Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-26 / 21. szám
S oldal Május 26 — 60 darab 1 kilogramm — legmagasabb ára a termelő és kereskedő közötti viszonylatban kg-kint 5 K 60 fillér, a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint 7 K 20 fillér. A fogyasztó részére tehát 1 darab ára — K 12 fillér. [A juhtermőkekre nézve: II. A juhturó, liptai túró, székelyturó és hasonló sajtféleségek készítésénél csakis a következő nyerstermékek használhatók fel s hozhatók forgalomba, valamint értök csak az a- hjbbi legmagasabb árak köve- telhetők: 1. Juhgomolya, teljes juh- tejből készült tejtermék, amelynek legmagasabb ára a termelőnél átvéve (szállítás és suly- vesztesóg átvevőt terheli) kg.- kint 6 K 50 fillér, a kereskedőnél átvéve kg.-kint 7 K. 2. Kevert gomolya, juhtej és tehéntej keverékéből készült tejtermék kétféle minőségben, u. m.: elsőrendű kevert gomolya, amelynek zsírtartalma száraz a- nyagban legalább 85 százalék, ennek legmagasabb ára a termelőnél kilogrammonkint 4 K 80 fillér, a kereskedőnél átvéve kilogrammonként 5 K 30 fillér, 3. Tehóngomolya, teljes tehéntejből készült] tejtermék, a- melynek legmagasabb ára a termelőnél étvéve kg.-kint 3 K 50 f. 4. Tehéntúró, amelynek víz- tartalmi legfeljebb 70%, ennek legnr asabb ára a termelőnél átvéve kg.-kint 2 K 50 fillér. III. A juhturó, liptói túró, székelyturó és hasonló sajtféleségek csakis a következő minőségben hozhatók forgalomba, valamint értök csak az alábbi legmagasabb árak követelhetők: 1. A juhturó, tiszta 09 teljes juhtejböl készült sajt, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 45'/», víztartalma pedig legfeljebb 55%, ennek előállítása forgalomba hozatala és legmagasabb ára jelen rendelet YI. pontjában előirt engedéllyel nyert szabályozást. 2. Elsőrendű liptói, székely- 8tb. túró, juhtej és tehéntej, illetve juhturó és tehéntúró keverékéből készült sajt, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 35%, víztartalma pedig legfeljebb 50%, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kilogrammonkint 7 K 60 fillér, a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint 8 K 60 fillér. 8. Másodrendű liptói, székely stb. túró, juhtej és tehéntej, illetve juhturó és tehéntúró keverékéből készült sajt, amelynek zsirtartal na száraz anyagban legalább 25%, víztartalma pedig legfeljebb 60%, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint 6 K 80 fii. a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint 7 K 80 fillér. 4. Soványturó kevert sajtféleség, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 12'/», víztartalma legfeljebb 60%, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg-kint 3 K 50 f. a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg-kint 4 K 50 fillér. IV. A III, pontban felsorolt sajtféleségek a forgalomban egymástól szabatosan meg- külömböztetendők s minőségük jelzésére a következő szavak feltétlenül alkalmazandók: a III. 1. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a Juh' szó, a III. 2. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél az „elsó- reneü' szó, a III. 3. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a .másodrendű“ szó, a III. 4. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a .sovány“ szó. Ezen szavak kizárólag csakis az illető sajtminőség megnevezésére használhatók fel, amelyeken kívül kiteendő még a gyáros neve és telephelye, a ,turó“ szó és a származási hely megjelölésére szolgáló jelző, a .liptói“ és székely" elnevezés azonban csak az alábbi területi korlátozás figyelembe vételével. A .liptói túró“ elnevezés csakis azon sajtféleségekre alkalmazható. amelyek Abauj- Torna, Árva, Bereg, Gömör, Kishont, Liptó, Máramaros, Nóg- rád, Nyitra, Sáros, Szepes, Tren- csód, Turócz, Ügocsa, Ung, Zemplén és Zólyom vármegyék területén lévő termelőhelyekről származik, a .székelyturó“ elnevezés pedig csakis azon sajtféleségekre alkalmazható, amelyek Alsó-Fehér, Besztercze- Naszód, Bihar, Brassó, Csik. Fo- garas, Háromszék, Hunyad, Kis- és Nagy-Küküllő, Kolozs, Kras- só-Szőrény, Maros-Torda, Szat- már, Szeben, Szilágy, Szolnok- Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyék területén lévő termelőhelyekről származik. V. A kemónyjuh9ajt (ostyep- ka és hasonlók) és a félkemény juhsajt (parenyica és hasonlók) legmagasabb áia a termelő és kereskedő közötti viszonylatban kg-kint 8 K, a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg-kint 9K Mindkét tejtermékekre nézve. VI. Az I. és III. pontban felsorolt sajtféleségektől eltérő (kövér, puha, vagy különleges) tehónsajtféleségek valamint a III. 1. pontban foglalt teljes juhtejböl készült (csemege) juhturó (briuza) gyártása a jelen rendelet megjelenésének első napjától számított 30 napon túl csakis az országos közélelmezési hivatal Elnökétől előzetesen kikérendő engedéllyel