Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-12 / 19. szám

Május 12 3 oldal. kés tagjának bizonyult. Szi- gethy írón nagyszerűen éne­kelt és jászott, Kálmán Manci és Gömöry László pedig tán­cos duettjükkel arattak íreno- metikus tapsot. Koltay Jenő a Donogán báró, Heltai Hugó pedig a Jankó szerepét ala­kították elsőrangúan. Táncos látványosság. Ezt a műtaj elnevezést érdemli meg leginkább a ma, szom­baton és holnap vasárnap szinrekerülő Katonadolog Ope­rette, mert kínai főidőn ját­szó cselekménye, melynek központjában magyar huszár­tisztek állanak, festői szem­kápráztató látványt nyújta­nak és emellett 16 kitűnő tánc vonul végig a három felvonáson. Zerkovitz nép­szerű muzsikáját énekli az egész énekes személyzet, élükön három primadonnával. Közülök Kovács Vióra kolo- ratur énekesnő ekkor mutat­kozik be. A jövő hót ese­ményei Bihary Böske fellé­pései a Mágnás Miska ope­rettslágerben és az Etelka —» Wei einst im Mai . . . táncos operette újdonság premierje. Háti mflsor i Vvsárnap d. u. íólhely- árakkal A tökéletes asszony operette este Katonadolog táncoperette. Hétfőn: Legénybucsu oper. Kedden: itt harmadszor Farsang, Molnár Feren« leg­újabb szinjátéka. Szerdán: (Bihary Böske felléptével Mágnás Miska, operettesláger. Csütörtökön: d. u. tél— helyárakkal Urasági inas kerestetik, énekes bohózat- újdonság este (Bihary Böske fólléptóvel Mágnás Miska operettesláger. Pénteken : A vasgyáros, Ohnet drámája. Szombaton: itt először Etelka Wie einst im Mai . .. táncos operetteujdonság. Vasárnap: d. u. fólhely- árakkal Az asszonyfaló, ope­rette este itt másodszor Etelka. A Szabolosi Hírlap uj telefon száma 374. Megyegyülés. Május 9-én tartotta Sza- bolcsvármegye törvényha­tósági bizottsága tavaszi közgyűlését dr. Ujfalussy Dezső főispán eínöklése mellett. A nagy számmal egybegyült bizottsági tagok előtt elnöklő főispán leg­először Odeschalchi herceg tragikus haláláról emléke­zett meg, kinek érdemeit és elhalálozása felett érzett részvétét a vármegye jegy­zőkönyvében örökitettemeg Majd a megnyitó beszéd azokra az uj kötelességekre mutatott rá, melyek minden magyarra várnak a háború utolsó, döntést érlelő fázi­sában. A főispán a többi között ezeket mondotta: A közélelmezés ellátása nevezetesen naponként ne­hezebbé válik. Nem váltak be egészben a Romániá­ban zsákmányolt termények mennyiségéhez fűzött szá­mítások, hősiesen küzdő nagy szövetséges társunk­nak terményekkel való tá­mogatása is fokozottabban nehezedett a mi vállainkra. Le kellett azért mondani arról a reményről, hogy a munkaidő beálltával az élel­mezési adag felemelhető lesz, s bár Magyarország j ellátása az uj termésig fel- | té/lenül biztosítva van, szük- | séges azonban a nagy cél érdekében, hogy az adago­lások szűkös mérve fenn- tartassék, s ennek betartása szigorúan ellenőriztessék. Kemény elszántsággal és hazafias áldozatkészség­gel le kell ezt a nehézséget is küzdeni s ezzel megdön- teni ellenfeleinknek épen a kiéheztetésünkre fektetett számításait. Hála Istennek számos jel mutat arra, hogy a há­ború sikeres befejezéséhez közeledünk. Csak most, az utolsó percben ne hagyják el a nemzetet azok a nagy tu­lajdonságai, amelyek a re­ánk zudult világ túlerejével szemben győzelemre segí­tettek. Arra kérem azért a vár­megye minden egyes lako­sát, értse meg mindenki, hogy az utolsó nagy erő­feszítésről van szó, szabjuk szűkre igényeinket — élel­mi cikkeink kiszabott mér­tékét ne lépjük át, mert hi­szen a haza legszentebb érdekei ellen vét és pol­gártársait károsítja meg az, aki az előirt szabályokat szigorúan meg nem tartja. A hatodik hadikölcsönre való buzdítás után a