Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-24 / 8. szám

Nyíregyháza, 1917. Február 24. — Szombat

VI. évfolyam, 8.

ELŐFIZETÉSI ÁRA : Égés* évre 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féiáron.

Egyes azám ára 10 fillér.

Főszerkesztő: Id. EAIIay András

Felelős szerkesztő: Szalay Béla

Megjelenik minden héten

szombaton

Szerkesztőség-kiadóhivatal : Zrinyi-IIona-utca 2. Telefon 140

ünnminmniiiiiMi

Turáni célok,

ii.

Irta : Andrássy Kálmán.

Utón útfélen hangoztatjuk a többtermelést. Napilapokban. szakfiizetekben, könyvekben, gyűjtéseken okoskodnak, tanácskoznak komoly emberek, a mai i- dőkhőz annyira méltó téma felett, hogyan lehete minél többet, minéljobbat termelni. Persze hogy emberi életünknek legelsőrendü kérdése ez!. Minéltöbbet, minéljobbat termelni és pedig nemcsak anyagi javakban a földből, hanem szellemi javakban a főből és erkölcsi javakban a szívből. Emberi életönkek egyetemes célja ez s a legkiválóbb szellemek mindig abban munkálkodtak, hogy eme javakat szaporítsák, mindenfelé eljutassák, hogyha a föld férge megtalálja életföltételét, találja meg az ember is városon és falun.

Maradjunk csak falun. Most világosabban láthatja még aki eddig sem látta, vagy látni nem akarta is, hogy a falu a városnak is éléskamarája, tehát önmaga iránti kötelessége a faluval törődni, már a saját jobbtáplálkozása érdekében is. Magasabb tudomány, de behatóbb figyelemmel is megtanulható tudomány, hogy a többtermelésnek, jobbtermelésnek, megfelelő eszközei vannak és ezek az eszközök egymást segítik. így a gazdálkodásban, az ásvány, növény és állat ország, együttható tényezői a többtermelésnek. Bizonyos ásványok gazdagítják a növényt és állatot, a jobb és több növény gazdagítja az állat életet és megfordítva, De ide tartoznak a jobb munkaeszközök is, a legegyszerűbb kapa-kaszától a legtökéletesebb gépekig. Ezek együtt, összeható mnnkában növelik az ember ; táplálékát, öltözetét, sőt szellemi és erkölcsi javait is Mikor a Hitelszövetkezet a pénz megtakar tásának, helyes elosztásának eszközeit és módjait megadja, ezzel csak lehetőséget ad a töb- termeléshez, de magában véve a pénz nem áldás. Minden jó eszköz csak alkalmazásában lesz áldássá. És itt kell már a falun segíteni azoknais, kik item csak szóval beszélnek szépen a falu érdekében’ hanem az evezőt is kézbe veszik. És csak úgy megjegyzem, hogy mennyire jó volna egy gazdasági bizottság, olyan Liptay Jenő és Szomjas Gusztáv-féle gazdákkal az élén minden faluban, a több és jobbtermelés végett. Mert közsé gi közigazgatásunknak, jelen alakjában és összetételében, sem ideje, sem készsége, sem képessége nincs ahoz, hogy a falu közgazdasági elöhaladását munkálja. Nem a mai agyon gyötört közigazgatást értem hanem általános szervezetét. Ä falunak legelő kell, a falunak tüzelő kell, a falunak gazdasági eszközök kellenek, a falunak üzleti össeköttetések kellenek faj-állatok, faj-magvak műtrágyák, jó példa az általános gazdálkodás terén, szóval egy élő szervezet kellene a falunak, mely a több és jobbtermelés terén segitő erő legyen, S ha Liptay Jenők és Szomjas Gusztávok nincsenek is a faluban mindenütt, de bizonyára vannak értelmesebb gazdák, vezetőnek való is akad e faluuan, aztán

járási megyei vezetés okos és segitő vezetés mellett, sok jó dolgot lehetne esi nálni.

De kell is csinálni ha élni akarunk.

Ä hitelszövetkezet pénzt termel, takarékosságot termel, összetartást termel, de gazdasági tudást nem termel, ezt már egy uj szervezetnek kell termelni. Nem klyan iskolás sablon szerint, mert a magyar természet azt be nem veszi. Ä magyar jellem kényes jellem. Nem szereti ha oktatni akarják. De a szives se- gitő.:vezetést eltűri, a látott hasznot eltanulja s ha egyszer meggyőződött arról, hogy jó utón vezetik, hát vezetteti magát

Ezek az én 40 éves, sok próbákból, küzdelmekből leszűrt tapasztalataim.

Ha sikerül a Turáni körnek, a faluk értelmesebb vezetőit tagokul megnyerni s egy központi gazdasági szervezet utján állandó együthatást létesíteni, akkor a több és jobbtermelés lehetőségéhez alapos reményünk lehet. S minő áldás háramlanék termelőre és fogyasztóra egyaránt, ha közös érdeküket felismernék, együthaladásukat lehetővé tennék s kölcsönös gyanúsítás és becsapá- si készség helyett, kölcsönös bizalom és megbecsülés kötné őket össze s nem lenne egyik is másik is kiszolgáltatva hitvány üzérek, mindenütt lesben álló közvetítők árdrágításának, árumegrontásának, s ez utón a társadalmi elkülönzés, viszálykodás életmérgező hatásainak, hanem egy valódi kultúra összekötő ereje adna növekedést a magyar nemzeti és társadalmi életnek.

Met a valódi kultúra

gazdasági tevékenysége nem vezethet háborúkra. Csak a hamis kultúra gazdasági önző haszonlesése vezetett háborúra mindig, ezzel a gonosz cégjelzéssel: a ki bírja marja.

Elbeszélések.

Rz öregségről,

VIII.

Folytatás September 5-én.

Ez a nap a bemutatások és ismerkedések napja volt. Hajónk csak 10—15 k. m. sebességei haladván előre, s mivel Chersót, Vegliát és a legközelebbi horvát partok vidékét úgy is ismertük már, a fő reálgymnasi- um 6-ik osztályának legidősebb tanára, aki egyben annak igazgatója is volt, a közös teremben mutatott be mindnyájunkat : a tanári karnak, megemlékezvén beszédében az iskolahajó uj intézményének célszerűségéről, az előirt útirány érdekes voltáról, biztosítva mindnyájunkat arról, hogy minden testi és lelki szükségleteinkről gondoskodva van, felkérve az egybegyült fiatalságot arra, hogy a tanári kar által még a mai napon elkészítendő munkabeosztást, amely a- zonban a körülményekhez képpest változást is szenvedhet, pontosan betartsa, s kérve végül Isten segítségét, az elibünk szabott nagy feladatok teljesítéséhez.

Mig mi lassú tempóban az említett két sziget között áthaladtunk és Zárán felül a dalmát partokhoz közeledtünk el is készült