Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-15 / 33. szám

tudjuk, más években már aug. havában dij- leengedíst szokott eszközölni! : . Ez évben nem tudjuk, hogy ezen intézkedés foganato- sittatott-e? Ha igen, akkor ezt lapok utján is tudatni kellene, ha nem, akkor azt minél előbb megtenni a társulatnak magairánti kö­telessége lenne. — Egyébiránt több pana­szok is hangzanak a sóstói rendetlenségek miatt. [=] Napszámos szabadság. Bujközségé- ben-egy földbirtokos kiment megnézni kepé- seift A „dominuszok“ épen szalonnát sütöttek, s még pedig a gazda búzájából rakott tüzmel- lett. A gazda jogos haragra lobbanván e pré- daság felett, következőleg szólitja meg őket: hogy merik kentek az én búzámat így pré­dáim, égetni?“ S mi történt? A kepések kö­zül egy haragosan ugrik fel, s igy szól: „azt De merje nekem mondani többet, hogy „kend“ mert, mindjárt levágom a kaszával a nyakát“ Mit volt mit tenni, minthogy másnap a birto­kos szépen meg „urazta“ őket! És az ur czi- mért nem haragudtak. „Ily rohamos léptekkel halad boldog Magyarországban a czivilizá­czio* *• 1 Dr. Kovács Sándor debreczeni tanárrá lett elválasztása következtében a ref. egyház jegyzőségéről lemondván, buzgó hivatalosko­dásáért számára jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Helyére egyhangú bizalommal Erdélyi Antal választatott meg. (!) Talált ékszer. Ma egy hete a „szar­vas korcsma“ mellett egy értékes arany kar- perecz találtatott, tulajdonosa a kellő ismer­tető jelek bevallása mellett átveheti a temp­lom soron, 133Ö. sz. házban, Billeg Károly urnái. * A posta- 8 távirdahivatalok egyesítése czélba vétetett gazdálkodási szempontból. Jövő év elején fog életbe lépni az intézkedés. Mond­ják, hogy 600-zal kevesbednék a hivatalok száma, azonban újabb combinatio szerint mind­össze 108 hivatalnok fizetése lenne megtaka-j ritva. . . . Egy csepp a tengerben. x. Beküldetett. A nagy-káliéi állam re­áltanoda értesitvénye az 1874—ö-ik évről, szerkesztő Gáspárik János h. igazgató. A tanerők száma 11. Beíratott összesen mind a 4 osztályba 102 tanuló. — Az értesitvény terjedelmes közleményeket, s pontos statisz­tikai adatokat foglal magában. — Vettük a pesti tudomány és műegyetemi olvasókör évkönyvét a harmadik évfolyamról. * „Ki-ó a sz-l fürdő“ ? Gróf Török Na­póleoné. „Micsoda? Napóleoné? ugyan ne mókázzék már velem 1“ De igen Napóleoné 1 „Micsoda fajta fűzfa ez, milyen kondor leve­lei vannak I“ Napóleon fűzfa. „No már me­gint. No már megint Napoleon? dejszen en­gem ugyan nem tesz bolonddá“ .. (—) A rablók. „Nem fél nagysád a rablóktól, kik itt a vidéket nyugtalanítják?“ Nem szokásom a félelem, de talán ön fél? „Oh nem, mert már engem megraboltak s igy nincs miért félnem“ S hol rabolták meg ? „Itt a fürdőben nagysád! egy karcsú magas, carthagói képekre emlékeztető urihölgy ra­bolta el szivemet“. Csudálkozom rajta, hogy oly értéktelen tárgy csak némi érdekkel is bir a t. hölgy előtt, — különben nem lehet mindenkinek jó ízlése.... (—) Csak hallgatja, csak hallgatja az alföldi magyar, hogy a felfödi emberek a vi­dék szokásos megszólításával igy hívogatják egymást: „ltume hó!“ (koma hé!) egyszer aztán, midőn a főrangú delnő, megboszan- kodva mondja: fi done! csodálkozva súgja szomszédjának: ni ni! hát még a baronesse is tótul-beszél? (—) Fürdői idyllek „Fürdött-e már ma ön?“ Igen, még pedig már háromszor 1 Háromszor ? hi­szen a fürdésből egy is elég naponta.“ Ne­kem nem elég és még ma négyszer akarok megfürdeni. „De hát miként tehet ily kép­telenséget, ki ajánlotta azt, hogy egy nap hétszer fürödjék ?