Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-02-06 / 6. szám
Nyíregyháza, február 6 6. szám. V. évíolyam. 1876. SZABOLCS Yegyes tartalmú, hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) Kiadó-tulajdonos: Répássi István.-o'♦■■ft ■&. Hirdetési dijak: lfind«n 4 hasábot potlt-aor effjr«*orl bír- ditknél 5 kr., tübbitörlaol 4 kr. Ttijadolmoa hirdetünk többanörl beiktatása, kadvtidbb fbltdtalek alatt ei«: köiölhatV, XlndaD ifjii beiktatás után klneatár- Uleték 30 kr. A nyílt-tárban minden nágy haaáboa garaond-aor dtya 30 kr. Az előfizetők, » hirdetések meg- 1 I szabásénál, 20'/,-nyi kedvezményben részesülnek. 1876. január 28. Mért sírsz magyarnemzet? Kiérte nagy bánat, Mely kicsinynek, nagynak ma szivéből támad ? Hulló könyeidnek mért ontod záporát? Kinek ünnepeled népem! nía gyásztorát? l:!s felel a nemzet apraja és nagyja: _ <") volt mindnyájunknak igaz, édes apja ? A kinek nagy neve legyen szent és áldott: Siratjuk apánkat, gyászoljuk Deákot! 6 volt az, ki nekünk hazát, földet adott Ki egünkre hozta a szabadság-napot, Mely megvilágitá hírünket, nevünket, Uj életre fiivá haló nemzetünket. (j a mi Mózesünk, a kinek elméje, Mint világos felhő szállott fel az égre, S szivében tüzoszlop a hazaszeretet, Mely a pusztaságon minket átvezetett. Nemzetét, hazáját oly forrói) szerette! Nappalát, éjjelét áldozta érette; Jutalmat nem kívánt'és nem dicsőséget: Honszerelme mint az áldozat-tüz c%ett. Szava bölcseség volt, szentirás minekünk; Ö együtt szenvedett, tűrt mindenkor vélünk. Egy volt gondolatja, igaz imádsága: Népét és hazáját, hogy boldognak lássa. Mint az örök isten arcza ahogy fénylik : Lelkében ragyogott az igazság végig; A hazafiságnak dicső templomában — 0 csak ennek állott hü szolgálatában. Bámulta a világ, a magyar szerette; De a mit tett : csak az igazságért tette, Elrejtőzött minden fénytől és pompától, De néni a magyarnép égő nyomorától. A bölcsek, a nagyok neki mind hódoltak, S a kinek ő hódolt: az a haza volt csak! A népnek jóléte, öröme, fájdalma — Több volt neki, mint a nagyoknak hatalma. Amit mi gondoltunk, éreztünk, sejtettünk: () mondta el mindazt oly bölcsen helyettünk! Mert szive-szivünkkel együtt dobbant, éledt, Lelkünk nagy lelkének sugarától fénylett. Kezünkről levette a súlyos bilincsét; Általa nyertük a legfőbb földi kincset: Ősi alkotmányunk ő visszaszerezte,... Oh hogy ne sírnánk ma mindnyájan érette! Hol a hármas hegynek koronája gyászol, Hol hegyet és völgyet négy folyó határol, Magas Kárpátokról le az Adriáig: Ma minden magyarnak szeme könyben ázik. Siratjuk a dicsőt, a fenségest, nagyot, Kit nekünk az isten jókedvében adott ______ Oh ! a mi fájdalmunk mély, söfétlő örvény: Mert visszakérte őt az örökös törvény.... Sírj óh magyar nemzet; van okod a könyre Hadd hulljon a vérrel szerzett ősi földre! De gyászos ünneped fájdalmas szentsége: Deák neve legyen szívedbe bevésve! Gazdagon megnyerted tőle örökséged, Az ő megdicsőült szelleme lesz véled ; Mert legyen hozzád a sors bármily mostoha; Hogy ha őt követed: nem halhatsz meg soha Komócsy József. Nyíregyháza városa felirata a kir. törvényszék megmaradása, illetőleg a közigazgatásnak N.