Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-26 / 21. szám
Ebeszélések. Az öregségről. XVII. Szabolcsvármegye monográfiájában és 1911-ben meg’ ént „közleményeimben érintettem már a múlt század társadalmi viszonyait, természetesen csak vármegyénk és családi körömnek határain belől; de én azt hiszem, hogy ezek minden magyar vármegyében ugyanazok voltak. — Werbőczinek azon tantétele, hogy Magyar ország nemessége egy és ugyanaz, átment a köztudatba és oly mély gyökereket vert abban, hogy a földtulajdonos nemesek társaságában még azután is, hogy a bárói és grófi czimek elszaporodtak és közjogi tekintetben a főrendek intézményével a nemesség egysége megbontatni czéloztatott, a nemes urak társadalmában a nemes és főnemes közötti külömbözet figyelembe nem vétetett és egyáltalán szóba sem jött. A Vay, Dessewffy, Forgács, Vécsey ésDegenfeld grófok és bárók nemcsak politikai de társadalmi életünkben is mindenkor és minden fenntartás nélküli tevékeny részt vettek. De éppen ebben az egységben rejlett a veszedelem. Noha Werbőczi. azt tartja, hogy a czimer nem annyira kelléke mint inkább ékessége a uemesnek, a predicátumot, a birtokhoz kötöttséget, mint a nemesség criteriumát, dogmaként állítja oda Mivel pedig a donátiók sem terjedelem sem érték tekintetében nem adományoztattak egyenlően, nem különösen az önkényesen eljáró neoaquis- tika comissió által és II. Rákóczi Ferencz bukása után, hanem igazán túlságosan egyenlőtlenül, hazánkban egy olyan hatalom, egy olyan birtok arisztok- raczia támadt, amellyel nemcsak a czimeres és ar- mális, de a régibb donati- onális és honfoglaló ős nemesség sem haladhatott egy úton. Sajnos, hogy az utóbbiak közzül sokan ezt be nem látták és egy bizonyos egészségtelen versengésre adták reá magukat, amelynek aztán áldozatai is lettek. Mit használt aztán a Werbőczi népének, a „köznemességnek“ az, hogy ő a kivételességet, az előjogokat és az adómentességet egyaránt terjesztette ki főpap, egyházfő, a báró és a többi mágnás urakra, a- mikor a másfélszáz évig tartott török hódoltság megszűntével Nádasdynak kivégeztetése és Rákóczynak menekülése után árván maradt millió és millió holdakra menő földi javakon úgy osztoztak főnemesek indigenák és köznemesek, hogy ezeknek egy-egy félfalu, előbbieknek egész vármegyék jutottak! Ä „principiis obsta“ alkalmazása soha sem lett volna annyira szükséges, mint a 16-ik század első felében, amikor a török uralom kezdetét vette és a megnem hódított Magyar- ország a legszorosabb edgyüttartásra a teljes és tökéletes egységre volt u- talva. Es mit művelt a szorongatott ország ebben a válságos időkben ? Bölcs törvényeket iktattunk talán codexünkkbe, megszüntettük talán a pártvillongásokat és egyetértettünk talán abban, hogy ki legyen ezután urunk és királyunk s ki vezesse jövőben^a béke révébe sanyargatott hazánkat, hogy a nemzet ne csak a harezmezőn vérezzen el, hanem a béke gyümölcseit is élvezhesse ? Mindez nem történt meg, a pártoskodás tovább tartott, az 1527 és 28-ki hozott ösz- szesen vagy 20-25 semmitmondó törvényt, azután 8 évi pauza, 1536 ki országgyűlésen pedig egy árva szó sem esik arról, hogy a mohácsi vészt, Magyarország összeomlását követett 10 év alatt váljon mi üdvös intézkedések történtek hazánknak újbóli felépítése és szervezése érdekében, hanem annál bővebben arról, hogy miként lehet és kell János király követőin bosszút állani. Sajnos, hogy Werbőczi tripartitumát a Dósa féle parasztlázadás és nem a Mohácsi vész hatása alatt irta meg, mert külömben annak tárgyául nemcsak a nemesi jogot választotta volna ki, hanem kiterjeszkedett volna annak bizonyítására is, hogy a polgári, tárnoki és paraszt-jog megírására vagy törvénybe iktatására is égető szükség van. A 16-ik század első felében egységes, mindenkit egyaránt jogosító és kötelező törvények megalkotásáról szó sem lehetett, de mily üdvös hatást gyakorolt volna az hazánk társadalmi rendjének fejlesztésére, ha a f. é. már részben a gyakorlatba átment jogezimek törvénybe iktattalak az annyira szükségesnek bizonyult parasztjog pedig újból codifikál- tatott adna. Enélkül maradt a paraszt, ami a Dósa lázadás után volt, a misera cont ribuens plebs, a nemes urak kiváltságos helyzete még feltűnőbb lett, a vidék és a város pedig, végleg megszűnvén közöttük mindennemű érdekkapocs, mindinkább eltávolodtak egymástól, amely távolságot fenntartani és nevelni a politikai raison legelső és elengedhetlen feladatának tartotta minden, Mohács után következett fejedelem. Uj, törvényhatósági joggal felruházott városok és privilégiumok nagy száma bőven elégséges arra, hogy bennünk a vármegyének és a vidéki társadalomnak a városi köz és magánélettől való elszakitásának szándékát kézzel foghatóan meglássuk. És valóban ! Az ország legnépesebb és legtermékenyebb részének másfél századig tartó feláldozása, hazánk hazafias szellemű vezéreinek elhallgattatása és vagyonaik elkobzása, a város és vidéknek szembeállítása, a szerzett és szokásjogok megsértése és másrészt mindennemű és már fent érintett kedvezmények nyújtása állandósi tották a feszültséget és sé- relmi politikát, elősegítették a divide et vinces kormányzati elv győzelmét, de egyben lehetetlenné tét ték a belső megerősödést és rendezett társadalmi viszonyok keletkezését. —y. —s. A Bartóffy zászlóalj. VI. A mélyen megsértett magyar nemzeti önérzet, amely íelháborodva jogos bosszút követelt Szerbia ellen, avatta katonává a Bartóffy zászlóalj kővetkező tisztjét: Szeiler Róbert tart. hadnagyot. Reverendába találta őt a háború kitörése, egy szeminárium felszentelés előtt álló növendéke volt e csendes, szelidlelkü, gömbölyű arcú Robi, amikor a szemináriumi falak közé is behatol az uj március rajongó lelkesedése és sietett a reverendát karddal felcserélni. Kitűnő katona lett Robiból, aki a szent falak közül magával hozott rendületlen hitét és bizalmát, mint katona sem vesztette el. Rendületlenül hitt és bízott ügyünk sikerében és boldog volt, hogy annak kivívásában egy kis szerény része neki is lesz. Katonáinak kölönösen bámulatos nyugalmával imponált. Nem jöhetett pergőtűz vagy támadás olyan, mely felséges nyugalmából egy pillanatra is kizökkentette volna. Amikor a legkipró- báltabb idegzetüek is halál— sápadtan állták a többórás pergőtüzet, amikor csak percek kérdéseinek látszott, hogy vége mindennek, nem bírunk, nem tudunk ellent- áilni a rettenetes áradatnak és a legrégibb, legbátrabb harcosok szeméből is kibuggyant a reménytelenség a kétségbeesés könnye, — Szeiler Róbert akkor is ép Vége a kávé hiánynak I Ke3á^°^icibe FISCHER:féle P6tkáv6t és édesítse meg egy kocka cukorral. Kitűnő izü, tápláló reggelihez jut és cukorral is takarékoskodott. A Fischer- féle Folyékony Pótkávé kapható nagyban a Fischer-féle Folyékony Pótkávé r.-t. központi eladási irodájában, Budapest, 1. kér. Átlós-ut. 22—24—26—28 sz. a. Telefon: 10—22. Kicsinyben minden jobb füszerkereskedésben. Telefon: 10—22.
