Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-31 / 13. szám
2. oldal Március 31 „Tudom nem kerülte el figyelmeteket az, hogy a Nylus kiöntése mint minden évben, úgy most is mennyire miveílálja a talajt és tüntet el minden határárkot és mezsdjét s hogy ezeknek pontos visszaállítása valódi mérnöki gyakorlatokat igényel; és abban a Nylvölgyi földmive- sek nagy művészek.“ »Nehány órával ezelőtt hagytuk el a Kheopsz-py- ramisokat, amelyek felépítésénél az ezen időben fogságban levő izzaeliták is kénytelenek voltak segédkezni. Több mint 100,000 munkás lett a pháraók idejében összehajszolva e kőóriások felépítésére, akik egy helyi monda szerint a nagy hőség ellen hagymát és leginkább foghagymát fogyasztottak el nagy meny- nyiségben. Azt tartja ez a népmonda, hogy itt szokták meg Izrael fiai a hagyma élvezetét s hogy azóta honosult meg Aegyptom- ban a most is virágzó hagyma termelés.“ „A Nylus szabályozása és völgye termőképességének fokozása körül nagy érdemei voltak már Mehetned Alinak is, de a tekin tetben a főérdem az angoloké, akik a Nylusnak As- suán és Chartum között fekvő természetes u. n. Cataraktáit szabályozták, tetszés szerint kezelhető vizmedenczéket létesítettek, és biztositölták ezzel a folyam középvizállásának állandósítását és lehetővé tették, természetesen szivattyúk beállításával, a rizs- termelést is.“ „Chartumnál — mint ezt látni fogjuk — egyesül a Nylus délkeletfelől jövő kékvizü ágával az n. n. Kék Nylussal. Ez az elnevezés amilyen régi, éppen annyira helytelen; mert hiszen az áradások után mindegyik Nylusnak kék a vize s csak az első áradáskor kavar fel és ragad el magával a Nylusnak főága rengeteg mennyiségű zöldszinü mohákat és áza- lagokat, amelyek különösen a Kataraktákról lezuhanva, a folyam vizét zöldre festik meg minden év Juni és Juli havában.“ „Nem vág ugyan a szakmámba, de megemlítés nélkül, nem hagyhatom azon körülményt sem, hogy a földgömb legnagyoba folyói között a Nylus az egyedüli, amely déli vidékekről éjszaknak veszi és tartja meg folyását.“ Sok mindenre figyelmeztetett minket tudós profesz- szorunk, aminek feljegyzésére most alkalmam nincs s amelyek közzül azonban egyet kell, hogy megemlítsek, azt t. i. hogy Napoleon még azon tervvel is foglalkozott, hogy nem lehetne e a Nylust Assuán körül a medréből kivenni és azt az angolok Egyp- tomi kereskedésének teljes megsemmisítése czéljából — a verestengerbe levezetni ! Folytatás September 17-18. Jóval napszálat után tértünk vissza vonatunkra, a- melyben bizony nem a legkényelmesebben megvacsoráztunk és megháltunk. Vonatunk azonnal elindult, hogy másnap, t. i. 18. estvére Chartumban legyünk. Mi azonban nem tudtunk megbarátkozni azzal a programmal, hogy mi egy álló napot töltsünk el 30 fokos melegben a Nubiai sivatagokat' átszelő vonaton és megismerkedjünk Sudánnak nyomorúságos fővárossával s igy arra kértük igazgatónkat, hogy az úti programm a részének elhagyásával — hajónkra térjünk vissza. Ez mégis történt és mi Wadi Halfától e gyorsvonaton, végig a veres tenger partján 18-án délután értünk Suezbe és estve Alexandriába.- y. - s. A Turáni Kör közgyűlése. Szabolcsvármegye ez ideálisan nemzoti programmal megalakult legfiatalabb közművelődési egyesülete e hó 29-ón délután 4 órakor tartotta első évi közgyűlését a Nyirviz-palota dísztermében. Nemcsak a központi tagok, de a vidékiek is igen szép számmal voltak képviselve. Az az eszmekor és cél, melyet a Turáni Kör vall, mind erősebben halad a népszerűség utján, s megállapítható a gyűlés hangulatából és külsőségeiből egyaránt, hogy ez az egzesülot csak erősödhet, de el nem gyengülhet soha. A magyarságért dolgozni, a magyar érdekeket védelmezni, a magyar lelket megnemesi^eni és kiművelni, a magyar tehetséget bátorítani és támogatni mindenkinek szent kötelessége, s az tölt el bizalommal a jövő feladatainak megoldása előtt mindenkit, hogy