Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-19 / 20. szám
Május 19 3 oldal, csizmáknál 16-20 korona, box- csizmáknál 24-30 korona volt. A háború alatt ezeknek ára felszökött box-csizmáknál 140 180 koronára, tehénbőr-csizma helyett pedig borjubőr-csizmák készültek amennyiben a nyersanyag megszerezhető volt, 120 150 koronára. A cipőárakat szabályozó rendeletek számítási alapján az előállítási ár a következőképen alakul azon esetben, ha a maximális ár mellett a szükséges bőranyag beszerezhető. Előállítási ára nyersanyag és munkabér tehénbőrből 70 K. boxbörbői 90 K. Ehhez 307k kereset tehénbőrből 21 korpna boxbőrből 27 korona eladási ár tehénbőrből 91 korona boxbőrből 117 korona. Munkáscipők háború előtti hasított felsőbőrből készültek és szinténugy mint a csizmák nagyrészt heti vásárok és országos vásárokon árasitottak 10-14 koronáért. A háború alatt ezen kivitelű munkáscipők ára 50-60 koronára szököt fel. A cipőrendeletek számítása alapján a maximális árak alapul vétele mellett ezek jelenleg 40 koronáért állíthatók elő. Box férfi füzóscipők, melyek a háború előtt faszegezett talpal 12-16 koronába kerültek és a háború alatt /0-90 koronára emelkedtek és a maximális bőrárak alapulvétele mellett 55 koronáért állíthatók elő. A köznép szükséglatét szolgáló női strapa cipőket illetőleg a helyzet a következő: A háború előtt ezen cipőknek csak fele a fogyasztásnak szükséges mennyiségből készült itthon és ezt is kizárólag a vásározó cipész iparos mesterek gyártották, mindenkor jobb kivitelben. Ezen úgynevezett strapa cipők nők részére magas fűzős alakban box bőrből készítve 12. 14. K. zerge és lóbőrből 10. 12. K-ért. lettek a heti piacokon és vásárokon árusítva. Félcipők 2-3 koronával olcsób. A szükséglet többi részét Csehországból inportálta a kereskedelem, A cseh gyári áru sokkal silányabb minőségű a honi kis iparos által készített árunál. Ezen cseh áru box felsőbőrből készítve, mig a fogyasztóhoz került, 10. 12. kor-ért lett árusítva, zerge és lóbórből 6-10 korona. Gyermek és leány cipők itthon elenyésző csekély mennyiségben lettek a kisiparosok által készítve. Ellenben a fogyasztás ebbeni szükségletét nagyrészben az úgynevezett tex cipőgyártás állította hazánkban elő. Ezen elnevezés alatt vaskaptán szegzett zergebőr felsőrész és bőrtalpú cipők értetnek, melyeknek belső talpbélése, kérge, és alsó sarka nem bőr, hanem papiros volt. Az ily módon előállított cipők élettartama csak 5-6 hét volt ugyan, de ehhez képest igen jutányos áron a cipők nagysága szerint 2, 3, 4. koronáért lettek árusítva. A mai helyzet siralmas. A kisiparos munkássága teljesen megbénult. Sem munkaerő, sem nyers anyag, sem segédkellékek nem állanak rendelkezésére. A nép a megszokott formájú cipőáru hiányában ráfanyalodott a gyárilag előállított Német és Csehországból cipőkre, melyeknek minősége ellentétben 8-szoros háború előtti árával minden kritikán aluli rossz lett. Strapa cipó, amely nevéhez méltóan tartós lenne, ma egyáltalában nem kapható. Mérték után készítve, ha az iparos az anyagot maximális áron beszerezhetné, 45 koronáért lenne előállítható. Téuyleg azonban ezen ár mellett sehol be nem szerezhető. Reflexiók, j Irta G. Gábor, Mint a méh, száll-száll gondolatom a inult mohos, poros fakult emlékein. Itt is ott is akad vaiami régen megunt eldobott lomtárgy beszédes emléke, a sok alaptalan panasz között leélt múltnak. Egy — zöldülő platán — kopott kerti szék — sok-sok gondtalan kacaj és boldog álmodozás mind úgy sir — velem és mili- ókkal. — A betű barázdák még mozognak vonaglanak — hegyezetlen tolla sercegését, százezer fájó sóhaj kíséri — karja mozdulatára kicsap az Óceán, tekintetére megremegnek a hegy kolo- szúsok ... és az Ur angyala jelenti odalenn, hogy az emberek kacagnak, mulatnak:... már a múlt se bántja őket. Előttem fekszik a nemzetnek nagy történelme — gyér tényével kutatva a századok áthatatlan sötétjében, de hova behatolni merészelt, a sírok rejtélyes szele elfújta a gyönge mócsvilágát, igy hát sötét loltok maradtak a lapokon, elméken és századokon. Ha elmerengünk a békés betűsorokon im egyszeribe, megelevenedik min- denik betűje sisakot, pajzsot, dárdát ragad — dübörög, sir, nyög, jajgat a