kor­mány iránt való bizalom megszavazása következett, melyet Kállay Rudolf dr. udvari tanácsos indokolt meg. Szalánczy Bertalan pótló indítványával együtt a vármegye egyhangúlag mee is szavazta a bizalmat gr. Tiszának és kormányá­nak. Üdvözölte azután a tör­vényhatóság Szurmay Sán­dor honvédelmi minisztert, akinek a Kárpátok védel­mében szerzett érdemeire soha el nem múló hálával tekint a magyar nép. A Lu- dovika-akadémia Buttler- féle alapttványos helyét a vármegye Péchy Sándor és Jákó Pállal töltötte be. S miután Haas Ignác 100,000 koronás leánykiházasitó és gyermeknevelési alapítvá­nyáért mondottak köszöne­tét, sorra jött az uj szolga- biró választása. Az állásra két közigaz­gatási gyakornok: Bar- kóczy Aladár és Tahy Iván pályázott, akik közül a tör­vényhatósági bizottság 56 szótöbbséggel Tahy Ivánt választotta meg, aki a hi­vatalos esküt azonnal le is tette. Több tárgy is szerepelt még, melyek közül kiemel­kedőbbek a felállítandó le- ánygymnáziumhoz való vár­megyei 5000 koronás hoz­zájárulás, és az orvosok fellebbezésének a napi és fuvardijak ügyében való el­fogadása. A „ MODIANO-CLUBSPECiALITÉ“ SODORNI VALÚ SZIVARKAPAP1RNAK ÁRA A Sóstógyógyfürdői vendéglő és szálloda megnyílt. Harctéri levél. Kedves Öregem ! írtam ugyan már egy be­köszöntő lapot, de sajnos abban nem írhattam meg még megér­kezésem, mert nem voltam le­vélírásra hangolva. De minthogy mert egyrészt a berukkolásom- tól, másrészt az azt követő „ex“- ekből egy kicsit magamhoz jöt­tem, a aátha kivételével, s mint­hogy tudom, hogy Téged az ilyen dolgdk érdekelnek, leirom Neked „röviden“, de már kom­mentálva, hogy hogyan fogadja egy urlaubos az első harctéri élményeket. Még a télen olvastam egyik fővárosi lapunkban egy szabad­ságról jövő kolléga keserves sirámait: már minden van a fronton, katonaotthon, lábbadozó otthon, fürdő, kaszinó, mozi, színház, sőt néha egy kis lövöl­dözés is, csak még egyre nem gondolt a hadvezetősóg : hogy berendezzen a harctéri állomá­sokon egy — mondjuk — „át­meneti otthont*. Hogy a vonat­ból kiszállva, mikor még az em­ber fejében ott zsibong egy kis kultúra, az otthon, annak édes emlékei, talán a feleség, a gyer­mekek, talán a szalon, a zon­gora, muzsikáló leányhangok, nevető szemek és csengő kaca­gások, a korzó, a kávéház és cigány, hogy amikor még mind­ezektől, mint álomtól, bódult az ember : ne csöppenjen bele egy rövid mozdonyfüttyel a másik világba, amit harctérnek nevez­nek ... Így ő. Teljesen igazad van, Kedves Barátom, rád szavazok. De nem azért jutottál később az eszembe, mert véletlenül az én végállo­másomon sem volt egy ilyen .átmeneti otíhón“, mert engem gém vártak fehórruhás lányok virággal, zászlóval és cigánnyal, hanem mert ón a jó „szabócsi“ kiimát hordom magammal ruha dolgában is, itt pedig olyan idő volt, amilyenben csak a nagy kádernél üdülő bajtársainknak lehet részük valahol Omszkban — Tomszkban. Ne haragudj érte, kedves kolléga, de azért most még nem jutottál eszembe, dacára annak hogy nekem még csak harctéri otthonom sem volt, mert a ko­csistól tudtam meg, bogy az ütegem épen marchon van egy kis ,,kirándulásra“, hova estére lesz megérkezendő. Hütlenül Hozzád, beültem tehát a sarog­lyába s másfél órai isteni rázás után jelenthettem a .... i or­szágúton az üteghez vaió bevo­nulásom, s szerencsém volt ve- lük együtt rögtön tovább da­gaszthatni az országút térdig érő havas-sares locs-pocsát. T. i. sejted, mint öreg csatató, hogy senkinek sem volt kedve lova­golni, mikor a metsző hóvihar, 1 könyvecskében 60 lap van. ma 20 fillér. Minden könyvecskén rajta van a védjegy és a gyáros aláírása.

Next

/
Thumbnails
Contents