Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-06 / 1. szám

4. oldal. ii Január 6. A Szfinksz. A Szahara homok sivatagja ölén A sötét éjbe egy Kókolosszus mereng; Elviharzott felette négyezer év szele, De ö az örök Erő egy percig se remeg Évezredek tűnnek körötte lassan És Ő a minden bölcseségek bölcse, Titkok tudója, talányok talánya Mereven néz az örök éjicsendbe. És a pusztában ismét csendesség lett, A távoli zeneszó elhallgatott; A Szfinksz fejére ráült a Rejtelem, Es valahol messze egy bagoly huhogott. Ott repdesett a faragott köveken . . . t És a Szfiinkaz éjbe néz mereven. Szcilárdy. A homok-sivatagon fény ragyog át: Húnyó napnak egy búcsúvillanása, Beragyogja a Szfinksz köhomlokát, Melyet övez a Titok koszorúja. Nagy csend van körötte, néma szótlanság, De messze, távol halk zene hangja szól, S a pusztaságban árnyak imbolyognak Remegve némán, alig hallhatón. Elviharzott évek, homályba temetett Mesék jönnek kérdéseket tenni. De a Szfinksz arca egy szót sem felel: Őket az idő fenségére inti. A rejtelmesség nagy setétjében Megszólal egy esöppnyi drnyék-parány, Szemét a Köóriásra emeli És a szava ott remeg arculatján: — Szfinksz, ki a nagy messzeségbe Iától, Felelj nekem, mit állsz itt tétován, Mit látsz a jövő méhében születni, Micsoda fenséges Titkokat talán f ! De a pusztában csendes maradt minden, A Szfinksz arca merev meg sem rezzent És a nagy kérdésre örök homály borúit, Mert lenézte a parányi kérdőjelet. De a kérdező keményen rámeredt: — Titkok tudója, talányok talánya, Tudni akarom a ködburkolta jövöt, Felelj, te büszke, gőgös Kövekóriása! . . . ... És im, egyszerre csak vakító Fény gyűl, S a kővé változott hatalmas Titok Lassan felenged hidegségéből, Miközben távol hangos zene búg. A gőgös Szfinksz im megelevenedett: Tüzes fény járta át porfiros keblét ... És im, egyszerre csak vakító Fény gyűl, S a kővé változott hatalmas Titok Lassan felenged hidegségéből, Miközben távol hangos zene búg. A gőgös Szfinsz im megelevenedett: Tüzes fény járta át porfiros keblét És arany betűkkel megjelent rajta A nagy szám: „Ezerkilencszáztizenhét.“ Ily szóra nyitotta kőajkát a Szfinksz. ÉS a kérdező tudott olvasni róla: Ezerkilencszáztizenhét esztendő, Magyarok nagy éve, reménységek vára. 1 Jótékonyéba szinelo- í adás. A nyirtassi ifjúság december 25, 26 és 31-én ! jótékonycélu szinelőadást rendezett Baranyi András káplán betanításában. Szín­re kerül Tóth Edének „A falu rossza“ című 3 felvo- násos népszínműve. Az előadások erkölcsileg és anyagilag jól sikerültek. Szereplő személyek vol­tak : Szilányi János, Ke- resztessy József, Szilágyi Róza, Mosolygó Piroska, Mátyás József, Tömösváry Vilma, Kazuska Sándor, Szirmai Mariska, Mosolygó Mariska, Sz. Szilágyi Er­zsébet, Gál János, Lukács László, Zsurkai Ilona, Gál János, Lukács László, Zsur­kai Ilona, Gál József, Tóth János, Keresztessy Endre, Magyar József, Kászi An- nuska, Horváth Lajos és Mártha Sándor. Bevétel I. előadás 252 22 K. II.előadás258:68 „ III. előadás 161.28 „ 672 18 K. A tiszta jövedelem a vak, rokkant katonák, hadi ; árvák részére fordittatott (400 kor.) Felülfizettek: Szuszay i József 20 K, Perlstein Her- j mann, Fülöp Bernét, özv. í Majos Tiborné, — Kovács Ödön 10—10 K, Szteczo- vits Miklós, Makkár Mihály Baglyos István, Weinberger Sámuel 5—5 K-t, Rubóczki István 4 K, Mátha Gábor 2 K és sokan 1 — 1 K-t. Ar- nóczki Mihály a színpad­hoz való deszkák átenge­désével, Horváth Miklós és Lovas Mihály a színpad felállításával segítettek. — Köszönet a jótékonycél összes előmozdítóinak. Gyűjtés a [iíütonáknab. Deák G. Ilonka a baraki katonák céljaira 30 kor. gyűjtött, az összeget ren­deltetési helyére juttattuk. Újévi megváltó*1. Mül­ler Paula rk. tanítónő újévi j üdvözletek megváltása ci- I mén 5 kor. küldött lapunk­hoz a vakkatonák javára Köszönettel továbbítottuk. Kényszerszünet a polgári leányiskolában. E hó 5,-e óta a nyíregyházi polgári leányis­kolában beszüntették a tanítást Hogy mennyi időre, az még moät nem tudható. Oka pedig ennek a szomorú esetnek az a körülmény, hogy Adorján Fe- rencznó igazgatónőnek nincs fája, amivel az iskolát fűtéssé. Hasztalan a városnái minden sürgetése, hol fa nincs, hol pe­dig favágó nincs. Ezen miserá- biiis állapotnak sürgős meg­szüntetésére föikórjük az ille­tékesek figyelmét a szülők ne­vében is, akiknek nagyon kel­lemetlen, hogy szorgalmi időben gyermekeik otlhon kénytelenek lábatiankodni, ahelyett hogy tanulmányaikat folytathatnák. Híres emberekről. A magyar újságírás és a ma­gyar irodalom egyik büsz­kesége, Pásztor Árpád, Az est munkatársa holnap, vasárnap délelőtt felolva­sást tart Nyíregyházán. Pásztor Árpád egyike leg­tapasztaltabb, legrutinosabb magyar Íróknak, minden Írásában a való életet viszi egy olvasó elé, akit Pász­tor szinpompás, gyönyörű magyar nyelven valósággal frappiroz, leköt. De nem­csak a literaturának, a zsur­naliszta irodalomnak is ki­váló, értékes tagja Pásztor Árpád, aki az utolsó évti­zed minden eseményénél jelen Bvolt, minden hires emberrel beszélt. Nyíregy­házi előadásának tárgyát is e körből merítette és cime -.Beszélgetések hires em­berekkel . . . Pásztor Árpád felolvasását Vertse K. An­dor pár kis zongoraszáma szakítja meg, majd Pásztor Árpád mutatja be néhány uj versét. Az előadás va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz a Koronában 3, 2 és 1 koronás belépődíjak mel­lett. Jegyek Jakobovits Fá- nikánál és Szántó Ernő könyvkereskedésében vált­hatók előre.

Next

/
Thumbnails
Contents