-Kállóból leendő áttétele tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőházi Az ország törvényhozása nagy feladatainak egyike: a bírósági székhelyek végleges megállapitása, továbbá a megyék, általában törvényhatóságok területeinek rendezésé és ezek székhelyeinek is meghatározása. A mi a megyei törvényhatóságok területi rendezését illeti: nem kérdjük önmagunktól : vájjon lehetséges-e az, hogy Szabolcsmegye — a mit semmi hazai érdek nem követel — a megyék sorából eltűnjék? Mert azt erkölcsileg lehetetlennek tartjuk, hogy a hazának bármily politikai irányú kormánya, annál kevésbé az ország törvényhozása, Szabolcsvármegyé- nek megmaradását és létezését kérdéssé tehesse — azon megyéét, mely úgy népességre, mint területi kiterjedésére nézve a hazai legnagyobb megyéknek egyike, — mely magával a magyar királysággal egy idős, s melynek Szabolcs vezértől öröklött történeti neve a szabolcsi földvái most is meglevő maradványaival á haza földén az egyetlen emlék a honfoglaló örök dicső vezéreinek nagy korából. A mi már azon kérdést illeti: hogy! Szabolcsvármegyében melyik község az,1 m ly hivatva vaw anra, hogy úgy az fe megye részére megadott kir. törvényszéknek, mipt a megye politikai hatóságának székhelyül szolgáljon? e felett, nézetünk szerint — némely általános szempontok cell, hogy határozzanak, melyek a szék- íely megállapításánál figyelemmel nem mellőzhetők. A törvényhatósági székhelyek kérdésében — felfogásunk és meggyőződésünk szerint a következő tekintetek a döntők: egyrészről a kérdés alatti község lakosságának száma és földirati fekvése; továbbá közlekedési összeköttetései, az általános forgalom iránya egy és azon szempont: hol vagyon az illető törvény- hatóságban a legnagyobb forgalmi központ, tekintettel különösen mind arra, a mi egyes nagyobb községeknél azok vidékére vonzó erőt gyakorol, minő a kereskedés, ipar, közművelődési- és pénzforgalmi intézetek? Alkalmazzuk mármost a fentebbi szempontokat Szabolcsvármegyére és ebben Nyíregyháza városára. Nyíregyháza a megyének legnagyobb községe, 22,000-nyi lakossíga a megye összes népességének, mely 265,584 lelket számlál, egy t i z e n k e 11 e d részét teszi. Fekszik a megyének központján; középpontja a vasúti közlekedésnek Debreczen, Miskolcz és Ungvár közt; kiindulási pontja a közönséges közlekedésnek Beregszász, Munkács és Szatmár felé. To kaj és N -Kálló felé pedig kőuttal van Összekötve, nemcsak, de sőt saját főut- czáinak kikövezése is — egy megfelelő kényelmü vendéglőépitéssel együtt tervszerű munkába van véve, továbbá van Nyíregyházán a város által évenkint 5000 fttal segélyezett 6 osztályú evang. gimnáziuma, 32 fő- és al, felekezeti elemi iskolája, melyeket a város felekezeti különbség nélkül együttesen évenkint lé’eka- ránylag 2250 ittál szintén segélyez; van leánynöveldéje, kisdedóvóintézete, kórháza, nőegylete és árvaháza, van 13 év óta fenállÓ termény csarnoka, van három pénzintézete — oly számmal , mint a mennyi a többi összes megyében találta- tik; van a várostól félórányi távolságra — azzal imár a nyiregyháza-uogvári vasút által is összekötve, terjedelmes erdejének közepette — egy üdítő és gyógy- hatással bíró fürdője — a Nyír oáza. — Végül — a mi egymagában is döntő szempont — Nyíregyháza Szabolcsvármegyében az iparnak és kereskedésnek főhelye. — Az ipart illerőleg itt most csak annyit ■ jegyzőnk meg, hogy Nyíregyházán két könyvnyomda van, melyekben többi között az itt megjelenő 3 lap nyomatik; kereskedését illetőleg pedig különösen a következőket kell kiemelnünk. Termények, nevezetesen pedig rozs ‘és tengeri tekintetében, Nyíregyháza 'egyike a haza legélénkebb piaczának.Mutatja ezt különösen azon körülmény, hogy itt 1872-ik év óta egy virágzó termény- .’csarnok áll fenn, melyet- keletkezésében- csak a pesti, győri, aradi, szegedi és te- mesvári terménycsarnokok előztek meg, i'sezek is — Pestet és Győrt kivéve — csak annyiban, a mennyiben a nevezett- városok a vasutak által a vasúti hálózatba elébb vonattak be, mint szerény- városunk. A nyiri rozs az egész ország- k! ban a legjobb minőségű, ezen felül pedig ij Szabolcsvármegyé a tengerinek az or- iszágban egyik főtermelője lévén, a nyir- r! egyházai termény csarnok, és illetőleg a I nyíregyházai vasúti állomás, főleg ezen > KÓt terményezikkre nézve, a kereskedést . a haza határain, továbbá Morva és eschew országon túl az egész német birodalom- t mai Drezda, Lipcse, Boroszló, Berlin, Ste- c tin, Magdeburg, Zwickau, Chemnitz, . Köln, Neus, sőt a német birodalmon túl ^ még Amsterdam felé is közvetíti s általában a nyiregyházai terménypiacz a kül- J földnek állandó bizodalmát bírja. a 1 .fii b*N 1 y Úgy hiszszük, hogy az előadottak alap- 3 ján, a nélkül, hogy a szerénység ellen véte í nénk, bátran állíthatjuk, mikép Szabolcsvár z megyének székhelye annak legnagyobb váró q sára, Nyíregyházára esik, és bátran állithatjul továbbá, míkép az államnak is úgy igazság szolgáltatási, mint politikai közigazgatási szem * pontból az az érdeke, hogy a székhely itt le- a gyen, mert különösen a kormányzat innen ol- csóbb, könnyebb és összhangzatosabb, min1 h máshonnan. És a mennyiben a nagy megye .. közönség és annak mindenik osztálya itt for dúl meg legtöbbet, mint a megyében legna gyobb emporiális és forgalmi központon, a politikai székhelynek ide áttétele a közügyek iránti részvétet is emelné, miután a politikai közigazgatás székhelye és az átalános forgalmi központ egy helyre esnének, és a közigazgatási székhelyet nem kellene külön más oly helyen keresni, mely nem közforgalmi pont. Hogy Szabolcsmegye polgárai már ezelőtt is a közelebb múlt évtizedekben, még mielőtt a mostani közforgalmi viszonyok ennyire kifejlődtek volna, részint ösztönszerüleg érezték, részint világosan is tudták, hogy Szabolcsme- gyének Nyíregyháza a főhelye, és hogy ez van arra hivatva, hogy a megyének székvárosául szolgáljon, mutatja kétrendbeli megyei határozat, melyeknek elseje szerint még 1841- ben Szabolcsmegyének rendei határozatilag kimondták, hogy Nyiregyháza sokkal alkalmasabb megyei székhelynek mint Nagy-Kálló, 1867-ben pedig a megye bizottmánya a megye székhelyének Nagy Ká lóból Nyíregyházára való ál- taltételét önként el is határozta, s a kivitel módozata megállapítására küldöttséget küldött ki, mely utóbbi határozat eddigelé csak annyiban vált sikertelenné, hogy azon időben és a következő években a székhely áttételét az akadályozta, hogy Nyiregyháza akkor még hiá-, nyával volt a .kellő helyiségeknek, melyek a székhely áttételét lehetségessé tették volna. Ézen akadály azonban ma többé fenn nem forog. A: tényállás e tekintetben ma már az, hogy a város hatósága a mostani évtized első felében addigi községi házát egészen lebontatván, a helyett tetemes, csaknem 400,000 ftra | rugó pénzáldozattal, azon czélra, hogy a kir. j törvényszéket és idővel a megye politikai ha- I tóságát is kebelébe fogadhassa, egy egészen I uj, emeletes palotaszerü épületet állított fel, I mely elég tág arra, hogy úgy a megyében I levő központi kir. bíróságokat, mint a megye I politikai hatóságának orgánumait is magába I befogadja,. s azok működésének helyiségül I szolgáljon. Es itt az előadottak fonalán legyen sza- I bad még egy fontos tekintetet felhoznunk. A nagy kiterjedésű Szabolcsvármegyé- I nek a múltban egyetlen egy községe sem volt, I mely a város nevet megérdemlette volna. Ily I állapot nagy társadalmi baj. Városok nélkül I nincs nemzetgazdasági emelkedés és hiányzik I a polgárosodásnak, mely latin elnevezése sze- I rint is nevét a városoktól nyerte, egyik lénye- I ges tényezője. Midőn SzabolcBvármegyében a múlt szá- I zad első felében az 1723-iki 73-ik t. ez. ren- I delete következtében Nagj-Kállóban az uj I megyei székhely keletkezett, Nyiregyháza ak- I kor még nem létezett, melynek a 17-ik szá- I zadra eső elpusztittatása után újra megtelepi- I tése csak 1753-ik évben történt. Érdeke az I Szabolcsvármegyének, hogy területén legyen I egy provinciális város, de ez csak úgy lesz, ha I többi között a székhely, mely szintén egyik I tényező abban, hogy bizonyos község várossá I emelkedhessék, oda tétetik, a hol az üzleti I élet nagyforgalmának különben is középpontja I van. Ezen középpont pedig Szabolcsvármegyé- I ben kétségtelenül Nyíregyháza város. Hogy a fent előadott szempontok a do- I log természetéből és Szabolcsmegye viszonyai- I 1 ból meritvék, erről mindenki meg lehet győ- I ■ ződve, ki ezen megye viszonyait ismeri, de I t mutatja ezt a kir. törvényszéknek az 1872-iki I . organizálás alkalmával ide telepitése, — mutatja továbbá a múlt országgyűlés története is, I melyszerint azon, törvényjavaslatban, mely a megyék területeinek és székhelyeinek rende• zéséről a múlt országgyűlés idejében készült, I de mely tárgyalásra nem került, Nyiregyháza . város van Szabolcsmegye székhelyéül — a valódi szükséghez, az élet exigetiáihoz képest — kitűzve. Azonban megkivántatik még, hogy az elő- I . adottakat, az eszmék tisztázása végett, — az alább előadandókkal kiegészítsük. Midőn a tisztelettel alólirt városi képvi- selőtestület újólag is teljes készségét jelenti • ki az iránt, hogy — valamint eddig a királyi- törvényszéket, járásbíróságot és királyi ügyész- k séget községi házába minden fizetés nélkül in- gyen befogadta, nemcsak, de sőt az államnak- börtönhelyiséget is ingyen ad, akkép a megye -! politikai hatóságát is, ha a megyének politikai- székhelye Nagy-Kállóból Nyíregyházára végiéit gesen áttétetnék, ugyanazon községi házba, fi mely e czélra is elég tág, minden fizetés nél- kül befogadni kész, — teszi ezt — a mit nem .- tagad — egyrészről saját emelkedése érdeké- >- ben, de továbbá azon czélból is, hogy az or- k szágnak pénzügyi tekintetben szorongatott jeli len állapotában áldozatot hozzon a haza és a ú politikai székhely befogadásával, áldozatot egyszersmind a megye oltárára is. Miután a megyei közönség érdekeit véve, a megye politikai székhelye a forgalomnak központi helyére tétetik legczélszerübben, — áldozatot addig, a mig az idők jobbrafordultával — a mikor lehetségessé válik a várost mindezekért bármi- kép, — például a mostani megyei székház másképem hasznosítása utján ennek jövedelmével kárpótolni. Teszi ezt végül azon értelemben, hogy községi házához való telekkönyvi-tulajdoni jogát, ha csak a dolog máskép véglegesen el nem intéztetnék — kérdéses házának a fentebbi czélokra, és csak is ezen czélokra, mint a melyekre az tulajdonkép épitteték, átengedése mellett egyébiránt fentartja. És vé- I gül kijelenti, hogy — miután a kir. törvény- I széknek 1872-ik évben ide telepitése a kir. jgazságügyminiszterium és a város között, különösen a helyiségekre nézve, mintegy szerződésnek tekinthető, megállapodások mellett a város tetemes áldozatával történt, — ezt alulirt városi közönség teljes garantiául tekinti arra nézve, hogy a királyi törvényszék, melyet azon számos községek, melyek területéhez tartoznak, különben is nem nélkülözhetnek — e várostól elvétetni nem fog. Itt talán még azon kérdés vettethetnék fel, hogy vajj,on megbirja-e városunk azon terheket, melyek annak Szabolcsmegye úgy igazIMr Mai számunkhoz melléklet gyanánt Mautner Ödön magkereskedő árjegyzéke van csatolva.
