Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-07 / 45. szám

Ki egyébiránt mély sajnálattal és megve­téssel vagyok Irnyegen, őszutó havában 1875, Szerkesztő ur alázatos szolgája Képpedi Albatrosz, költő. ÚJDONSÁGOK. (!) Legújabb hívünk a tél, niely ugyan­csak derekasan kezd beköszöntem. Fehér téli ágyából a nagy természetnek egy pái pelyhet előre is hozzánk söpört a zivatai. Ez pedig a mezei gazdákra nézve még nagyon is kora vendég A föld jó részben még szántatlanul és vetetlenül. A hideg maholnap tűz mellé házba szőrit azonban a hosszú őszi és téli estékhez hiányzik őszinte társadalmi életünk. Örüljön, lelkesüljön ki-ki magának! ez most a társa­dalmi életelv. (t!) A télről jut eszünkbe a fa méreg­drágasága ! Midőn megnyílt a M. É. K. vasút, abban a szerencsében részesültünk, hogy a fa ára 20=22 forintról, egyszerre 7—10 forintra szállt alá a minőség szerint! Volt két három faraktár, válogathattunk benne. Azonban a fusió világát éljük, a fakereskedők fusiót csi­náltak, hogy egyedül legyenek a piaczon, most már nincs verseny, a fa ára pedig emelkedik. Jó lesz erről tudomást szerezni tágosabb kör­ben is, hátha akad valami becsületes muzulmán, ki bele meri vágni a fába fejszéjét! (=) Sidoli kitűnő lovardája mulattatja esténként Nyíregyháza közönségét a „Hárs“- hoz czimzett szálloda udvarán circussá átvál­toztatott színkörben. — A magasabb lovaglás, lóidomitás, erőmütan, kötéltáncz és testgyakor­latokban Sidoli társulatával csak Renz lovar­dája versenyezhet. A személyek bővebben is ismertetve vannak mai számunkban. *** Halottak napját ez évben is kellő ünnepélyességgel és kegyelettel ülték meg Nyíregyházán az illető vallásfelekezetek, da­czára a kellemetlen hideg északi szélnek. Hul­lámzó sokaság vonult ki a temetőkbe lámpák fénye mellett felkoszoruzni a sírokat, Vajon a sirok fosztogatása el fog-e maradni az idén? (—) Érdekes kimutatást közöl a „Ter­mészettudományi közlöny“ f. évi októberi fü­zete, számszerűleg jelezvén a kir. magy. termé­szettudományi társulat tagjait az 1870. és 1,875-ik években. Örvendetes jelenség e kimu­tatás szerint átalában, hogy a tagok száma az egy Kővá vidék kivételével minden megyében (s legtöbb helyen igen jelentékenyen) szapo­rodott, s igy a természettudomány iránti érde­keltség hovatovább téijed és emelkedik. De még örvendetesebb jelenség reánk szabolcsi­akra nézve, hogy öt megye és a főváros Bu­dapest után megyénk mutat fel legtöbb tagját a nevezett társulatnak. Budapesten van 852 tagja, Pestmegyében 234, Zemplénben 163, Hevesben 142, Borsodban 136, Fehérben 124 és Szabolcsban 113 s igy e szempontból jóval előbb állunk a nagy megyéknél, például Bihar­nál, mely csak 90, Szatmámál, mely 85, So- raogynál, mely 60 tagot produkál. — Csak aztán más tekintetben is ily figyelemreméltó és dicséretes haladást tanúsítsunk! (—) Használnak-e a nyulak zsebkendőt? Valószínűleg, mert különben az a nyúl koma. melyet közelebb egyik Nimródutód, a róka­lyukból egész napi kínlódás és verejtékezés után kiásott, nem iramodott volna el a hátulsó két lábára kötött zsebkendővel oly nagy gyor­sasággal, hogy huzamos kergetés után sem bírta a vadász ismét kézrekeriteni. — Hogy az ián a zsebkendőt donnájának ajándékozza-e vagy mi más czélra haszálja? fejtsék meg a tudósok és — jágerek. — Megfejtési határidő 1876. Sz. Hubert napja, — pályadij: egy 1876. Aug. 31. lejárandó vadászjegy. (—) Miért üres a kassza? már tudniil­lik az ország