történhetik és ezen külön engedélyben megállapítandó legmagasabb áron hozható forgalomba. Az ily saji féleségek gyártásának engedélyezésért folyamodó a következő bejelentéseket tartozik igazolni: 1. a sajt elnevezése és közelebbi megjelölése (az eddig használt címfelirat, vagy kép, cimke), 2. a sajt minősége (zsírtartalom ós víztartalom feltüntetésével), 3. a gyáros neve vagy cége ós telephelye, 4. a csomagolási mód (alak, nagyság ós darabsuly megjelölésével), 5. a forgalomba hozandó sajt darabára a fogyasztó részére. Az engedélyezés iránti kérelemmel egyidejűleg egy a vegyvizsgálat céljaira alkalmas darab sajt (eredeti csomagolásban, vagy egynegyed kg-os darabban) az Országos m. kir. chemiai intézethez (Budapest, Holtai Ferencz-utca 24.) bekül- deudö. A gyártási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejéül a jelen rendelet megjelenésének napjától számított 20 nap tűzetik ki. Ezen határidő letelte után, de még a gyártás folytathatására kitűzött 30 napi határidőn belül hirdetmény alakjában nyilvánosságra fogom hozni az egyes különleges sajtféleségek gyártásának engedélyezését és forgalombahozatalá- ra vonatkozó feltételeket. Vli. Az egyes tejtermékek szállítása iránt kötött szerződésekre nézve az 1.438—1917. M. K. számú rendelet 4. § ában foglalt rendelkezések a jelen rendelet II. pontjában felsorolt tejtermékekre is irányadók. Vili. Mindazon esetekben, amikor valamely sajtféleség a jelen rendeletben felsorolt illetőleg az ezen rendelet alapján engedélyezendő különleges sajtféleségekre nézve külön megállapított minőségnél silányabD minőségben állitiatik elő ós a jelen rendeletben előirt minőségi megjelölések (jelzések) használata nélkül vagy a tartalomnak meg nem felelő ós megtévesztésre alkalmas egyéb megjelölésekkel (szó, felirat, kép) kerül forgalomba, az ily cselekmény az 1895. XLVI. t. c. büntető rendelkezései alá esik. IX. A jelen rendeletben megállapított legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezések mindennemű áthágása és kijátszása az 1'438—1917. M. E. számú rendelet 5. §-ának büntető rendelkezéseibe ütközik. X. Az ezen rendeletben foglalt intézkedések a vámkülföld- röl származó termékekre nem vonatkoznak. Nyíregyházán, 1917. évi május hó 19-én. Dr. Bencs Kálmán h. polgármester. K. 14260-1919. Hirdetmény Az Országos Közélelmezési Hivatal Elnökének 39,100—1917 számú rendelet alapján közhírré teszem, hngy a tehéntej ós ter- termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozásáról szóló 08—1917. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1500—1917. számú s a Közélelmezési Hivatal által kiadott rendelet IV. pontjában foglalt intézkedések hatályon kívül helyeztettek es a tehéntejből készült vaj és túró legmagasabb ára a további intézkedésig a következőkben ál- lapittatik meg : Az elsőrendű vaj legmagasabb ára : a termelő és a nagykereskedő közötti viszonylatban — helyt feladó állomás — csomagolással együtt kilogrammonként 10 korona. A nagykereskedő közötti viszonylatban : a) hordókban, vagy 5 kg- os tömbökben fenti alapárhoz hozzászámítható kg-kini 24 fillér, vagyis ebben a viszonylatban a vajnak legmagasabb ára kilogrammonként 10 korona 24 fillér. b) fél kg-os ós ennél kisebb adagokban kiformálva és csomagolva (papirossal együtt) fenti alapárhoz hozzászámítható kg- kint további 66 fillér, vagyis ebben a viszonylatban a vajuak a legmagasabb ára kg-kint 10 K 90 fillér. A fogyasztótól követelhető kg-kint továbbá 50 fillér, vagyis a fogyasztó számára a vaj legmagasabb ára kilogrammonként 11 K 40 fillér. A másodrendű vaj (irósvaj, fózővaj, falusi vaj stb.) vagyis, amelynek víztartalma 18%, vagy ennél több ós zsírtartalma 80%- on alul van, legmagasabb ara a fogyasztó számára kg-kint 7 K 50 fillér, a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban pedig kg- kint 3 korona. A kávéházak, kávémérök, cukrászok, sütőiparosok, vendéglősök, sajtgyárosok ós hasonló iparosok ós nagykereskedőkkel egyenlő elbírálás alá esnek. Jelen rendeletben foglalt intézkedések a vámkülföídről származó termékekre nem vonatkoznak. Nyíregyháza, 1917. május hó 19-ón. Dr. Bencs Kálmán h. polgármester. K. 13984—1917. Hirdetmény. A m. kir. minisztériumnak a paprika forgaiombahozatala tárgyában 1505—1917. M. E. számú alatt kiadott rendelete folytán közhírré teszem, hogy mindazok a termelők, a kik paprikát más mint a saját háztartásukban való fogyasztás céljából termelnek, úgyszintén a paprikával kereskedők paprikakészletüket a 30 kilogrammot meghaladja, kötelesek ezen készletüket minden hó 20-ik napján a hónap 15-ón volt állapot szerint a haditermény részvénytársaságnak bejelenteni. A bejelentés módjára nézve, valamint egyéb tekintetekben is a Haditermeny részvénytársaság készséggel szolgál felvilágosítással. Nyíregyháza, 1917. május hó 17-én. Dr. Bencs Kálmán h. polgármester.
