Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-03 / 9. szám

Nyíregyháza, 1917. Március 3. — Szombat ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 10 K Félévre 5 K Tanítóknak fóláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. KáJlay András Felelős szerkesztő: Szalay BéJa Megjelenik minden héten szombaton SíeikfszlŐpég^Hodóhirrsfel: Zrlnji-Ilona-utca 2. Telefon 140 Turáni célok, in. Irta : Andrássy Kálmán. A zsidó Biblia azzal kezdi az ember életét, hogy Isten gyönyörű kertbe he- lyezé, hol csak élveznie kellett a megadott jókat és szépségeket. De az ember­nek nem kellett e szemlé­lődő étet, unta magát s in­kább az ördöggel kötött cimboraságot s ennek kö­vetkezménye lön az Ur ki­tiltó parancsa, hogy hát csinálja a maga dolgát, ha jobban tudja. Elveszett hát á paradicsom, de az ember munkába fogott, hogy ma­ga alkosson magának pa­radicsomot. Én lelkészi hivatásom­ból kifolyólag is, sokat bú­várkodtam a bib iái csoda­dolgok között s a nagy természet csoda dolgainak vizsgálatánál is keresem igazolását a bibliai igazsá­goknak. Úgy találom, hogy igaza van abban is a nagy Eötvös bárónak, midőn ál­lítja, hozzá hasonló mély- belátásu lelkekkel együtt, hogy minél műveltebb az ember, annál vallásosabb, annálinkább érzi, belátja az élet fenséges dolgait. Gondolkodva hát az em­beri élet kezdetének para­dicsomi állapota s annak elvesztése felett, úgy tűnt fel gondolkodó és figyel- mező lelkem előtt, hogy emberi életünk fővágya fő­törekvése : a természet szép sége, gazdagsága. Tanul­mányoztam a régi népek életmódját, küzdelmeit, a- meddig a tudományos ása­tásokból előkerült bizony­ságok nyomán^visszamen- ni lehet, egész a mai idők emberének munkájáig, be­néztem utazásaimban Eu­rópa legműveltebb népei­nek és országainak mun­kás életébe, esze és szive alkotásai közzé: és úgy tűnt fel lelkem előtt, hogy az ember legfőbb célja, az az ősparadicsom megalko­tása, visszaszerzése. A kul­túra ott kezdődik, hol az ember vadont irt s annak ! helyén szántóföldet, kertet alakit. A kultúrában az a | nép áll legelői, hol legszebb a föld, felszintje alakításá­ban, növényei változatos­ságában, állatai hasznossá­gában, az emberi lakóhe- I lyek kényelme, tisztasága, alak és színharmóniája te­kintetében Az emberi ész által feltalált és megkészi- tett gépek közütt azok a legfőbbek, melyek a nagy természet alakításának mű­velésének eszközei. Utak, folyóhidalások, csatornázá­sok, már az ős kulturné- peknél, legfőbb közdolgok voltak. Ma is azok. Leg­szebb városaink vonzó és 1 erősítő ékességei, a fás u- tak, minéltöbb és nagyobb nyiltterek. Szóval: a ter- . mészet szépsége, hasznos- ; sága. Ezeket és igy láttam. Nyíregyháza is azóta kul- ! turváros, amióta szép köz­terei vannak s szélső vá­rosrészein villanegyedei, i megfelelő kertes fás kör­nyezetben. S ha most már ilyen szemmel nézem és látom falvainkat s f dvaink népét, akkor tűnik fel a nagy el­maradottság, nem csak a kultúra hiánya, hanem még a kultur érzék hiánya is. S ha e főhiányokon aka­runk segíteni, legalól kell kezdenünk, legalább az is­kolán, ha már óvodáink még csak jámbor óhajtások. „Az öregségről“ irt el­beszélések írója nyitott szemmel járta az élet útját s szintén megállapította, hogy az iskolán kell kez­deni a helyes életet. Nem a betűvetést csupán, hanem az életet A test mozgását és a lélek mozgását. Hogy egész iskolázásunk olyan nyűgös, főleg falun olyan mihaszna sikertelen az é- letre, annak természetes oka, hogy nem vesszük te­kintetbe emberi életünk i- gaz szükségeit. Munkáló, alakitó tehetségünket kell fejleszteni, a gyermekkor­tól sírunk széléig. Mert az emberi élet arra van ren­delve, hogy folyvást ala­kítson jó és szép dolgokat. Ebbe.:- /an az emberi élet méltósága, öröme, dicsősé­ge. Gyermekkorunkban már megindut alakitóvágyunk, külön a fiúé, külön a lányé, e természetes vágyat kell fejleszteni az iskolának, ek­kor. lesz kívánatos hely az iskola, gyermeknek, tan tó­nak, szülőnek egyaránt Per­sze a 'tanítóképzőkben is, ilyen arányban kellene ne­velni, hogy a tanítóknak gyakorlatuk legyen. Nagy hiánya a falu ne­velés ügyének a tisztán ér­telmi rendszer, a betütudás. Emberi mivoltunk hármas irányú: testi, szellemi, és erkölcsi. Mindaháromnak csirája ott van a gyermek­ben. Mindaháromnak fej­lesztése a népiskola köte­lessége. A valódi ember- nevelés abban áll, hogy az a három tehetség lassan lassan mintegy egymásba- olvadva erősödjék s össz­hangzó munkába álljon. Kéz detben külön külön indul el. Iskoláink is ápolják ezt az életellenes elkülönzést, midőn nemcsak elhanya­golják, a testi és erkölcsi fejlesztést az értelmi mel­lett, sőt arra nem is gon­dolnak. A Turáni társaságnak szinte kezeügyébe fog es­ni e bajokon segíteni, kel­lő tapintattal és odaadás­sal. Ha sikerül mielőbb a fa­luból bevonni tagul az is­kola vezetőit, e’őadások, felolvasások, megjeszélé sek utján, érdeklődést, út­mutatást, segítést eszközöl­het az iskolai kertek iránt, a gazdasági, főként kerti vetemények termesztése legjobb eszközei és mód­jai iránt: megfelelő uton- módon némi összeköttetést létesíthet a Nyíregyházához közel munkálkodó bolgár kertészekkel, egyik-másik falusi iskola növendékeit kilehet vinni a bolgárker­tészet telepére, gyakorlati ismeretszerzés végett s i- ly«n utón falusi iskoláink tartalmasabb életet nyernek. Ismerem én a nehézsége­ket, hiszen ezekkel küzdők évtizedek óta, de hiszen Rómát sem egy nap alatt építették fel s az volt min dig a legnagyobb baj, hogy az iskolát még vezető ér­telmesebb osztályunk sem tartotta saját érdekének s mig kondására csordására legelőjére, olyan amilyen gondot fordított, tanítóit terhül, iskoláit muszáj pa­rádéul nézte. Itt van a be­tegség oka, ide kell a gyó­gyítás. Elbeszélések. Äz öregségről. IX. Folytatás Szeptember 7-én. „Az idő rövidsége arra késztet, hogy csak egész szárazon foglaljam össze mondandóimat. Első sor­ban a háború keletkezésé­nek okaira hívom fel fi­gyelmeteket. Az ellen szó

Next

/
Thumbnails
Contents