Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-05-28 / 22. szám
egészen szabadok vagyunk, ilyen dologban mutatunk oly gyáva meghunyászkodást, tessék elhinni, hogy Ausztriával többé nem beszélhetünk, szóba sem fog állni velünk. (Úgy van! Igaz ! Halljuk! stb. felkiáltások.) Eddig csak azért panaszkodtunk, hogy kemény, szigorú, szerintünk a hazára nézve oly törvényeket hoztak; most arról van szó, hogy még az a kevés is, mely eddig fel nem lett áldozva, melyre az osztrák kimondotta, hogy szabad rendelkezésünkre áll, ezt is feladjuk-e ? (Nem halálig 1 Nem adjuk fel 1) Ámde — kérdezik talán —■ miért tesszük ezt? mit mond a kormány? miért állott rá ezen egyezségre? Hiszen olvasták a lapokból, és hallották talán a minap itten, mikor a kormány emberei itt voltak; mit mondanak ők? Igaz, hogy rossz az egyezség, de most nem lehet egyebet elérni. Miért nem lehet ? miért kell, hogy épen Magyarország lenne az, mely mindig engedjen az osztráknak? Azért, mert azt mondják, ott van a keleti bonyodalom, meglehet, hogy bábom jön, és rósz dolog lenne-é, ha bábom ide jén a két állam közt ilyen veszekedés lenne. Meglehet, hanem kérdem, mióta van az, hogy nem Ausztriának, hanem Magyarországnak kell arra vigyázni, hogy az osztrák monarchiát veszedelem ne érje. (Helyes I Úgy van !) Hiszen hogy ha veszedelem érheti az osztrák monarchiát, ez az osztrákot annyira érdekli legalább is, mint minket; tehát miért ne engedjen ő ? És megjegyzem, hogy mi nem kérünk tőle semmiféle engedményt, mi nem kívánjuk, hogy ő mi értünk feláldozza magát, mi nem akarjuk elvenni az ő bankját; tartsa meg magának, mi nem akarjuk megtiltani neki, hogy vámot vessen saját portékájára, mi azt kívánjuk, hogy a mit mi engedtünk neki, engedje meg ő is nekünk; erre teljes jogunk van. (Helyes 1 Éljen !) De tulajdonképen nem is mondott ő semmi világos okot, csak sejteti a közönséggel, hogy roppant nagy baj lenne, hogyha ez egyezség létre nem jönne. Először is azt mondom, hogy ha igaz is lenne, hogy tartanunk kellene a bajtól, hogy nem bolond ember-e az, ki, mert fél az árvíztől, bele ugrik a Tiszába? hiszen többet az árviz sem tehetne, minthogy megriaszthatja; vagy az a katona, ki, mert fél a csatától, főbe lövi magát; hiszen háborúba sem történhetik egyéb , minthogy főbe lőhetik. (Derültség.) Már pedig t. polgártársaim I az mind úgy van, bár mily baj érje Magyarországot az egyezség el nem fogadása esetében, még nagyobb baj lesz áz, mit az egyezség reánk hozna, ha ez egyezséget elfogadná a nemzet; és aztán, kérdem, ha már ki akarják okoskodni, hogy ezt el kell fogadni, miként bírnak ők megfelelni egy másik kérdésre, melyre okvetlenül felelni kell majd, értem, honnan fogjuk mi fedezni az államkiadások hiányát? Hiszen mindenki tudja, hogy 35 milliónyi évi hiánynyal, deficittel állunk szemben; Tisza Kálmán nem egyszer, de százszor kimondotta, úgy is mint ellenzéki ember, elején úgy is, mint miniszter, kimondotta az országgyűlésen, hogy Magyarországot csak e m e 11 a d ó v a 1, mit már megtett, I a vámügy és bankügy czélszerü megoldásával lehet megmenteni, tehát ez volt a legutolsó reménysugara még ő szerinte is. És most mit látunk? Emelték másfél év alatt 20 millióval az adókat, és mégis maradt 35 millió frtnyi deficit, most megkezdették a v á in ügyet és bankügyét, ebből az összes haszon lesz 1 és fél millió frt, holott a veszteség 30—40 millió; honnan fedezzük e sok pénzt? Azt fogják erre talán majd mondani, hogy pénz miatt egy nemzet nem bukhat meg, bogy más államoknak is vannak adósságaik, még sem buknak meg. Bocsánatot kérek, ez először nem igaz, a történet felmutat akárhány példát, hogy a nemzetek többnyire anyagilag pénzügyi bukás folytán pusztultak el; másodszor, ne feledjük el, hogy a mi sorsunk, helyzetünk nem hasonlítható össze más nemzetekével. ők azt mondják továbbá, bogy mi nem is sejtjük, minő nagy baj történnék, ha az egyezség létre nem jönne 1 Jól van 1 nem vagyunk próféták, de én megmondhatom mi történik azon esetre, ha az egyezség létre jön. Történni fog az, hogy miután képtelenek leszünk az államháztartását tovább így fentar- tani, majd fog akadni egy ember, azután lesz belőle párt és lesz belőle többség, mely egy szép napon azt fogja mondani a magyar országgyűlésen: Uraim I ne ámítsuk magunkat tovább, mi nem bírjuk fentartani az államot, vessünk véget egészen neki, utóvégre is e g y a fejedelmünk, egy a hadseregünk, egy a vámterületünk, e g y a bankunk, egy mindenünk 1 Mire legyen két állam, két országgyűlés, két nemzet? Legyen Ausztria 1 punktum! (Úgy van! Igaz 1) Ez fog megtörténni, ennek megy hazánk eléje, nem arról a nehány millióról van itt szó, melyről beszélünk, nem ezekről az unalmas dolgokról, szeszről, czukorról, sörről; de szó van Magyarország létéről, jövőjéről; hogy legyen-e jövőre egy Magyarország, vagy sem. (Éljen Magyarországi Legyen Magyarország!) Hala isten, mondom, sikerült nekünk megakadályoznunk azt, hogy az országgyűlés ítéletet mondjon ezen nagy- fontosságu kérdés felett, sikerült nekünk időt nyernünk a nemzet számára két, három hónapot, hogy ez idő alatt jól, éretten megfontolhassa a ‘dolgot ez ország népe, a Ítéletet mondjon, és izenje meg képviselőinek, hogy jelenjék meg köztük s adják elő, mit szándékoznak tenni, vagy izenjék meg nekik, hogy ezen egyezség ellen szavazzanak, másként megvonják tőlük a bizalmat. (Helyeslés.) Hogy mennyire fontos e kérdés, hogy mennyire káros ezen egyezség, ezt nemcsak mi mondjuk, kik — fájdalom — rég előre láttuk: ha-1 nem láthatják önök abból ír, hogy még a szabadelvű párt kebeléből, mely alig egy évvel ezelőtt egy óriási, nagy párttá olvadóit össze, a régi deák, és a régi balközép párt; ezen egyezség ellen megint ketté szakadt, és több mint 90 képviselő a kormánypártból kilépett. (Éljeoek!) Igaz, hogy azok, kik a szabadelvű körből kiléptek, nem hívei mind. az önálló vámnak, és nem mind hivt i a független banknak,'de az bizonyos, hogy ezen egyezséget semmi áron sem akarják, Ők kimondják, hogy akkor is, ha lehet létrehozni Ausztriával egyezséget, kell más főtételek alatt; ilyen káros feltételek alatt lehetetlen, hogy a magyar nemzet elfogadja azt. (Éljen t) Mi, mint mondtam, megvagyunk róla győződve, hogy bármennyire mesterkéljünk is, Magyarország érdekeit csakis az önálló vámterület és önálló bankkal lehet megmenteni, ők azt hiszik, hogy lehet más utón is, de egyetértünk abban, hogy ezen egyezséget nem lehet elfogadni; ez lévén a főczél előttünk, hogy ezen egyezség az országgyűlés által ne szentesittessék. A polgárok kötelessége ezek irányában, legyenek azok a függetlenségi, legyenek a szabadelvű párt tagjai, oda hatni, hogy ezen egyezségnek őszszel ellene szavazzanak, mert ha van dolog a világon, mely nem pártkérdés, hanem