Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-30 / 26. szám
2 oldal Junius 30 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Ferenczy István székelykereszturi gyakorlóiskolai tanítót bízta meg az iskola vezetésével. R benépesítésben, a legszükségesebb bútorzat és tanítási eszközök beszerzésében a nyíregyházi elemi népiskolák mindegyike testvéri szeretettel volt az uj iskolatárs segítségére. Csakhamar megindult az az érdekes belső élet, amely a nagy hivatásra készülő tanitóifjuság műtermét, a gyakorlóiskolát min denütt jellemzi. Szerény keretben, a háborús kezdet minduntalan előálló nehézséggeivel küz- kődve, de friss készséggel és kedvvel indult meg a gyakorlati kiképzés munkája a Bethlen utcai kis népiskolában, Rz uj iskola csakhamar egybeforrt s a fiuk és leánykák megszokták a szorgalmasan figyelő vendégeket, a fiatal tamtóbácsikat, akik olyan meleg érdeklődéssel kisérik az ö iskolai életet. Rz I. évest, aki testének épségét, meg- termettségét, egészsége dolgát figyeli szeretettel, jó levegőt, helyes játékot biztosit számára, a 11. évest, aki már szellemi életét is gondosan számon tartja és a III. évest, aki már igazi tanitója, aki mindig annyi igyekezettel szól hozza, mesél neki, vezeti, világosítja, támogatja, fejlődő készségeinek minden kis értékjavulását méltáuyo ja. Sokszor ott vannak a tanárbácsik is és ha eleinte szokatlan is ez a sok komoly néző, későbben kellemesen érzi, hogy minden, ami itt történik ő érte van. R gyakorlóiskola műterem valóban, ahol a pedagógia sok uj problémája jut értekelés alá a gyakorlati kivihetőség szempontjából, viszont ahol sohasem hiányozhat a jól mogfontolt elméleti alapvetés és sok oldalról, állandóan biztosítva van a műgond. Városunk gyakorlóiskolája teljes kifejlődésre, szélesebb körök ismeretségére és méltánylására bizonyára csak majd jól lel- szerelt állandó uj otthonában juthat, de ha már most olyan élénken folyó alkotó tevékenysége nagyobb nyilvánosságra jut, végleges elhelyezkedése előtt is csakhamar kedvemé és keresette lesz. Ä vizsgálaion Dr. Nagy József tanar elnoKölt. R jelen- voltak sok újat láthattak, sok minden volt kellemesen meglepő. Itt is azt láttuk, amit ujaub iskoláink javarészében : nein sab Ionos vizsgát, színesen, orna- rnentálisan rendezett kiállítást, szépén Ollózott gyermekek teie- leirekeszseget. Ill is az a modern vizsgalati eiv ervenyestnt, hogy a vizsgalat — ha mar nnn- dermeppen van — a levekeny- kedo gyerrneaet mutassa be. — Necsaa a verset mondot, banem — rnar amennyire gyermekiül — a szavakban alakitót, ne a földrajzot felmondót, hanem a térképet felvázolót. — Hallottuk mindenki olvasását, láttuk őket irásmunkájuk közben, a kis kezek ott előttünk formálták az agyagot és ezt a beszélő, cselekvő gyermeket boldogan vizsgáltuk, ó meg büszkén játszotta előttünk az ö nagyszerű munkáját. Tudomásunk szerint a gyakorlóiskolai jövő iskylai évben nem marad jelen helyiségeiben, hanem az intézet Vay Ádám- utcai bérelt épületével szembe költözik. Jövőre ugyanis megnyílik az intézet IV. évfolyama is és az intézet és a gyakorló- iskola szünet nélkül való együttműködése megkívánja, hogy egymás mellett legyenek. Ä gyakorló elemi iskola a jövő iskolai évben tehát azokat a szülőket érdekli közelebbről, akik a városnak ezen körzetében laknak. Rz Iskola a jövőben is hat osztályú, vegyes népiskola lesz. *&*>*+** ***** Elbeszélések’ Az öregségről. XVIII. így aztán kétféle társadalom fejlődött ki hazánkban ; egy vidéki és egy városi, előbbi a nemes urak, utóbbi a polgárok társadalma, egy hanyatlásnak és egy fejlődésnek indult társadalmi élet. Mint miiree- nütt úgy nálunk is csak akkor lehetett társadalmi életről beszélni, amikor Já- nus templomának kapui huzamosabb időn át zárva voltak; de ha erre Róma történetében eset soha sem volt, ritkán fordult az elő hazánkba is eltekintve attól, hogy nagyobb fegyveres mozgalmak után uj társadalmi szervezkedésre voit, valaminthogy a jövőben is lesz szükség. A vidéki társadalom hanyatlásának kezdetét bajos meghatározni: de mindenesetre tény az, hogy a ne mes urak társadalmi élete közvetlenül szabadsaghar- ezunk után kezdett bornia- dozni, mert noha tagadhatatlan, hogy az ezt rneg* A IcusO íZcUJOjCsí ilíiial tül'SUiu.fa V UUaU UtO kUÜlitLUtí- ily t-k KUÜitíiotoití lUiÖil íii „ui- ÓliaZülüSU*.