Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-14 / 15. szám

Nyíregyháza, 1917. April 14. — Szombat yr^ p VI. évfolyam, 15. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész é\Tö 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: Id. Káliay András Felelős szerkesztő: Szaiay Béla Megjelenik minden héten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrlnyí-Ilona-utco 2. Telefon 140 e HMwwmwUimtww « Mit csinálnak ellen- ségeink ? Izgató érdeklődéssel vár­juk most valamennyien a híreket ellenségeink orszá­gaiból. Eddig is tudtuk ugyan, hogy kivívott katonai sike­reink borzasztó súllyal nyom­ják le ellenségeink katonai erejét, azt is tudtuk, hogy gazdasági romlás, kenyér és anyaghiány sorvasztja azokat a nagy birodalmakat, melye­ket aljas hódítási vágy ko­vácsolt össze ellenünk, most azonban a gazdasági és ka­tonai csapásokon kivü! ott szenvednek vereségeket el­lenségeink, ahol legkevésbé várták, ahol az a legkótség- beejtőbb és legfájdalmasabb. Oroszország nagy birodal­mának népe megmozdult. Oroszországnak, ennek a ronda lével megtelt katlan­nak fenekén hatalmas erjedés ment végbe. S az erjedés­nek feszítő ereje, a népnek, a szegény, elnyomott, eddig megalázott népnek mozdulata bálványokat dönt le, melye­ket évszázadok hite földi szentté avatott, kormányo­kat, férfiakat sújt porba, akiknek szeme pillantására eddig milliók hullottak térdro. Az orosz nép feleszmélt. Rájött arra, hogy félrevezet­ték, megcsalták. S most bor­zasztó módon bosszulta meg magát. Lemondásra kónysze- ritette a cárt és a cári csa­ládot. Megbuktatta a bűnös kormányt, börtönbe vetette a vezető íórfiakat és a nép igazi akaratának, békére hajló hangulatának képviselőit jut­tatta a hatalomra. Uj élet, uj remények kelnek ki az orosz nép tavaszi ébredésé­nek nyomán. Miként azon küszöbön, mely a telet a tavasztól elválasztja, meg­születik és kivirágzik az ibolya, úgy virágzik ki az orosz nép forradalmának kü- szübén: a béke virága. Az orosz már megtorpant, már letört. Elvesztette erejét és hitét, megszűnt a háborúért lelkesedni és forradalmi utón tör magának utat a békés munkára. Ha vezetői ennek dacára mégis belekényszeri- tenék még egy utolsó harci vállalkozásba, úgy ott lesz­nek a mi vitéz katonáink, hogy. az utolsó, de annál biztosabb, lendületesebb dö­féssel felvilágosítsuk az orosz népet minden harci tevé­kenységének hiábavalóságá­ról. Negyvenszer amnesztia. Az amnesztia, amit a ki­rály koronázása alkalmából kiadott, tudvalevőleg kótíóle volt: általános és egyónen- kint kérelmezhető. A kormány amneszlia- rendelete részletesen felso­rolta ama bűncselekményeket melyek az általános amnesz­tia fogalma alá esnek. A megjelölt bűncselek­mények miatt elítélteket hi­vatalból kellett a kir. ügyész­ségeknek és törvényszékek­nek királyi kegyelemre föl­terjeszteni. Ezek az általános am­nesztia hatálya alá tartozó i kérvények már visszaérkez- í tek a kabinetirodából az igazságügyminisztériumba és az érdekeltek is értesítést kaptak már kérvényük elin­tézéséről. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint a király negyvenezer bűnösnek adott amnesztiát. A kegyelmet kapott bű­nösök számottevő részét a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek ítélték el an­nak idején. , A királyi amnesztia ténye azonban ezzel nincs befe­jezve. Hátra vannak még az egyéni kérvények, azaz ama ke­! ti iránti folyamodások óso, amiket nem hiva- :erjesztettek fel, hanem tők saját eihatározá- kórtók a továbbítását készségeken ós a tör­tékeknél. kérvényük száma is zer. igazságügj miniszte- az egyéni kegyelmi ryek feldolgozását is befejezte már és rövidesen az igazságügyminiszter azo­kat is folterjeszti a kabinet­iroda utján a király elé. Annak idején a hivatalos lap úgy az általános, mint az egyéni amnesztia ered­ményét kihirdeti. Elbeszélések. Az öregségről. XIII. Folytatás September 17. „Alexandriában egy e- gész garmada levél és táv­irat várt • bennünket és nyugtatott meg afelől, hogy otthonmaradt szüléink és testvéreinknek nincs semmi bajuk. Még az éj folyamán in­dultunk el a földközi ten­geren nyugati irányban.“ De ne kövessük tovább a napló jegyzeteket nyom- ról-nyomra, hanem kíván­junk a fiataloknak jó utat, akik Málta érintésével és balra hagyva Didó városá­nak romjait, a Scylla és Charybdis most már ve­szélytelen tengerszorosain át a 6-ik napon érték el Nápolyi és Róma kikötőjét. A két város nevezetességeit megtekintve ismét utrakel- tek és 3 napi utazás után Gibraltárnál kötöttek ki. Az Utrechti egyezményben biz­tosított szabad kikötő jel­legét Gibraltár idővel elve­szítette és igy jelenben in­nen egészen Adenig Anglia ura a tengereknek. Itt az iskolahajó csak egy napot időzött és ke­resztülszelve a Trafalgari tengeri ütközet csataterét, két heti folytonos utazás után szerencsésen érte Jel a Newyorki kikötőt. Itt húsz napig maradtak ; megtekin­tették a világvárost, Chiga- got, Washingtont, New-Or- leanst, a Missisipit, a Nia­garát s annak eséseit és mig ők vasúton Mexikót látogatták meg, hajójuk a Panama csatorna torkola­tához ért, amelyen keresz- tülmenve, s majdnem 8000 k. méter hátrahagyásával November vége felé értek el Sanfranciskóba. Az északi Kalifornia mérsékelt klímájában üdülve és a fe- lülmulhatlanul szép vege- tatióban gyönyörködve de­cember hóban keltek útra fiatal utasaink és érték el Japán fővárosát. Japán és Khina tanulmányozásával telt el e hó, — úgy, hogy Siam és Ceylon érin­tésével április hó első he­tében futott be az iskola- hajó, a Bombay-i kikötőbe. . April eltelt Kelet Indiá­nak s különösen az Indus és Ganges vidéke beutazá­sával, úgy hogy Tibet, Af­ganisztán és Perzsián ke­resztül Május hó 1-én ér­tek Jeruzsálembe és onnan Jaffába, ahol az iskolahajó már várakozott a fiatalságra. Athénben és vidékén 8 napot töltve, a Dardanellá-

Next

/
Thumbnails
Contents