nemzeti kérdés, úgy ez azl (Úgy van I) Mert nem arról van szó, — hogy egyik vagy másik párt győz-e, hanem arról, hogy Magyarország Magyarország maradjon-e, vagy ne! (Éljen Magyarországi Maradjon!) van rá példa a történelemben. Ott vau az egyszer nagyon hires s hatalmas ország, még hatalmasabb Magyarországnál is, Skóczia, mely most Angolországbn van beolvasztva; hos-'zu századokon át élt mint önálló független ország, élt Európában annyira, hogy nem egyszer, de több ízben történt, hogy ő mentette meg Angliát is, Anglia királyai veszély idejében Skócziában kerestek menedéket, segítséget; történt azután, hogy közös viszonyba léptek Angliával, ez igy ment előre éveken által, épen úgy mint mi; beleegyeztek akkor kereskedelmi egyezségbe, beleegyeztek vám egyezségbe lassan lassan, míg egyszer megtörtént, hogy felmerült az a szó, hogy mire való ez a felesleges költekezés? Hogy legyen mind egy Anglia, és úgy történt, hogy beolvadott annyira, hogy a Skótokról annyit tudunk ma, hogy koczkás ruhát viselnek, melyet Skót szövetnek neveznek. Adja az isten, hogy ne jöjjön el az az idő, hogy egyszer annyit tudjanak a magyarokról, hogy attillát viseltek, hogy szinpadon mutassanak magyar embert. A mi önöket illeti, mint észrevették t. polgártársaim, én a dologról szóltam, az emberekről semmit, arról én nem szólok, nekünk mindegy az, hogy ki az, mi a neve annak, ki mindezeket a magyar nemzettel el akarja fogad- tatoi. Bizonyos, hogy mert épen Tisza Kálmán az, nagyon emeli az embernek felháborodását, emeli a hazafi keservét, hogy épen azaz ember tegye, ki hosszú éveken át velünk együtt kimutatta a magyar nemzetre ezen szövetségnek káros voltát, hogy nemcsak megújítja, hanem még hozzá toldja a bankügyét is; ez a legfájdalmasabb a világon, de rám nézve mindegy, de nem lehet mindegy Debreczen városára nézve I Ne feledjék el, hogyha ezen egyezség folytán Magyarország tönkre megy, az utókor nemcsak azokat fogja átkozni, kik ezt megszavazták, de átkozni fogja azokat is, kik oda küldték ezen képviselőket. (Igaz! Úgy van!) A mi kor egy rósz generális csata vesztésben elveszti a csatáját, az utókor nem beszél csupán a generálisról és egyes katonáról, hanem felelős érte az egész hadsereg. — (Úgy van I Helyes 1) Én, méltóztatnak tán emlékezni rá, midőn másfél évvel ezelőtt volt önökhöz szerencsém, akkor is kimondtam és mondom most is, hogy a t. polgártársak, kik egy férfiút any- nyi éven át, annyi becsüléssel, tisztelettel, szeretettel vettek körül, -fájdalmasan válnak meg tőle, fájdalmasan bírják elhinni, hogy ez nem az, a lri volt, hogy nem képviseli azon elveket, miket ő maga a mi sziveinkbe oltott: ezért történt, hogy a mostani választások alkalmával, daczára annak, hogy a helyzet nagyon homályos volt, mégis önök mind a 3 kerületből kormánypártit választottak meg, volt balközé- pit, mert mindenki azt gondolta magában: lehetetlenség, hogy ezen emberek, kik a mi elveinkre ennyi éveken át esküdtek, meglehet, hogy miután látják, hogy egyenes utón nem tudják elérni, kerülő utón fogják bevenni a várat, mint Tisza Kálmán maga mondotta, de megváltozott a helyzet. A kerülő utat megcsinálták ugyan, de nem hogy bevegyék a várat, hanem azért, hogy feladják. (Úgy van 1) Odáig nem szabad vinni egy ember iránti szeretetet, odáig nem szabad vinni egy ember imádását, hogy ezt mondja: látom, hogy ez hazámra nézve