told, hol a népverő hadak elrohannak. Fordítsuk el a sötét lapokat s újra elül a harci zaj s ismét füleinkbe cseng az esteli harangszóra hazatérő júh nyáj kolompja. Azóta leszállt a kis harang is a békés toronyból, bokrótásan ment a kis bojtárral talán valahol, Egyiptomban most egymásról álmodnak az álomtalan éjszakákon. A szegre akasztott cifra szűr, a furúlya, a békés torony meg még . .. valaki... várja, várni fogja még sokáig őket, a kisboj- tárt, a kis harangot, s hogy nem jön, gazdát cserél majd a szűr, a furúlya. Uj harangot kap a torony, de valaki, ki majd nem győzi vissza várni, egy szép reggelen el megy utánna, oda, a hol megszűnik a tér és idő fogalma. Temetnek . . . harang sem szól, ének sem száll, temetnek itt is, ott is, selymes puha hazai tőidbe, rögös, sziklás idegenbe. Dallos ajkú, mosolygós legényt s várakozásban elepedt anyát. Talán egyszerre szűnt meg dobogni a két szív, anyám L tiam 1 És csöndes lett az eper- lombó's kis udvar, — virágok helyett gyom nő, félszer gerendára akasztott kasza, kapa sóhajtva beszélnek a nótás nyári éjszakákról. A haragos'bősz zivatar belekapaszkodik a nádlödólbe.. játszik vele... fel-fel zúg, aztán tovarohan minden i- rányba. Elmegy az örök tél honába, a siró Karsztokra a regényes Isonzóra, fájó reménnyel szárnzain a szellős Yolhiniába. A sok vér áztatta komitácsik földjére. — A pusztító viharból csöndesen enyelgő szellő lesz és fölkeresi a jeltelen sírokat. Lágy szavával mesét mond az ezeregy éjszakáról, — nem szépséges szultánokról, karcsú oldaliszkokról, egy piros arcú leányzóról és egy rozmaringról. Mesélj, mesélj nekik az álomtalanoknak, kutasd tel a letaposott halmokat — a rengetegekben nyugvó lomtakarta hősök tetemeit. — Csókold őket, suttogja füleikbe édes hazai szót. . . és homlokukon elfognak simulni majd, a fájdalmas re- dők. Színház. Szombat és vasárnap Zer- kovitz Béla nagysikerű operettjét a Katonadolog-ot adták. Lehetetlen ennek kapcsán el nem intéznünk a zenekar fogyatékosságát amit oly sokan szóvá tesznek egyéb más kívánnivalókkal együtt. Manapság a polgári zenekarok a legnagyobb nehézségekkel küzdenek, mert bármilyen kiváló zenész Is valaki, akkor sem emelkedhetik a nélkülözhetetlenség oly magas fokára, mint teszem fei a Haditermény r. t. valamelyik felmentett írnoka. így azután a jó muzsikusok legjava katonai szolgálatot teljesít. A katonai zenekaroknak pedig ellenkezőleg felment az értékük. Nyíregyházán azonban nincs gyalogezred, tehát katona zenekar nincs ennélfogva a direktor úgy szedi össze a muzsikusait, ahogy tudja. Csak megemlítjük, hogy a háború kitörésekor a m. kir. Operaház Hollandiából volt kénytelen bevonultatni nyugdíjazott zenészeit, manapság pedig olyan csehül áll, hogy ha Lohengrint akarják adni, Bécsből kell kürtöst hozatni- Mit akarhatunk akkor mi Nyíregyházán ? Elégedjünk meg evvel a zenekarral, amely igy is háromszor annyiba kerül a direktornak, mint a katonazenekar. Annál kellemetlenebb azonban a karzati publikum viselkedése, amely megzavarja nemcsak ajó- iziésü színházlátogatók élvezetét, hanem csaknem megakasztja az előadás folytonosságát. Nem ártana a közönség egy részének viselkedése tekintetében éré jes rendszabályokhoz nyúlni. Ne, de kissé messzire kalandoztunk el tulajdonképeni tárgyunktól. Kovács Viora bemutatkozása kellemesen hatott. Kitünően iskolázott hangja, értékes orgánuma van, s játékbeli képességei egyenlő értékűek zenei tudásával- Saigethy Irén és Kálmán Manci a megszokott sikert aratták. Eeltai Hugó mulatságos volt a kormányzó szerepében- Gömöry, Forgács, Koltay és Molnár szintén jók voltak. Hétfőn a Legénybúcsú ment. Gömöry László és Kovács Viora az egyik, Koltay Jenő és Kálmán Manci a másik szerelmes pár szerepét alakították. Az előadás egyöntetű folytonossága a Heltai Hugó rendezői érdeme, aki egyVége a káVé hiánynak! egy kávéskanálnyi ^ ^ ^ és édesítse meg egy kocka cukorral. Kitűnő izü, tápláló reggelihez jut és cukorral is takarékoskodott. A Fischer- féle Folyékony Pótkávé kapható nagyban a Fischer-féíe Folyékony Pótkávé r.-t. központi eladási irodájában, Budapest, 1. kér. Átlós-ut. 22—24—26—28 sz. a. Telefon: 10—22. Kicsinyben minden jobb füszerkereskedésben. Telefon: 10—22.