kasszája, — e kérdésre eléggé világot vet a következő mulatságos történet, melyet talán olvasott is már lapközönségünk egy része a nagyobb szabású lapokból, de a mely ugyan megérdemli, hogy vele lehető leg­szélesebb körben megismerkedjenek a honpol­gárok. -ji A közös hadügyminisztériumnak szüksége van egy 2500 hóldnyi lőtérre, s en­nek megvásárlására a delegátio által 94,000 forintot kér előlegesen megszavaztatni. Az elő­adó e tárgyban Pulszki Ágost úgy tünteti elő e vásárlást, a terület holdját 145 írtjával szá- mitva, mint igen előnyöst, mert mint mondá, másutt 300 és 600 frt közt lehetett volna holdanként venni ilyen ágyulőtér helyiségéül, míg itt, — az Örkényi határban — csak 145 frtot kell holdanként fizetni, s a vásár csak­ugyan meg is történt. — Most előáll Csatár Zsigmond képviselő egyik fővárosi lapban, s biztos adatokkal kimutatja a vételár éktelen magasságát, kimondja, hogy Örkény határában egy hold, a megvásárolt sivó homok területnél sokkal jobb minőségű föld sem ér meg 50 írtnál többet, kijelelve egyszersmind a helyi­ség czélszerütlenségét és csodálkozását a felett, hogy ilyen eljárások mellett, eltekintva az adó emeléstől, csak 8 millió frt az országos deficit. Ki sorainkat végig olvasta, fogalmat szerezhet magának, mily könnyelmű gazdálkodás folyik néha a nemzet rovására, s mily temérdek pénzt yptpek ki az ablakon épen azok, kiknek első sorban kellene jelen szomorú viszonyaink közt lelkiismeretességet tanúsítani az eladósodott, nyomorba sülyedt nép filléreinek megkimé- lésében. (—) A geniális Hugó Viktor „1793“ czimü legújabb regényének egyik fejezete ezen fel­iratot viseli: 9=380. Az egyenlet megfejtése abroncs és vásznon keresztül nyergeletlen ló­hátán művészi gyakorlottságot árulnak el, mtg ovaglásának biztossága a legmerészebb ugrá soknál és fordulatoknál is mindannyiszor tap­sokra ragadja a közönséget. — Sidoli az: igaz­gató nagyszerüleg idomított iovaival mulattatta eddig a közönséget, bár úgy tudjuk, hogy a lovaglás és kötéltánczban is kitünőleg o van. Gyönyörűség nézni e kitanitott nemes ál­latokat, a mint egy uj mozdulatra forognak idestova. Különösen érdekes két kis egyszínű arab Pony, egyéb mutatványai közt meglepőieg tudnak járni két lábon, 25-30 lépést képesek kenni, a mely nagy ritkaság, sőt sok lóismero ■se hinné, ha nem látná. A lovaglásban nagy gyakorlottságot árul­tak el még a 4—6 éves gyermekek is. — Ál­talában elmondhatjuk, hogy még ily kitűnő erőkből szervezett lovarda-társulat nem volt Nyíregyházán. Közönségünk kellő pártolásban lis részesíti, kivált ha az idő kedvező, azonban félő, hogy ha ilyen hidegek lesznek, különösen a nők visszafognak maradni. A vidéket még nem igen láttuk képviselve, pedig az élvezet kárpótolná a költséget és fáradságot. lá­Nyirfalombok. XXIV. «y mpianulószoba rejtelmei. Zehernyési védi nagyjóura- mat s üti a nagy férfiakat, kiket és miért tart a világ nagy embereknek ? A kik magokat képzelik nagyoknak. Mit érünk meg rövid időn? Hinni, vagy nagy ember lenni I) Bße-benyit a jámbor tiszaháti atyafi a ta­nulószobába látja, hogy ott az érdemes „nagy- jóuram" ugyan hűségesen és elmélyedve olvas laz obiigát bodor pipafüst kiséretében ... hejh I gondolja ismeretes észjárásával, de legtöbbször ki is mondja, milyen tudós ember ez a nagy- jóuram, mikor mindig tanul! Nagyjóuram pedig jóizün mosolyog a ba­jusz alatt, mert hát teljességgel nem Oster- waldot vagy Hagenbachot tanulmányozza