káros, veszedelmes, de mégse bírom elhagyni ezen embert. Ember, ember, ki előbb- utóbb meg fog halni, de a hazának élni kell. (Hosszas Éljenzés.) Én mindezek folytán köszönetét mondok önöknek magam, barátaim s az ország nevében, hogy ezen üdvös mozgalmat megindították. Ha — mint reményiem — ezen mozgalom folytán, mely országszerte meg fog indulni, a képviselők be fogják látni, hogy ezen egyességet nem fogják megszavazni, hogy lehet, nem szabad! egyik főérdem önöket Debreczen város polgárait fogja illetni, mint elsőket, kik ezt megkezdték. Isten éltesse önöket! (Hosszas, zajos, szűnni nem akaró éljenzés.) Vidék. T.-Szent-Mártón, 1876. máj. 21. T. szerkesztő nrl Midőn e sorokat irom, aggály és félelem tartja fogva a sziveket a Tisza rohamos áradása miatt, a mennyiben naponta két lábnyit is árad, kaszálóink lapályosabb helyeit már viz borítja, a falu alatt levő . vizenyős helyen tenger terül s az ár még egyre szaporodik, ha ez még két-három nap igy tart, kaszálóink tőnkre mennek s marháink iszonyú éhségnek lesznek kitétetve. Nézni a feldagadt folyam tajtékzó hullámzását, szemlélni a sebesen rohanó — olykor-olykor felbukkanó fatörzsöket, látni a tömérdek elrablott tárgyak kavargását, melyek gyorsan úsznak lefelé, oly látvány, mely borzadással tölti el mindenki szivét, ki kissé gondolkozni tnd. A télen is, midőn kiterjesztő romboló karját, az eszenyi erdőből körülbelől 5—600 ölfát ragadt el áradásával; tudva az ily eseményeket, mély fájdalom fogja el a szivet az úszó fadarabok láttára. De nemcsak ragadozásaival tartja rettegésben a part lakókat, hanem leginkább rombolásaitól, szeszélyes modorától félnek. C s a- p o t, daczára a nagyszerű munkálatoknak, örökös félelemben tartja, kertjeit lassankint elkoptatja, a mellette elvonuló vasúti hid sorsa lét és nem lét közt ingadozik. A folytonos esőzés, mely hetek óta tart, nemcsak az emlitett áradást okozza, hanem tavaszi veteményeink kelését s fejlődését is gátolja. A kikelt tengeri és krumpli levelek is sápadtan sóhajtoznak az egek urához egy kis napfényes időért. Végre fájdalmas érzést szül a Tisza áradásának látása, nemcsak a mező-gazdák, hanem az inyenczek szivében is, ugyanis az eddig oly nagy mennyiségben fogott kellemes izü kecsegé teljesen eltűnt, nem törődve a halászok sopánkodásaival s bosszankodásaival. Legvégül fájdalommal tudatom, hogy a máj. 20. és 21: roppant fagy véghetetlenül sok kárt okozott vidékünkön. Aggódva, rémülettel nézünk végzetes jövőnk elibe. Tisztelettel Záborszki. CSARN OK. (Páris téréi. Diadal kapuk. A börze. A szerencse haj- hászai s szerencsefiai. Az elveszett léptek terme. Place Vendome a város legszebb részében a 134' magas Vendome oszloppal, melyet I Napoleon .a csatáiban nyert osztrák ágyukból öntetett. Belsejébe bejárat van, honnan 170 lépcső vezet annak csúcsáig. La Place du Carousel, a tue- flerie palota s a Louvre közt. E téren látjuk I az Arc de triomphe du Carouselt. Hetedik Severus diadalívének másolata a mely még máig is létezik Rómában. A négy előol- dalon láthatók a „Tilsitti béke, az austerlitzi csata, az ulmi egyesség, a franczia sereg bevonulása Bécsbe, a pozsonyi béke. Mindezek egy bronz csoportozatot képeznek, helyezve egy futószekérbe, huzatva 4 ló által, melyeket az ujraébredés istennője hajt. PlacedelaBastille. A lerombolt Bastille helyén emelkedik a szép Collone du Juillet (Júliusi szobor.) Emeltetett