Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-12 / 19. szám

Nyíregyháza, 1917. Május 12. — Szombat VI. évfolyam, 19. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Égés* évre 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. Kállay András Felelős szerkesztő: Szalay Béla Megjelenik minden héten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrinyi-Ilona-utca 2. Telefon 874 Nyíregyháza az igaz­ságügyi alkalmazottak közellátásáért. „A világháború következ­tében ránk háramló komoly fel­adatok erőink tömörítését és minél teljesehb kihasználását teszik szükségessé. Nem eléged­hetünk meg többé csupán annak a hivatásnak betöltésével, amely békében feladatunk volt. Széle­sebb körre kell kiterjesztenünk tevékenységünket. Uj munkate­reken is kell szolgálnunk nem­zetünk céljait.“ Ezek a szempontok vezették dr. Balogh Jenő igazságügymi- nistert akkor, midőn a közellátás biztosítása végett az igazságügyi alkalmazottak megélhetése gond­jainak csökkentése céljából meg­felelő szervezetek létesítéséről kívánt gondoskodni. Ezt a célt fogja szolgálni az az «Igazságügyi beszerző cso­port a melynek szervezete, üz­letvitele tervének és a végre­hajtási módozataival az 1917. évi április hó 29-ón d. u. 8 óra­kor a kir. Ítélőtábla könyvtár helyiségében az ügy iránt meleg érdeklődéssel viseltető Igyártó Sándor kir. ítélőtáblái elnök, a beszerzési csoport elnökének vezetése mellett tartott «alakuló közgyűlés* foglalkozott. A közgyölóst, a melyen dr. Átányi József kir, főügyészen a beszerzési csoport helyettes el­nökén kivül, dr. Keserű Lajos kir. törvényszéki elnök, a táblai, törvényszéki, járásbirósági bírák, továbbá a kezelótisztviselók nagy számban jelentek meg, élénk helyesléssel fogadták a tábla elnök tartalmas megnyitóját, a melyben közvetlen szavakkal vázolta a szervezkedés szüksé­gességét és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a legfontosabb szükségletek biz­tosítására irányuló közös célt siker fogja koronázni. A tisztviselői karnak meg­nyugvására szolgái, hogy a szer­vezet vezetése dr. Hangéi Ká­roly kir. Ítélőtáblái bíró kezébe van letéve, mert nevezettnek ennek a feladatnak helyes meg­oldásához még nyíregyházai ve­zető ügyészi állása idejéből szer­zett gyakorlati tapasztalata és helyes érzéke van. Dr. Hangéi Károly pár héttel ezelőtt az ak­tiót meg is indította s erről a közgyűlésen be n&i i bői a mint ezt az aiitSiakhftn ismertetjük, megtudó Hangéi már is oly tevékenysé­get fejtett ki, a mi az olcsó közellátási biztosítja. Sajnos azonban, hogy Deb- reczen városa részéről nem nyer­hettek a tisztviselők támogatást, a mennyiben a várostól nem si­kerül haszonbérbe földet kapni s miután a debreceni rabkert (5 kát. hold) még a nyári szük­séglet fedezésére sem elegendő, kényteíensk voltak a tisztvise­lők idegen megye segítségét kikérni s ezt meg is kapták Szabolcsmegyóben, amennyiben Nyíregyháza városa a Császár­szálláson akár 100 holdat is hajlandó a legméltányosabb tel­tételek mellett rendelkezésre bocsátani. Nyíregyháza egyébként az ösäzes állami, megyei, városi tisztviselőkről a leghumánusab- ban gondoskodott, amennyiben minden tisztviselőnek 60Ó négy­szögül földet 7« részben tenge­rivel, részben babbal bevetve és katonai munkaerővel ingyen a termények behordásáig meg­munkálva, nógyzetölenkent 5 fillérért engedett át a város in­gatlanából. Nagy elismeréssel és hálá val adóznak a tisztviselők Me- zőssy Béla volt államtitkár or- szággyülési képviselőnek, aki a humánus célra 80 hold földet bocsátott a tisztviselők rendel­kezésére. Az eddigi ügyvezető igaz­gatói intézkedésekből kilátás van arra, hogy a tisztviselők a szük­séges terményekkel nemcsak el lesznek látva, sót a kedvezőt­lenebb viszonyok között levő, máramarosazigeti, zilahi és szat­mári beszerzési csoportoknak is jut