ezt Szabolcsvármegye intelligenciája jjkezdi megérteni, s kezdi gyakorlatiasan komolyan venni. A közgyűlésen id. Kál- lay András ny. főispán elnökölt, ki néhány lendületes gondolattal nyitotta meg a gyűlést. Miután kegyelettel emlékezett meg az elhunyt tagokról: Kovács István és Csázik Péterről, fölkérte Énekes János prépost, tő- esperes, nyíregyházi plébánost az űgzvezetői jelentés megtételére. Ügyvezető al- einök nagyszerű kópét adta a Turáni Kör elmúlt évi eseményeinek. Markáns vonásokkal minden tontosabb eseményre és munkára rámutatott, mely az egyesület progjammjának életrevalóságát és az abban folyó ó^ let aktivitását bizonyította. A jelentést az egyesület külön füzetben küldi szót a tagoknak azon előadássel e- gyütt, melyet a közgyűlés fénypontjaként dr. Prőhle Vilmos egyetemi magántanár tartott a „Vallás és nemzeti eszme a törököknél“ címmel. |Erre különben a szám- vizsgáló bizottság jelentése, költségvetés letárgyalása és a tisztujitás megejtéso után került a sor. Dr. Prőhle Vilmos mindig büszkesége volt Nyíregyháza intelligens társadalmának. Most, hogy Debre- czenből látogatott át hozzánk, mély tudását, eredeti megállapításait, sziporkázó szellemét, szónoki erejét még jobban bámultuk, mint máskor. Mindenkit elragadott e remekbe készült tanulságos és hangulatos előadásával, s a Turáni Kört igazán lekötelezte a tudós professzor azon készségével, hogy megtartván az egyesületben főtitkári állását ezután is szívesen fog dolgozni a magyarság szóní ügyéért. A Turáni Kör tisztikara igy alakult m6g: elnök id. Kállay András. Alelnökök : Andrássy Kálmán, Énekes János, dr. Kállay Rudolf, Megyery Géza. Főtitkárok : dr. Prőhle Vilmos és dr. sasi Szabó László. Titkárok : dr. Bernáth Zoltán, Lukács Béla, kit hadbavonulása alatt Müller Jenő helyettesit. — Ügyész : dr. Krómy Károly. Pónztárnok: Szalay Béla. Gazda : Dessewfly Manó. Miután uj tagok fölvételére tettek előterjesztést id, Kállay András, Énekes János és Lázár Kálmán, az elnök a tagok üdvözlésével bezárta a Turáni Kör első közgyűlését. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület Köréből. Felhívás Sxabolcsvármegye tanítóihoz é$ tanítónőihez. Kedves Kartársaink! A közös szükséglet hozta létre a különböző egyesületeket, melyek céljukat eredményesen csak akkor érthetik el, ha tagjai egymást megértve, tehetségeiket, erőikkel, a közérdek előmozdítására egyraásirántí jóakarattal, kitartó munkássággal s ha kell áldozatkészséggel is egyesitik. Ml tanitók, kik hazánkban a legnépesebb egyesületet alkotjuk, ha 30 évvel ezelőtt kivitel- nélkül belátjuk, ennek igazságát, a már abban az időben megalkotott közintézményeinket oda fejleszthettük volna, hogy a mostani szomorú idők terheit, bizonyára kőnyebben viselhetnénk. Sajnos azonban még sok tanitó ma sem gondol arra, hogy egyesült erővel, egymást támogatva, egymásért közösen munkálkodva, szerény anyagi helyzetünkhöz mérten az áldozatkészségtől sem riadva vissza, mily szép eredményeket érthetnénk el? Igazolja ezt összetar- tozandóságunk érzetének ' ama megnyilvánulása, mely szerint a dúló világháborúban elesett tanítótestvéreink özvegyei és árvái javára,* mint*az i'a Néptanítók Lapjából kitűnik, eddig 300000 koronával többet gyűjtöttünk, pedig sokan vannak még kik e magasztos cél szolgátatára nem hozták meg azt az áldozatot, mely'minden tanitó és tanítónő legszentebb kötelessége. Ne hogy annak idején az a vád érjen bennünket, hogy a magyar tanítóság ezen országos tevékenységében a Szabolcsi tanitók mulasztást követtek el, bizalommal és szeretettel arra kérvük a mélyen tisztelt kartársakat és kartársnőket, hogy mindenki járuljon adományával ezen alap gyarapításához. — A községekben, hol több tanítónő van a háború tartamán havonkénti filléreiket egy megbízott kartársuknak adnák, ki azt készséggel küldené utalványon Preszler Antal segédhlvatali főigazgató ur
