Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-23 / 25. szám
Nyiregyháza, 1917. Junius 23. — Szombat VI. évfolyam. 25. ézám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. Kállay András ■jf Felelős szerkesztő: Szalay Béla Megjelenik minden héten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrinyi-IIona-utca 2. Telefon 874-<MMHHiaMw#erswNwea' Terlies a levegő az uj akarásoktól. Bizsereg körülöttünk minden, és a jövő kialakulásának tempója olyan stílusokat erőszakolt ránk, amelyeket azelőtt nyugodt tárgyilagossággal lehetetlennek minősítettünk. A hadi helyzet és eredmények tanulságai rég leszürődtek már. A monarchia íönmaradásának gránit alapkövei: a magyarság vér és pénzáldozata is sürgetőleg kezdi kikényszeríteni a maga természetszerű kamatait. A politika is olyan hirtele- nül jött konstellációk elé állította e nemű íelío- gásunkat, hogy erős idegzetű ember legyen, akinek jövendőnk sorsáért aggodé belső világát tulnefesz itsék a bekövetkezhető lehetőségek, ideges körülöttünk minden. Zseng, bong, szokatlanul cirkulál ereinkben minden csepp vér. Egy a veszedelem csak ebben a zűrzavarban. Nem, az, hogy a múlthoz való ragaszkodók illúzióinak szót- ioszlása nehezen viselhető el ; se nem az, hogy a politikai cenzúra eltörlésének kilátásba helyezésével túlontúl lázbaesett sajtó összes csutelódó arzenálját kiüresiti azoknak a bajoknak kipla- gátolására, amelyeknek talán iele sem baj ; se nem az, hogy a múltat megbosszulandó minden pótens ember kardot köszörül a félreértett ellenség nyakának ; hanem az, hogy ezen szörnyű emberi és hatalmi velleitá- tások lovagi tornájában nem ösmerjük meg egymást és nem vagyunk egymáshoz annyi bizalommal, hogy megkérdeznénk nobilisán : kinek mi íáj ? A magyarság jövendő reorganizálásának erőtor- rásai pedig bennünk találhatók lel egyedül. Pártok stockholmizálásával békét, erőszakos retorziókkal megértést, hatalmi pressziókkal meggyőződést, erőszakos demokratizálással Eldorádót, tudásunk szerint nem lehetett csinálni sohasem. S ez az igazság nem ölt más arcot senkinek a kedvéért most sem 1 Építsünk tehát a magunk erejére, természetére és képességére. Az igazi emberi kvalitások mindig a legreálisabb értéknek bizonyultak. S ha ezt a gondolatot tesszük életünk és munkánk forgási tengelyévé, akkor a nemzetek és egyének életének időlegesen lármás sikerekkel ujjongó felületesei csak olyan epizód- szerű trükkmájszterekké zsugorodnak össze, akik szokványosán mindig feltűnnek, mikor a nagy közösség a nagy elhelyezkedések fáradságos speditőr munkájával bíbelődik. Egymásba bízzunk, barátokként fogjunk kezet csak magyarok legyünk, s akkor senkinek a számára sem rejteget villámokat a jövedő. Buffler. Mayer Ferenc emlékezetének szenteljük ezt a hasábot, akinek halálával a becsületes, szolid és értelmes magyar iparostársadalom egyik tipikus oszlopa dőlt ki Nyíregyházán. Azok közül a derék munkások közül való, volt ő, akik a maguk alapos szaktudásával és ambíciójával teremtettek tisztes polgári exisztenciát. Hogy a munka nem piszkit, sőt#iogy nemes célok érdekében kitejtvo valóságos imádság, azt Mayer Ferencnél, elevenebben csak kévésére tudták és érezték. Ez- zellaz öntudattal dolgozva nemcsak derék családot nevelj fel, hanem ráért arra is, hogy a közügyek iránt érdeklődjék, társadalmi életet éljen és az egyházának is felajánlja szolgálatait. Tagja volt a város képviselőtestületének. a nyíregyházi rk. iskolaszéknek, több kaszinónak és iparos egyesületnek. Mindene volt azonban a dal! Gyönyörűen zengő basz- hangjával valóságos korszakossá tette azt a 30 esztendőt, amelyen át tagja volt a nyíregyházi városi egyletnek. A dal szociáíizáló erejével a daltestvérek olyan megértő, és szerető gárdáját tömöritette maga köré, hogy ezek nélküle nemhogy énekelni, de meglenni sem tudták már. Humorával, kitartásával, és telsőbbeK iránti tisztelettel és előzékenységével megnyert és lebilincselt mindenkit. A nyíregyházi Samassa templomban is nem volt olyan passió, lementátio, és nagyobb ünnepség, amelyen páratlanul nemesen és imponálóan zengő basszus hangjával ne emelte volna az ünnep áhítatát. Olyan nélkülözhetetlen volt ő már nekünk, mint az oberammergniaknak valamelyik hires reprezentánsa. Most elvesztettü őt. Zrínyi Ilona utcai órásüzlete haláleset miatt bezáródott. Sírjára a hitvesi és gyermeki szeretet könnyei mellé odahelyezzük a mi kegyeletünk szerény virágait is, és siratjuk Mayer Ferenc- ben a szolid iparost, a becsületes kereskedőt, az önzetlen jóbarátot, a pótolhatatlan daltestvért szóval azokat a ritka kvalitásokat melyek az Ö egyéniségét sokáig nem engedik feledésbe menni. Legyen nyu- govása csendes, emléke pedig másoknak, sokaknak, mindenkinek követendő példa 1 Mayer Ferencet kedden délután temették el nagy részvét mellett, s ez alkalomból az iskolaszéket dr. Kállay Rudolf udvaritanácsos világi elnök, a várost pedig Trak Géza h. polgármester képviselték. A sírnál Kubacska István mondott búcsúbeszédet. (dr.) A Bartóffy zászlóalj. x. Az ezred hősi halottai között díszsírhely illeti meg Szisz Gyula zászlóst. Az olasz tábori őrsök réme, a legvakmeröbb, legbravuro- sabb vállalkozások hőse, a a Bartóffy zászlóalj büsz- •kesége volt. Nem múlt el éjszaka az 1915 óv őszén, hogy Szisz zászlós járőrben nem lett volna. Kiment úgy, hogy senki nem tuílatt róla ós csak a beküldött toglyok, sebesültek, az ellenséges állásokról készült pontos rajzok hirdették, hogy a zászlós ur megint megzavarta a taliánok álmát. Bátorságát csodálták, jó szivéért a rajongásig szerették az emberek. Ha járőrbe készült, erőszakkal kellett visz- szatartani a tölösleges embereket, akik mind vele akartak tartani. A harmadik isonzói csatában szolgálati beosztása a telefon-fedezékhez kötötte, amikor azonban az árkokba behatol taliánok üvöltését hallotta, nem birt magával, kiugrott biztonságot nyújtó fedezékéből,