az 1830- diki forradalom emlékére; e szobor alá vannak eltemetve a forradalomba elesett harezo- sok nagyrésze. A szobor tetején diszlik a szabadság geniusa, aranyból készitve. Place du Chatelet. E tért a győzedelem szép szobra a Collone de la Vic- torie díszíti. Számosabbak még a nevezetesebb térek, melyeknek azonban részletes leírásába nem bocsátkozom, hanem csak névleg említem meg azokat. Ilyenek a „Place des Victoires, de 1’ hotel de Vilié, de P Opera, du Palais Royal. “ stb. Diadalkapuk. Arc de triomphe de T Etoile. A franczia fegyver dicsőségére alapit- tatott 1782—1836-ig. Oldalán láthatni az Austerlitzi csatát. A boltozat alá 480 név van bevésve, a hol a franczia sereg harczolt; közte találjuk Raabot is. Tetejéről legszebb kilátás van Parisra s környékére; valami elragadó innen szemlélni a hullámzó várost. Arcde triomphe de laporte S a i n t-D e n i s. A hasonnevű utcza végén, 72' magas s épen oly széles pompás diadalkapu. A kapu a város költségén XIV Lajos győzelmének emlékére emeltetett. — A faragványok rajta a Rajnán való átkelést ábrázolják. — Megemlítem még a Saint-Martin diadalivét, mely a hasonnevű elővárosba vezet. Páris szebb épületei közé tartozik továbbá a börze La bourse. Mily nagy tolongás! Hogy sietnek az emberek! Eszök van érte ... a szerencsét magunkévá kell tenni, megragadni azt az utgáta- kon is. A sült galamb — hiába — nem repül a szánkba. De kik azok ott a másik oldalon, a kik oly megelégedett arczczal nézik a tolongást? Ezek a kor szerencsefiai, a pénz királyai, a kiket a börze meggazdagitott. — Nézd, mily megvetőleg tekint a leghitványabb ?s a tömegre! De hiába, most olyan korszakban élünk, — a melyben a pénz a valódi igaz hatalom 1 A börze egy corinthusi templom mintájára készített épület. Nagyszerű collonadéja 64 oszlopon nyugszik. Palais de Justice (Boulevarddu Palais.) A régi várnak az eredete, a mely hajdan Számtalan tornyaival, folyáséival itt állott elvész a franczia monarchia első korszakában’ Szent Lajosról mondatik, hogy 6 a palotát na- gyobhittatta s szépittette. XIV Lajos király 1787-ben pompásan fel- építtette a palotát. Belsejében egy igen nagy terem van a Salle des pas perdus (az elveszett léptek terme.) Borzalommal gondol lelkünk azon kinzá- sokra, melyeket e régi falak láttak. E falak közt hangzottak el a szép Mária Antoniette átkos szavai, kimondhatlan fájdalmai ! — A Salle des Pas-perdus felett van a Conciergerie, a hol a halálra Ítéltek felett olvastatott fel az ítélet. Páris borzasztóbbnál borzasztóbb jeleneteknek volt színhelye. A „párisi vérmenyegző“ egyike a legocsmányabb jeleneteknek,, midőn IX. Károly alatt, Bartholomäus éjeién (24-25 aug. 1572,) — miután elésbb a hugenottákkal 1570-ben békét kötöttek S eZek fejét Cologny-t elámítottak ä királyi vár harangjának megindulására a városban lévő hugenották a legiszonyúbb módon mészároltattak le. Csaknem 30 évig tartott ez öldöklés, majd minden pro- vincziában, s 30,000 ember lett annak áldozatává. A pápa erre örömünnepet tartott, s boldognak mutatá magát. Színházak. A luxemburgi pompás kert. Boulogni erdő. A színházak között az elsőség mindenesetre a Gran d-0 p e r á t illeti.'! Valóban, Francziaország elég gazdag megfizetni dicsőségét! Állítják, hogy e színház háromszor akkora, mint a pétervári, a mely eddig a legnagyobb volt. Ah 1 mily fény 1 Azt hiszi az ember, hogy tündérpalotában van. A nagyszerű csarnok 30—40 millió frankba került. A színház örökösen zsúfolva ván. Jótékony-előadás alkalmával kétezer jegy is elfogy, — igaz, hogy a-közönség az előcsarnokba is beszorul. A szinházi vállalat felette vakmerő. Az ének évenkint 800,000 frank, a táncz 340,000 fr., a zene 150.000 frankba kerül; úgy, hogy minden évi költség együtt véve 1.700,000 frankra is felmegy. Mondják, hogy egy tüneményes darab előadása 200 ezer francba került, — mily borzasztó sok pénz 1 Theatre í r a n g a i s, (Rué Richelieu) a nagyobb drámai müvek adatnak elő benne. — Itt játszott egykor az istenitett Lecouvreur Adrienne, ki magát a színészetnek szentelvén, azon oly fényes sikert vivott ki, hogy emléke századokon átvi- láglik, lelkesít, buzdít, s hat. Theatre lyriqué. E színház még mindég a szép világ egyik gyülhelye. Leginkább olasz operákat szoktak benne előadni. Varieté,?. Szabadabb vígjátékok, opö • rettek színháza. Páris legalább 32 színházzal dicsekszik, ezenkívül számos lovardával, panorámával. — Egy darabot a színházban 2—3 hónapig is játszanak, s igy — természetes — a tagok mindig jobban bele gyakorolhatják magukat szevepökbe. A színházakban a cáerigetéseh kívül a színfalak közül hallható három nagy ütéssel jelentik a darab kezdetét. ' Az előadás 8—12‘óráig is eltart, mert csaknem mindig két darabot játszanak, az elsőt, mi rendesen rövid szokott lenni, „Léve rióleau“-nak nevezik, A luxembourgi pompás kert csaknem elfelejteti velünk, hogy a világváros közepén vagyunk. Oly friss, oly kellemes itt a lég, oly gyönyörűen diszlenek a virágok, zöí- dellenek a narancsfák, hogy alig tudunk a pompás helytől megválni. Mily szépen fehérlenek azok a szobrok, melyekben a franczia fegyver dicsősége visz- szacsillámlik 1 A kert közepén tó van, hol hattyúk úszkálnak, viz szökdécsel fel. — Mily szép ez mind! A kert végén pompás szökőkút, mit megnézni bárki is el ne mulasszon. Legkedvesebb mulatóhelyem volt e kert. Reggelenként, midőn még a fél Város álonat a volt, ide jártam tanulgatni, s gondolkozni szép Magyarországomról. Ha a külső párisi életről akarunk ismereteket szerezni, leginkább szemlélhetjük azt a szép Parc Monceaux ban, Boulevard- sokon, — különösen pedig a Boulevards des Italiens Capucins-on stb., a Champ-Elyséen, mit vasárnap esténként, általában azonban minden este, valóságos emberraj lep el. Nevezetes kert a Champ-Elyséen, a „J a r d i n d’ h i v e r (téli kert), a hol bálok, concertsek tartatnak. (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. (—) Lapunk mai számában vezérczikkünk helyét Helfy Ignácz orsz. képviselő ur Debre- czenben a folyó hó 21-én megejtett népgyülés alkalmábóli beszédének engedtük át, miután lapunk ,szüktere miatt máskép nem is tehettünk, de hazafiui kötelességünknek tartjuk ezt tenni, miután belátjuk azt mi is, hogy rajtunk csakis az önálló vámterület és független nera- jzeti jegybank segíthet, s épen ezért óhajtjuk, hogy ne csak mi, a kik nagyobb városokban járunk és kelünk, halljunk és olvassunk ilyen beszédeket, hanem azon vidéki t. olvasóink is, kik egy-egy vidéki lapnál többet nem olvasnak, — s ennek következtében mielőtt átnevezett képviselő ur nagyfontosságu beszédét a t. olvasóink figyelmébe ajánlanánk, felhívjuk, hogy jövő számunkban pedig Verhovai Gyula ur szinte ez alkalommal elmondott tüzes beszédét fogjuk közzé tenni.