“ t'vly LUlUöóűak B.Ü* llüLeiUlv Kollml, előzött korbeli társadalmi élet is a jóformán folytonos korteskedésben, követküldésben és a vármegyei közéletben merült ki, de mindezek mégis csak ösz- szefüző kapcsok voltak, amelyek a vármegye tényezőit és urait összehozták és bőséges alkalmat nyújtottak eggyüttmaradásra és eszmecserére; 1849-ben mindez mind. átmenet nélkül gyökeresen megváltozott. Nem lehet u. i. figyelmen kívül hagyni azt, hogy a 48-as mindenesetre korszerű és szükséges törvényes újítások, amelyek végrehajtása az 50-es évek feladata volt, anyagilag is érzékenyen érintették a földbirtokosokat. A paraszt füg- getlenitésével, az „urdoi- ga“ eltörlésével az anyagi tönk széiére juttatták az ilyen gyökeres reformra elő nem készült és kellő pénztőkét ' nélkülöző földbirtokosságot, Az ajtó gombján függő rovás csomagot tűzbe kellett dobni, es ahelyett istállókat, ólakat és cselédházakat építeni, cselédséget felfogadni és igavonó jószágodat beszerezni. De miből ? Talán a pénzes szekrények összegyűjtött kincseiből, talán a csep- penként befolyó és a minimálisra megszabott urbér- váitságból ? Dehogy! A földhitelből és váitodóicsö- nökböl. A földhitelnek a- zonban az egyedüli alapja a tagositott birtok lehetett, s igy ugyancsak sietve kellett tagositani az egész országot, ami 2 évtized alatt végre is lett hajtva. De hogy V Úgy ahogyan azt a törvény előírja, amely az ország nagy részében csak három, 110U, 1200 és 1300 □ -öles úrbéri osztályzatot rendel el, és más úrbéri osztályba sorozást — na- 9yon helyesen — el nem ]smer. Dehát annak az eljárásnak mi lett aztán a végeredménye? Az, hogy minden hatarnak a java úrbéres es majorsági zsellérek kezébe került, a földbirtokos pedig innen kiszorult, Kart vallott és igy hitelképessége is csökkent. Nagy pusztítást végeztek a rövid lejáratú személyes hitelműveletek és váltókölcsönök is. Pontos fizető a magyar úrirend soha sem volt; sokszor sőt számtalanszor elkésett egy ingatlan kölcsön igénybe vételével, „ideiglenesen“ akart magán segíteni egy rövid lejáratú váltókölcsön- nel s igy kérlelhetten uzsorások kezébe került és menthetetlenül elpusztult. Természetes, hogy mindezek a calamitások és csapások csak következményei voltak azon indolen- tiának és lethargiának, a- meiyben, — az előző korszakokat nem ismerem —- a nemes birtokosság az u- tolsó évszázadon át siny- lett, és amiből kiemelni, és a nemzetet kitartó közgazdasági tevékenységre bírni, még Szécsényí Istvánnak sem sikerült. A fekvő nemesi birtok eladhatása bizonyos korlátokba * ütközvén, azoknak zálogba adásával segített magan az eladósodott birtokosság és a gondnélküli kényelem kedvéért a haszonbéri rendszerre volt hajlandó áttérni. így aztán nem ura a saját istenadta birtokának, nem foglalkozva sem kereskedelemmel sem iparral, nem csoda hogy a nemes birtokos úri rend a tönk szélére jutott. Valamint a római polgár az „urbs“ elnevezés alatt mindig és kizárólagosan csak Romát értette, úgy a magyar sem rokonszenvezett más várossal — csak a fővárossal — Budapesttel; a vidéki társadalmi é- iet ide költözött fel, itt ü- tött tanyát, itt találta magát jól és mondhatom, hogy vezetett is a társadalmi e- let minden teáén. A vidéki medvebőr volt tehát az első, a fővárosi gyöngyélet pedig a második calvaria statioja a könnyen gondolkozó gentrynek, amely a legnagyobb mérvben kifejlődött felületességénél és nembánomságánál fogva észre sem vette, hogy az ő mellőzésével a vidéki városokban az emberek Végé a kávé hiánynak i Ke^enk/®kp““ta‘eibe nscHEH-iéie pótkávét es tüeake meg tgy kovhu cukorra*, iuiuiio lzú, tápláló reggelihez jut és cukorral is takarékoskodott. A iitciui- tele Tűseken} fánkave kapható libában a T'iischer-féie Toiyekouy Tóikávé r.-t. központi elaoasi irodájában, Lhuaptisi, 1. kér. Auos-ut. ZZ—Zá—üli—28 sz. a. Telefon: ii)—ZZ. Kicsinyben minőén jobb iüszerkereskedésben. Telefon: iü—22.