s annyival inkább nem a Radenhausenféle Isist vagy Büchner „Erő és anyag“ czimü müvét betűzi, hanem olvassa az „Üstökös“-t, vagy plane Paid de Kock valamely csiklandós tar­talmú regényét. Hanem perse a finom mosolyt nem látja,' vagy nem érti el a boldog egy- ügyüség, s igy válik aztán igen sok ember hi- |r|íL_tudóssá — tudomány nélkül. Furcsa! jegyzi meg Zehernyési bátyánk, kinek a fentebbi adomát elpletykáltuk, szokása szerint kérdezve és felelve is — hát a mi nagy embereink nem igy lesznek nagy embe­rekké ? Persze hogy igy l Azzal a különbséggel azonban, hogy mig nagyjóuramnak nem igen van erős hite a reá ruházott tudós czim való­diságában, addig a mi úgynevezett nagy em­bereink kezöket is tüzbe mernék tenni, ha va­laki kétségbe vonná, hogy debizony ők nem nagy emberek. Vagy azt hiszed, hogy mind nagy ember az, kit a világ annak tart? Per­sze hogy nem az 1 Hiszen ha az volna, mi len­nénk a legelső, legboldogabb nemzet! Nagy emberek! mondjad inkább nagy semmik! Kő­telkedéi , . . látom! Jer, — okulj! db A „Vándor“ czimü, Bécsben megjo- a lonö, hetilap mutatvány számát vettük. — Az h első szám változatos tartalmából ítélve, bátran lo ajánlhatjuk azt már csak annyiban is, hogy s< Bécsben ez az első és egyetlen magyar;lap előfi- s< zetési ára egy évre 7 forint. Szerkesztői és gi kiadói hivatal Wieden Waaggasse 13. sz. e< f Részvéttel közöljük a hírt a „Deb- 10 reczen* után, hogy Oláh Károly, a „Deb- ^ reczen“ lap alapitója, később az „Egyetértés“ }® társszerkesztője meghalt.— A hozzánk beküldött 1C családi gyászjelentést ezennel közöljük. Mély bá- ® natba merült kebellel tudatjuk felejthetlen kedves « apánk, illetve kedves testvérünk néh. Oláh Károly- ” nak, elébb debreczeni,utóbb budapesti köz- és vál- e I tóügyvédnek régi eredetű s múlt hó 29 óta súlyos szenvedéssel egybekötött máj sorvadás ® következtében folyó hó 2-án reggeli 4 órakor, 11 munkás életének 50-ik évében Budapesten tör- ® tént gyászos kimultáb A boldogult földi ré- r szei a fővárosból haza szállíttatván, hatvanut- j* czai 1572. sz. saját házából fognak ma d. u 2 órakor a czeglédutczai sirkertben a ref. egy- a ház szertartásai szerint öröknyugalomra té- ® tetni. Mely gyásztisztességtételre a boldogult rokonait s átalában a résztvevő ismerősöket tisztelettel meghívjuk. Debreczen, 1875. nov. 5. Gyermekei: Károly, Imre, Miklós és Gyula. Testvérei: Teréz, Zsuzsánna és Eszter. Béke lebegjen a sok megpróbáltatáson átment férfiú hamvai felett! [=] A „Magyar protestáns árva házi [j naptárak“ megjelentek s kaphatók szerkesztő- n ségünkben. Tekintve a nemes czélt, melyre e í naptárak jövedelme fordittatik, és a felette olcsó árat; melegen ajánljuk azt az illetők figyelmébe. l [—] N.-Kallóban ma, az-az nov. 7-ikén ; van a pap választás. Tudtunkkal három jelölt , —in, úgymint Görömbei Péter, Tárczy Károly j ! Balog Sámuel. Jövő számunkban közlendjük választás eredményét. — „Bajusz kör“ volt neve azon „nedé- }es“- egyesületnek, mely Nyíregyházán még ; 371-ben alakult olyan nőtlen házas embe- : ékből, kik bajuszszal bírnak. Czélja volt ezen i umanus egyesületnek az őszi és téli estéket Kellemes élezek, pattogó elmeszikrák és ado- íázások közben eltölteni. Ezen egyesület a igszebb tagok elhunytával végképpen meg- zünni látszott, legalább több évekig aludni ha­lhatott, múlt hó 31-én azonban K. M. össze- livta a tagokat, s megtartatott az újra alakuló lyülés. ügy látszik, hogy jövőben még szá­mosabb tagokat fog az számlálni, sőt a gyü- Ssen hangok emeltettek arra nézve, hogy a ársulat bizonyos jótékony czéllal legyen össze- öttetve. — Úgy halljuk,hogy a „bajusz kör“ íjból megalakulása alkalmából azon férjesnök, üknek férjeik a „bajusz kör“-nek tagjai, s e niatt estvénként koronként éjfélig, vagy éj-, élután is kimaradnak, — „Szemöldök-egyle- et“ szándékoznak alakítani, melynek tagjai ehetnek mindazok, kik szemölddel bírnak, Különös előny fog azoknak adatni, kiknek ba- Huszok is van, s még a szent házasság küszö- Kén be nem léptek 1 Gyűléseit ezen alakulandó igylet a „bajusz kör“ ülései idejében, csak- logy mi igen természetes, más helyen fogja lartani. (—) Hiába! Pest csak Pesti Egy tekin­télyes budapesti ezég kinálgatja megyénkben Ks valószínűleg másutt is gyártermékeit ma- Iryar és német nyelven. Azonban már a levél- Koritékon csak német felirat pompázik, — a megrendelő levél számára küldött couverten szinte „An die Fabriken metrischer Masse et K&ewichte Schuk et Schlick“ olvasható. Ne ^csodálkozzanak aztán e derék hazafiak, ha azt izenjük nekik: „nix teutschl“ Az „Uj idők“ czimü kedvelt hetilap (di- v at-tárczával) 44-ik száma a következő vá- Klogatott tartalommal jelent meg: „ A történet- lirás és Darwinismus I. Thallóczy (Strommer) ■Lajostól; „ Az ősi lak “ (eredeti költemény) gróf Vay Saroltától; „Nő-kortesek| (ered. el- Ibeszélés), TóthJózeftől; „Simon Stilites“ (Tennyson költemény), Szülik József­től; „Az öreg Jeannette néni iratai“ (Erck- mann-Charian rajza); „János kapitány ur elbeszélései (Laboulaye után); „A pletyka“ (tárcza-czikk) Kazaly Imrétől; „Irodalmi, társadalmi s művészeti hírek. “ A borítékon: Hymen, sakk-talány, betürejtvény, a szerkesztő nyílt válaszai, szikrák, vegyesek. Szerkeszti: Benedek Aladár. Előfizetési ára e csinos lap­nak félévre 5 frt., negyedévre 2 frt. 50 kr. Kia­dói és szerkesztői hivatala Budapest, uri-utcza 6. szám. I. emelet, 120. ajtó. — „Circolo, Equestro, Italiano.“ A nap­jainkban itt működő Sidoli-fél^taprtársulat megérdemli, hogy nehány vonásbam bemutas­suk tagjait. — Legelsőben a Fillis családró emlékezünk meg. Fillis, az apa, a mellett, hogy a legügyesebb lovaglók egyike, bámulatra méltó ügyességet képes kifejteni 3 gyermekével, kik közül még a legidősebb sincs több 10 évesnél. I testgyakorlatok épen oly újak, mint rendkí­vüliek és vérfagyasztók; a hanyattfekvő apá­nak felfele tartott talpain vitetnek véghez a legmeglepőbb testgyakorlatok. Az erőmütanban leginkább kitűnnek a Briatori testvérek, kik up az ugrásokban, mint a lovaglásban, nem­különben a 3—4 öl magasban végzett légug­rásokban meglepő ügyességet képesek kifejteni — A lovaglás közben végzett saltó-mortalék ban s életveszélyes ugrásokban Luis ur és neji versenyeznek. — Sidoli Serena játéka, tánczi | Minő nagy ember! mondja gyakran a vi­lág Péterről vagy Pálról ... no mert a bírá­latban saját törpesége szolgál sinórmértékül; Ihjahl a szúnyognak a dongó is nagy s az ilonca szemeiben óriásként szerepel az ngan- Icaár. — I Minő nagy ember! több nyelvet ért és beszél, otthonos a tudományok minden ágában, az akadémia csak irigységből nem választotta el rendes' tagjául . . . hm hm! nem tagadom hogy van rajta bizonyos tudományos színezet, de azért azt mondaná felőle Heine, hogy „ha­sonló egy vén sovány heringhez, a mely tudós [makulatúrába van begöngyölve. | Minő nagy ember! bebizonyítja megdönt­hetien érvekkel, hogy a nemzet vágyai idő előttiek, áspirátiói veszélyhozók, hogy a nép kiskorú és éretlen még a szabadságra, hogy tehát az állam van egyedül hivatva, a társa­dalom minden mozzanatának helyes irányt adni ■. . tisztelem meggyőződését, de nem követem észjárását, mert ellenkezőleg Prometheussal (mint Perier Kázmérról mondták valaha) az emberektől lopja el a tüzet és fényt, hogy azt |az isteneknek visszaadja. Minő nagy ember! fennen lobogtatja a szabadság és népfönség zászlóját, nem döbben meg a hatalmasok haragos tekintetétől, nem riad vissza a rágalmaktól, melyeket a sértett érdekek, a megrótt visszaélések miatt fejére zúdítanak irigyei és ellenségei, kész — a mint mondja — életétől válni meg inkább, mint megtagadni az elvet: mindent a népért és a nép által . . . bah! a mostani nyavalyás idő­járás nem igen szül már Codrusokat, Yashing- tonokat, Massaniellókat, Rienziket és Cincin- natusokat, — alakoskodás, licitátio az egész (bár tagadhatlanul e részben is vannak , „fehér hollók“) biztos ut a népszerűségre, no meg egy kis hivatalra is, egyszersmind pedig iga­zolása az állításnak: „egy Maki majom na­gyobb lármát csinál, mint száz elefánt“ (Kos­suth a cseh kérdésben 1871.) Minő nagy ember! ajtaja tárva áll a nyomor gyermekei és sorsüldözöttek előtt; nagy patrónusa az iskoláknak és közintézeteknek I nincs jótékony czél, melynek adakozási rova­tában neve nem szerepelne; nincs közérdekű vállalat, melyet melegen fel nem karolna ... az igaz, hogy roppant vagyonát mások meg­aztán az, hogy egy royalista hajó kilencz ágyúval állott szembe a köztársasági hajóraj 1 háromszáznyolezvan ágyújával, s igen térmé- e szetesen, rövid küzdelem után roncs lett be- s lőle, alá merült a tenger hullámaiba. — Szol- I gálhatuok mi is egy ilyen egyenlettel: 2=917. z Vájjon mit jelent ez?.Hát bizony azt jelenti, k hogy a közelebb múlt napokban 917 egyénnek kellett lovaival befáradnia Nyíregyházára — ri csak a dadai felső járásból — a hadügymi- p niszter Szende által elrendelt lóvizsgálatra, s | innen folyólag napot vesztenie (a legszorgosabb c munkaidőben!) költekeznie (a helyett, hogy n keresett volna, holott a nyakán az adóvégre- a hajtó!) pusztán azért, hogy a vizsgáló főhad- n nagy és állatorvos ne legyenek kénytelenek jjj falunként végezni teendőjüket. — Ezen eljá- s rás körülbelül ezer frt veszteség csak az em- fc litett járásra nézve, hát az egész megyét, az n egész országot felvéve, mennyi leheti Neveli t az eljárás fonákságát az is, hogy a legroszabb s lovak is 5 frt birság terhe alatt berendeltet- c tek. Hát nem lehetne a községelőljárókban 2 annyira megbízni, hogy a kitűzött czélnak csak jjj távolról is meg nem felelő, sőt bírálaton alól álló t macskalovakat és gebéket meg tudják válasz- r tani ? Uram, uram, miniszter uram! az ilyen | eljárás teljességgel nem helyes ut a nemzet ( adóképességének sokszor emlegetett emelésére, g de sőt egyenes útja a nép hovatovább mélyeb- 1 ben sülyedésének és pusztulásának! l (—) Hirös város az alfóldön Köcskömét,- de megyénkben is elég hires Demecser , község az ott fent és alant előforduló kihágá- < sokról és rendetlenségekről. Közelebb, mint , egyik levelezőnk értesít, f. hó 28-ra viradóra < ismeretlen tettesek W. S. ottani kereskedő f házát két óra tájban felgyújtották, a keres­kedő azonban szerencsére észrevevén hamaro- san a gyuladást, azt nehány veder vízzel an-; , nyival inkább elolthatta, mivel a fedélzet azl ( akkori locspocs időjárás miatt meglehetősen I nyirkos, sőt átázott volt. — Várjuk a szigorul' vizsgálatot ez ügyben. j. (-) Ki a vivát Kótajban? Folyó évi okt.| 31. ejtetett meg nevezett helyen a község­jegyzői választás. Az öt pályázó közül jegy-1 zővé választatott Székely Döme 64 szavazat­tal, míg versenytársa D. K. megyeri jegyzői csak 25 szavazatot kapott. Türelmet óhajtunk az elválasztottalak a nagy munkához, mely reá a község régóta elhanyagolt ügyeinek és főleg I az adóügynek rendezésében várakozik. X lliincz Gyula helybeli könyvkeres­kedő ur a „Szabolcs“ 41-ik és 44-ik számá­ban megjelent ujdonsági czikkre vonatkozólag kijelenti, hogy ő az iskolai könyveket rendes árban árulja, csakis azokat emelt ár mellett, I melyeken egyéb haszna nincs! Mi úgy tudjuk, hogy a fővárosi könyvkereskedők perczentetl szoktak adni a bizonyosnak. Egyébiránt a „Sza-1 bolcs“-ban senki megnevezve nem volt; sa­játságos tehát, hogy lliincz ur mi oknál fogva I igazolja magát! ? — „Táborszky és Parsch“ nemzeti ze­nemű kereskedésében újabban megjelent: „A falu roszából“ „Száraz ágon bus gerlicze tur- békol“, „Fogadásom tiltja szeretni“, „Húzzad, csak húzzad keservesen“. Zongorára szerzé Tisza Aladár. Ára 60 kr. [=] A „felső szabolcsi ref egyházme­gye“ f. hó 16-dik s több napjain gyűlést tart Nyírbátorban, melynek egyik legfontosabb tár­gya a lelkészek fizetési minimumának megálla­pítása leend. Óhajtandó, hogy e minimum oly összegben állapíttassák meg, melyből egy lel­kész tisztességesen megélhessen. Az egyháznak áldozni kell, hogy e tövises pályára képzett és hivatott egyének vállalkozhassanak. — A közelebbi kis-várdai vásárra mes­terembereket szállító szekerekről — mint ér­tesültünk, — Nagy-Kálló alatt 2 ládát, mely tele volt pakolva csizmákkal, az ezen művé­szethez értő egyének eltolvajlották. A hivatal­ból elrendelt vizsgálat azonnal foganosittatott, azonban még eddig minden eredmény nélkül. * A debreczeni köDyv-kő-münyomda s kártya-gyári részvénytársulat kiadásában meg­jelent, s általa minden hazai könyvkereske­désben kapható „nagy fali naptár“ 1876-iki évre. E 22" magas 33" széles nagy­ságú finom papírra nyomott naptár, a rendes naptári részen s bélyegfokozaton kívül — tartalmazza még igen díszes szinnyomatban, az uj méter rendszer összes átszámítási táblá­zatát, melyről bárki is minden előleges tanul­mány v. számitgatás nélkül, régi mértékeket újban, újakat régiben azonnal kifejezni képes. I Ezen népszerű díszes kiállítású, még eddig egyetlen métertáblázattal ellátott falinaptárt, , úgy a kereskedő, iparos, mint általában a nagy- , közönségnek mint nélkülözhetlent a legmele- I gebben ajánlhatjuk. Ára 40 kr. 0. é. 1 [=] Színi Károly uj humorisztikus napi 1 lapot indított meg „Humbug“ czimmel, előfi- I zetési ára egy évre 6 frt, egy szám ára csak . 1 krajezár. Nevezett szerkesztőnek ez uj vál­lalatát talán csak nem fogja senki félre ér- ; teni. A Beküldetett szerkesztőségünkhöz: t „Gazdasági szemle a bécsi közkiáUitáson,“ : írták: Barkassy Kálmán, a kassai m. k. gazd. t tanintézet igazgatója; Tormay Béla a buda- í pesti m. k. állat gyógyintézet tanára; Vörös t Sándor a kolozsmonostorí m. k. gazd. taninté- , zet tanára, és Gamauf Vilmos, az erdélyi gazd.- egylet titkára, az „Erdélyi gazda“ szerkesz­tője, k. monostori m. k. gazd. tanintézet r. k. i tanára, ára a vastag kötetnek 1 frt 20 kr..- tartalma igen közelről érdekli a gazdászat ba- 3 rátáit.

Next

/
Thumbnails
Contents