azokból. Dr. Hangéi előterjesztéből az is kitűnik, hogy rum, fa be­szerzését és 100 darab sertés kihlzlalását is előirányozta. Az alakuló közgyűlés az ügyvezető igazgatóval a fenti­ekben ismertetett jelentését he­lyesléssel vette tudomásul s ez­után a szervezethez szükséges tisztikart választotta meg. Titkár dr. dr. Kerekes Ist­ván kir. Ítélőtáblái elnöki titkár, pénztárnok Hetey Márton kir. ítélőtáblái segédhivatali idazgató, könyvvezető és irodavezető Mát­rai tmre kir icéiő táblai iroda- tiszt lett. i-e*''''”" .Végül tagból álló ármagállapito és felügyelő bi­zottság megválasztásával a köz­gyűlés véget ért s a beszerzési csoport megkezdte működését. R beszerzési csoportba ed­dig 260 tag 1200 családtaggal lépett be. A hatodik magyar hadikölcsön. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. ■ : ... . Az aláírás időtartama 1917. május 12-től junius 12-ig be­zárólag terjed. Aláírási helye­kül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivata­lok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szol­gáló összes postahivatalok, va­lamint az öszzes számottevő ha­zai pénzintézetek. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő és 670-kal kamatozó járadókköl- csön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címle­tekben fognak kiállíttatni. Az aláírási ár. A 67o-kal kamatozó jára- dókkölcsön-kötvény kibocsátási ára tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva. De arra való te­kintettel, hogy a járadókköt- vóny kamatozása csak tolyó évi augusztus 1-én veszi kez­detét s a jegyzéstől 1917. au­gusztus 1-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak szá­mítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona nóvértékórt a következő összegben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéké befizettetik : a) az 1917. évi május 12-töl május 25-ig bezárólag történő aláírás esetén 96 K ; b) az 1917. évi május 25-ét kővető időben 1917, évi junius 12-éig bezárólag történő aláírás esetén 96 korona 40 fillér; 2. ha pedig az alább is­mertetendő kedvezményes (rész­letekben történő) fizetési mó­dozat vétetik igénybe, az aláí­rási határidő egész tartamára szólólag 96 K 80 f-ben. ~'~~­Kamat-esedékesség. A hatodik hadikölcsön já- radókkötvényei minden óv feb­ruár és augusztus 1-én lejáró félévi utólagoá részletekben évi 6Vo-kal kamatóznak ; az első szelvény 1918. éVi február 1-ón esedékes. Az alárirástól 1917. augusztus 1-ig járó kematok az aláírási árba vannak beszámítva. Befizetési hely. A kölcsönre történő jegy­zéseknél az aláirt összegek ellen­értéké az aláírási helynél fi­zetendő be és az aláírási áron fölül az aláíróval szemben sem folyó kamatosom jutalék fel­számításának helye nincs. Részletfizetési-kedvezmény. Az esetben, ha a 6»/0-os já- radókkölcsönre aláirt Összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befi­zetendő. A 67,-os járadókköl- •sönre történő és 100 koronát meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is tel­jesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10°/,-a biztositókképen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők : a jegyzet összeg ellenérté­kének 257,-a legkésőbb 1917 junius 26-ig, a jegyzett összeg ellenérté­kének ;25%-a legkésőbb 1917 julius 7-ig a jegyzett összeg ellenérté­kének 257,-a legkésőbb 1917 julius 17-ig, a jegyzett öszzeg ellenérté­kének 257,-a legkésőbb 1917 julius 28-ig­Az utolsó befizetés alkalmá­val az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja, A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisz­térium a kibocsátandó 67,-os járadókkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, nóvórtókben visszafi­zethesse, azonban az esetleges felmondás 1922. augusztus 1 - ót megelőző időre nem történhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents