Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-23 / 25. szám

puskát fogott ós egymás­után lőtte le az ujjongva közelgő olasz katonákat. Egy golyó azután az ő ne­mes szivét is keresztül íurta. Még élt, amikor tar­talékunk felórkezett ós az olaszok pünkösdi királysá­gának hamarosan véget vetve, véres veszteségek közt kikergette a hitvány ellenséget árkainkból. A győzelem örömórzetével, di­adalmas mosollyal ajkán szépen, csendesen halt meg a Szisz Gyula zászlós 1915. október hó 21-én a Monte San Michelén. * Huszonnégy éves az egész ember és már három vitózsógi érem disziti bátor melléit: a kis és nagy ezüst vitózsógi érem ós a minden kitüntetések leg­szebbje, legdrágábbja : az arany érem. A nagy magyar alföld termette ezt a zömök jóképű szittyát, aki akkor érzi magát elemében, ami­kor körös körül íeltornyosul a veszedelem, amikor férfi kell a gáton, amikor törö- kötverő őseink minden szi- lajsága, hősiessége benne buzog, benne forr a nem órdemetlen utód romlatlan vérében. Sok kemény, irtó nehéz csatában érett hőssé a Bartóffy zászlóalj fiatal katonája : Kerekes Balázs hadnagy. Csendes, nyugodt, szelíd ember, mint az Altöld valamennyi szülöttje, de fé­lelmetes, irgalmat nem is­merő, fékevesztett, örjöngő, ostora lesz a megsértett büszkeségnek, ha a becsü­letről van szó. A hitszegő taliánban pedig az adott szó szentségének meggyalázó- ját látja a magyar és nem ismer kegyelmet. Az igaz­ságos magyar bosszú meg­testesítőjeként tűnt fel ez a fiatal gyermekember, amint haragtól kipirult orcával uj Kinizsiként szuronnyal és revolverrel mérte a halálos csapásokat a hitvány ellen­félre a végletekig telingerelt bosszút ós igazságot lihegő emberei ólén, akiket ő tu­dott a legjobban lüzbe vin­ni a gyűlölt ellenség ellen. Ha elül a harci zaj, ha lecsendesül a kavargó, vé­szes áradat, ha letörlődik az arcokról a véres harci verejték ; a nagy altöld fiai élükön a fiatal parancsnok­kal ismét a régi szelíd, csendes ós szótlan magya­rok lesznek, magyarok, aki­ket az Isten békés munkára teremtett, akiknek nem ter­mészete a harci lárma, harci zaj, akik a lóngyek sem ár­tanak, s akik nehezen vár­ják a régi, békés jó idők visszatérését, amikor ismét visszatérhetnek az ekeszar­vához, ahonnan harcba hivta őket a mindennél drágább, szentebb, magyar becsület. Még a hősök hosszú sora néz rám várakozván,- türel­mesen, hogy sorra kerülje­nek ós én érzem, hogy érő­mén felül mertem, amikor hősi vitézségük, hősi tettük gyenge leírására vállalkoz­tam. Csak a legkimagaslóbb, legszembetűnőbb, legnagyob­bak, kerültek eddig toliam alá, akik minden dicsérő jelzőt megérdemeltek, de akik bemutatásával kifogytam a jelzőkből, kifogytam a di­cséretből. Bocsássatok meg ti többiek mind, te ««derék Tóth Miklós hadnagy, aki egyedül menekültél meg a Bartóffy zászlóalj hősi pusz­tulásából, — Lingvay Lajos hadnagy a géppuskások aranyérmes vitéze, örök büszkesége, te kis német doktor Weissengruber, aki nálunk szeretted meg és ta­nultad meg a magyar nyel­vet, mert megszeretted a magyart, amelynek min­den harcában ott küzdöttól igazán magyarhoz illő bá­torsággal, — te Gellert Ban­di medikus, aki annyi sze­retettel ápoltad, kötözted ós oly hosszú időkön át a mi vitéz sebesülteinket, — Cseke főhadnagy, Cseke apánk, ahogy mindenki hitt téged aranyos, magyaros jó szive­dért, mely rettenetes volt a harcban és szeretetben fői- olvadó irántunk a pihenő alatt ós ti mindnyájan még nagyon sokan, akik a Bar- tófíy zászlóaljból azt csinál­tátok, amivólett : sokáig, na­gyon sokáig az 1. honvéd- gyalogezred büszkesége. Dr. Walter Géza. A kereskedelmi- és iparkamarák országos értekezlete. A kamarák közös irodájának megalakulása. Junius 6-dikán és 7-dikén szerdán ós csütörtökön folyt le Budapesten a magyar szent korona országai kereskedelmi- és iparkamaráinak a háború után bekövetkező gazdasági felada­tokkal foglalkozó országos érte­kezlete, melyen a debreceni kamarát Szentkirályi Tivadar elnök, dr. Radó Rezső titkár ós Fürst Ödön főpónztáros képvi­selték. Az országos értekezlet előtt szerdán délelőtt 10 órakor tar­tották meg a kamarák közös irodájának alakuló ülését. Az alakuló ülésen az elnöklő Lánczy Leót a budapesti kamara elnö­két Szentkirályi Tivadar meleg hangú beszédben üdvözölte egészségének helyreállitása al­kalmából, egyben a kamarák őszinte részvétét tolmácsolta a Lánczy családját ért váratlan gyászeset felett. Kifejezte Szent- királyi Tivadar az összes kama­rák meghatott örömét afelett, hogy Lánczyt az egészségét megtámadó súlyos betegség nem akadályozta n ayhorderejü gaz­dasági tevékenységének kifejté­sében s most a családi gyásza sem gátolja közérdekű hivatásá­nak gyakorlásában. Lánczy Leó meginduitan mondott köszönetét Szentkirályi Tivadarnak a szeretetteljes üd­vözléséért s kijelentette, hogy mindenkor teljes készséggel ren­delkezésre fog állani teljes munkaerejével ós képességével a közös munkával elérendő közérdekű célokért folytatott sokirányú munkánál. A kamarai együttes megnyilvánult szerete- tét őszinte hálával viszonozza, őreá a kamarák mindenkor kész munkásként számíthatnak. Ismételten köszöni a kamarák ragaszkodását. A kamarák együttes ülése azután kimondotta, hogy meg­alakítja „a magyar szent korona országai kereskedelmi- és ipar­kamaráinak közös irodáját.* El­nökökké a f. évre egyhangúlag megválasztotta az egyetemes Lánczy Leót, a budapesti kamara elnökét, Szentkirályi Tivadart a debreceni kamara elnökét és Weiszmayer Antalt a szlavóniai kamara elnökét. A közös Iroda igazgatójává meghívta az elnökség Szávay Gyulát, a debreceni kamara nagyérdemű volt titkárát, ki oly kiváló sikerrel vezette másfél óv óla a vidéki kamarák köz­ponti irodáját. Az alakuló gyűlés után következett az országos értekez­let, melyet Lánczy Leó elnök nagyszabású megnyitó beszéddel vezetett be s a melyen a kama­rák titkárai adták elő az egyes gazdasági próblemák megoldá­sára vonatkozó előterjesztéseket. A két napos országos érte­kezlet tárgyalásait felváltva Lánczy Leó, Szentkirályi Tivadar ós Heinrich Ferenc kamarai elnökök vezették. Az országos értekezlet szük­ségesnek tartja az átmenet gazdasági hivatal szervezését, a katonai leszerelésnek gazdasági irányelvek szerint való intézé­sét, az olcsó kisipari és keres­kedői hitel megszervezését, a szenvedett ipari károk felvételét s helyrehozatalát, az iparos nemzedék felújítását, a lakás- kérdésnek és a háborás lakbér­hátralékok ügyének sociális vezérelvek szerinti sürgős meg­oldását, a kereskedelmi- ós ipari szakoktatás kimélyitését, különö­sen nagy tudásu és széles látó­körű kereskedői generátió neve­lését, a többtermeiésnek állami intézkedésekkel biztosítását, Er­délynek és a károsodott részek­nek állami erővel ujjáteremió- sót, a földgáznak a harcok befejezte után azonnali sürgős gyakorlati kihasználását. Állást foglalt az országos értekezlet a magyar csatorna programra sürgős megvalósítása mellett. A háború utáni pénzügyi politika kérdésében az értekez­let újabb megvitatásokat és további kutatásokat tartott szük­ségesnek s kérdést a legköze­lebbi országos értekezlet napi­rendjére újból kitűzte s főelő­adójává Yarjassy Lajos aradi titkárt jelölte ki, kinek eddig végzett kitűnő munkájáért köszö­netét mondott. HÍREK dr. Mezössy Béla föld- mivelésügyi miniszter. Nagy megtiszteltés érte Szabolcsvármegyét. Egyik kiváló fia, dr. Mezőssy Béla ujfehértói lakos, volt képviselő, aki már egy Íz­ben államtitkár volt, most a földmivelésűgyi minisz­térium élére került. Me­Pártoljuk a keresztény szellemű sajtót Alkotmány napilap Budapest, VIII. Szentkirályi-u 28. Uj Lap napilap VIII. Szentki- rályi-ucta 30. Élet szépirod. hetil. IV. Ferencz- Józs. rakp. 27 A Cél folyóirat. Magyar Kultúra folyóirat VIII. Szén - királ i-u. 20 Zászlónk ifjúsági folyóirat VII. Dnmj«- niis-utea 50 SS ü=£ü2fc=J

Next

/
Thumbnails
Contents