Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-17 / 11. szám
Nyíregyháza, 1917. Március 17. — Szombat VI. évfolyam, II. szár IHH ELŐFIZETÉSI ÁB.A : Egész évr® 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. Kállay András Felelős szerkesztő: Szal&y Béla Megjelenik minden héten szombaton Sserkesztőség-hiadéhiTatal : Zrinyi-IIona-ntea t. Ttlsfon 140 ?>0© W&&—CXX?. Uj élet a romokon. Rövidesen hároifl éve lesz, hogy lángba borult e- gósz Európa és bár a csatornán túl hallatszanak hangok, hogy a háború még sokáig tog tartani, abból az elszánt készülődésből, amely- lyel mindkét oldalon sorompóba állítják a győzelem érdekében az összes anyagi és erkölcsi erőket, azt kell következtetnünk, hogy a nyáron már be tog fejeződni ez a példátlanul nagyarányú vérontás és elérkezik a bó- ke korszaka. A békét azonban nemcsak remélni és várni kell, hanem komolyan, keszüni is kell reá. ' A világháború óriási árral megfizetett, de viszont éppen csak ezzel a borzalmas nagy árral megszerezhető tanulságait le kell vonnunk ; az erőfeszítések maximumra fokozása közben jelentkezett összes tapasztalatokat értékesítenünk kell, ha uj életet akarunk teremteni a romok helyén. Ennek az uj életnek két alapfeltétele van : a magyarság számbeli megerősödése és műveltségi állapotának a lehető legmagasabb fokra emelése. Merem állítani, miszerint Szabolcsvármegye e- gyenesen predesztinálva van ennek a két alapfeltételnek olyan módon és olyan mértékben való előteremtésére, hogy például szolgáljon az ország többi vármegyéinek. Ami a magyarság számbeli megerősödését illeti, közismert dolog, hogy Szabolcs a legerősebb természetes szaporaságu megyéje az e- gósz Magyarországnak, sőt a valóságos szaporodás tekintetében is csak a hatalmas felszívó erejű Festme- gye áll előtte. Szomorú igazság ezzel szemben az, hogy Szabolcsban óriási a gyermekhalandóság, másrészt i- gen nagymérvű — a íőleg Amerikába irányuló — kivándorlás. A nagy gyermekhalandóságot a minimumra leszorítani máról-holnapra természetesen nem lehet. A cél csak hosszabb idő múltán érhető el. Leghatalmasabb közvetett eszköz — amiről az alábbiakban lesz egyébként szó — a műveltség terjesztése. Közvetlenül hat: a közegészségügyi viszonyok gyökeres, alapos rendezése kapcsán a községi — illetve körorvosi áilások ná- gyobbvérvü szaporítása és olyan közúti és vasúti politika, amely mellett a Szabolcsban egymástól különben is nagy távolságra levő községek az ősz és a tél folyamán nem lesznek a világtól teljesen elzárva és kikapcsolva minden kulturkö- zössógből. A kuruzslás következetes üldözése és kiirtása sem olyan feladat, amit csupán a messze jövőben lehetne megoldani, hiszen Sza- bolcsmegye népe valósággal mintaképe a józan, értelmes aiíöldi embernek. Az amerikai kivándorlás nemzetsorvasztó hatása épp ü nehéz időkben látszik a maga borzalmas valóságában. Hány ezer testvérünk van a tengeren túl tétlenségre kárhozatva és kénytelen ölhetett kezekkel nézni, hogyan vívjuk mi nehéz viadalunkat, élethalál harcunkat. A szabolcsi kivándorlók nem azért vitorláznak a tengeren túlra, hogy soha többé vissza ne térjenek, hanem mert itthon tőidet akarnak szerezn^ Pénzt keresni mennek ki az Újvilágba. Okos birtokpolitikával lehetővé kell tenni, hogy a földimádó íöldéhes nép ingatlanhoz jusson ég pedig olyan kedvező feltétetek mellett, a- melyek nem kényszerítik erejét felülmúló, fizikumát és szellemét idő előtt megőrlő munkák állandó végzésére, tehát kivándorlásra. Egészségessé kell tenni a többi társadalmi osztályok felfogását (ami ismét csak a műveltség terjesztés feladata), hogy a parasztságban ne lásson ember — mivol- tqn aluli tömeget és a föld- mivelést no tekintse valami Í mdhatatlanul lealázó fogyásnak. Elképzelni is as, mi történt volna ve- mínden kősies kitartá- ctacára a hosszú háború alatt, ha Magyarország nem agrárállam s ha nálunk a népességnek nem őstermelő a kétharmada. Ezt az erős nemzetíentartó réteget pusztulni hagyni és kivándorolni engedni: a lehető legnagyobb vétek, Ezzel már át is tértünk a második alapfeltételnek ; a műveltségi állapot lehető legmagasabb fokra emelése kérdésének ismertetésére. Szabolcsvármegye ezen a téren is vezetőszerepre van hivatva. Magyarországon, a németeket kivéve, az írni olvasni tudók közt legnagyobb arányszámmal a magyarok szerepelnek, Szabolcsmegyé- nek majdnem szinmagyar lakossága tehát, legnagyobb révén a vármegye szapora- sága és igy a fiatalabb, is- kolábajárásra szorítható korosztályok telitettsóge, duz- zadtsága is egyre jobban növekedvén, rövid időn belül rohamos fejlődést fog telmutatni. Hogy milyen óriási jelentősége van az írni olvasni tudásnak katonai szempontból is, eléggé mutatja az, hogy ezer újonc közül Romániában 890, Oroszországban 617, Olaszországban 329 volt analfabéta, mig a hatalmas Németország minden ezer újonca közöl átlag csak 4 nem tudott írni olvasni. A kulturális haladás szempontjából végtelenül fontos szerepe van magának a rohamosan fejlődő, nagyra hivatott, óriási vidéket uraló Nyíregyházának is. E város vérkeringésében csodálatos óletenergiák sodródnak hogy a megfelelő helyen és időben sürgősen kiépítsék a szükséges szervet. Nyíregyházán az utóbbi időben számtalan kulturális intézmény létesült és a város valamennyit szinte a föld alól teremtette elő. Szabolcsmegyében tehát a kultúra legmagasabb fokra emelésének a legnagyobb mértékben megvannak a külső feltételei. De nem hiányoznak a belső feltételek sem: a vármegye tanítóságának és népoktatásügyi vezetőségének buzgalma és az a csodálatos tanítói közszellem, amelynek párja sehol az országban nem található. Erre a mindennél szilárdabb alapra bátran rá lehet a nagy vonalú jövőt ópiteni. És rá is kell építeni. Uj életet kell teremtenünk a romokon. Meg kell erősítenünk a magyarságot számbelileg és kulturális szempontból. Ez nemcsak a saját érdekünk, de a monarchiáé sőt Közóp-Európáó is Ausztriában tudvalevőleg az erős szaporaságu szlávokkal szemben az szaporátlanabb németségnek alig nagyobb az arányszáma egyharmadnál. A monarchiában tehát az erős szaporaságu és tejlett kultúrájú magyarságé lesz a jövő. Ezért a szebb jövőért küzdeni: valóban méltó lesg; Szabolcsmegye nagy történelmi múltjához és biztató jelenéhez 1 Dr. Matíák József.
