltétetek mellett, a- melyek nem kényszerítik erejét felülmúló, fizikumát és szellemét idő előtt megőrlő munkák állandó végzésére, tehát kivándorlásra. Egészségessé kell tenni a többi társadalmi osztályok felfogását (ami ismét csak a műveltség terjesztés fela­data), hogy a parasztságban ne lásson ember — mivol- tqn aluli tömeget és a föld- mivelést no tekintse valami Í mdhatatlanul lealázó fog­yásnak. Elképzelni is as, mi történt volna ve- mínden kősies kitartá- ctacára a hosszú háború alatt, ha Magyarország nem agrárállam s ha nálunk a népességnek nem őstermelő a kétharmada. Ezt az erős nemzetíentartó réteget pusz­tulni hagyni és kivándorolni engedni: a lehető legna­gyobb vétek, Ezzel már át is tértünk a második alapfeltételnek ; a műveltségi állapot lehető legmagasabb fokra emelése kérdésének ismertetésére. Szabolcsvármegye ezen a téren is vezetőszerepre van hivatva. Magyarországon, a né­meteket kivéve, az írni ol­vasni tudók közt legnagyobb arányszámmal a magyarok szerepelnek, Szabolcsmegyé- nek majdnem szinmagyar lakossága tehát, legnagyobb révén a vármegye szapora- sága és igy a fiatalabb, is- kolábajárásra szorítható ko­rosztályok telitettsóge, duz- zadtsága is egyre jobban növekedvén, rövid időn be­lül rohamos fejlődést fog telmutatni. Hogy milyen óriási je­lentősége van az írni olvasni tudásnak katonai szempont­ból is, eléggé mutatja az, hogy ezer újonc közül Ro­mániában 890, Oroszország­ban 617, Olaszországban 329 volt analfabéta, mig a ha­talmas Németország minden ezer újonca közöl átlag csak 4 nem tudott írni olvasni. A kulturális haladás szem­pontjából végtelenül fontos szerepe van magának a ro­hamosan fejlődő, nagyra hi­vatott, óriási vidéket uraló Nyíregyházának is. E város vérkeringésében csodálatos óletenergiák sodródnak hogy a megfelelő helyen és idő­ben sürgősen kiépítsék a szükséges szervet. Nyíregy­házán az utóbbi időben szám­talan kulturális intézmény létesült és a város vala­mennyit szinte a föld alól teremtette elő. Szabolcsmegyében tehát a kultúra legmagasabb fokra emelésének a legnagyobb mértékben megvannak a külső feltételei. De nem hiá­nyoznak a belső feltételek sem: a vármegye tanítósá­gának és népoktatásügyi ve­zetőségének buzgalma és az a csodálatos tanítói közszel­lem, amelynek párja sehol az országban nem található. Erre a mindennél szilárdabb alapra bátran rá lehet a nagy vonalú jövőt ópiteni. És rá is kell építeni. Uj életet kell teremtenünk a romokon. Meg kell erősíte­nünk a magyarságot szám­belileg és kulturális szem­pontból. Ez nemcsak a saját érdekünk, de a monarchiáé sőt Közóp-Európáó is Auszt­riában tudvalevőleg az erős szaporaságu szlávokkal szem­ben az szaporátlanabb né­metségnek alig nagyobb az arányszáma egyharmadnál. A monarchiában tehát az erős szaporaságu és tejlett kultúrájú magyarságé lesz a jövő. Ezért a szebb jövőért küzdeni: valóban méltó lesg; Szabolcsmegye nagy törté­nelmi múltjához és biztató jelenéhez 1 Dr. Matíák József.

Next

/
Thumbnails
Contents