“ A házi orvosom. „Bo­csásson meg, de az lehetetlen!!1 Oh nem, az orvos azt rendelte, hogy vegyek hét fürdőt, azonban nekem sok dolgom lévén, nem érek rá sokáig itt portyázni, hanem ma rovom le mind a hét fürdőt, s holnap haza utazom. (—) A szliácsi fürdőben 5—6 száz nő­vendég időzik a lapok tudósításai s egyes ott lévők levelei szerint. Szegény nők! só­hajt fel e tudósítást olvasva egy dandy, kit egy krinolinnal a világból is ki lehetne csalni. Hadd el, mordul a szólóra egy praktikus ember, — ne azt mond: szegény nők! ha­nem ezt: szegény férfiak! (—) Tudja-e nagysád, miért járnak a nők fürdőbe“. Nos miért? „Azért, hogy öl­tönyeikkel és ékszereikkel pompázzanak“. És azért — legalább e perezben — hogy unal­mas társalgó mellett nagyokat ásitsunk. (—) Miért hagyták itt X és Q urak a fürdőt ily hamar? „Nem használt nekik a kúra“ De hiszen hűségesen itták az ásvány­vizet! „Az igaz, hanem az ásványvíz gyógy- hatását tönkre tette a kalabriászjáték-------“ (! ) Jégverés. A nicotin köpenyeget, a do­hányt az ibrányi kertekben jó formán meg- paskolta a jég aug. 3-ikán. Mintha nyulsréttel lövöldözték volna agyon. A szép kilátás nagy részben semmivé téve, a kecsegtető remény, melyet a termelők tápláltak, meghiúsulva van. Sirás és könyhullatás követte a vihar eltávo­zását. Az ég könyei megeredtek, 6 napja foly vást locsolgatja az általa okozott sebeket, de biz azok nem akarnak behegedni, úgy szinte a sziveken ejtett sebek is csak a tavaszi ve- temény sikerültével gyógyulhatnak meg. + A megbukott licitátió. Szegény em­ber, sok gyermek, szűk esztendő, követi a kol­dusbot. Sok hélyen és sokképen megr&lúsul ez napjainkban. N . . . . i' lakos azon stá­diumba jutott már, melyben fizetni nem tud­ván, egyetlen járó jószága — két kis lova kó­tyavetyél kerül. Ott állnak Ábrahám utódai kipirult arczczal, duzzadt tárcsával, lesve a jeladást, midőn a biztató szó elhangzik. Az ár kikiáltva, a tárgy felmutatva, licitáns nincs senki. Egy káplár-alja börziáner ott áll sóvár szemeket vetve a kiállított tárgyra. Ámde egy láthatlau kéz befogta szájokat, nincs oly cse­kély ár, melyhez szólni mernének. A szegény ember, kinek gabonája csak félig behordva, megkönnyült szívvel, — a feltétlenül vásárlók »▼áj mir, ferloren“ keserű szavakkal távoztak. x Éber álom. A zápor ömlik, a vihar reszket, az égi parittya tör, ront, a tojásnyi jegek csak kopognak a háztetőn. Józsi öcsém, még csak 18 éves, szopván az ujját, elaludt csendesen a mezőn. Minden élőlény, a ki csak mozogni tud, fedél alá siet, ő alszik nyu­godtan. A vér patakzik arczából, kalapjával a szél dűlő földnyire czigánykereket hány, subá­ját a zápor lesújtotta istenesen a földhöz, de ő folyvást alszik. Haja boglyapetrencze, bespá- czolva iszap közé, lábaira bakkancs van öntve sárból, még mindig alszik. Végre a vihar kifáradt, az üldözöttek előszállingóztak, a szunyadó nagy rángatás után felébred, szét­tekint s bámulva kérdi: talán eső volt ? Vi­zes a ruhám. De azért ő, mint szokta mon­dani, igen ébren alszik. * Az „Uj idők“ czimü jelesen szerkesz­tett szépirodalmi, társadalmi és művészeti heti­lap (divat-tárczával) 32-ik s augusztus 7-iki száma a következő válogatott tartalommal je­ilent meg: „Levelek egy leányhoz,“ Reviczky Gyulától; „Egy szép gyermeknek“ (ered. költ.) Bartók Lajostól; „Egy pikáns történet“ (ered. elbeszélés) Szulyovszky Etelkától; „Edward Gray“ (Tennyson költeménye) S. J.; „Hitele­zők, mint házasságszerzők“ (Sacher Mazoch el­beszélése); „Pillanatnyi igazságok“ (Vacano Emil elbeszélése); „Az utolsó fejezet“ (Halévy Lajos rajza) Liszka Bélától; „Á jótékonyság anyja“ Jánki Györgytől; „Irodalmi, társadalm; és művészeti hírek.“ A borítékon: Előfizetési felhívás „Milyenek a nők?“ czimü munkára (irta Benedek Aladár), divattárcza-üzenetek, vidéki élet, Hymen, számrejtvény, betütalány, a szerkesztő nyílt válaszai, szikrák, vegyesek. Ez igen kedveltté vált csinos hetilapot szer­keszti Benedek Aladár s előfizetési ára negyed­érve 2 frt 50 kr; félévre 5 frt, megrendelések kiadóhivatalba, Budapest: Zöldfa-utcza 10. sz. II. emelet 15. ajtó intézendők. * Vettük az „Otthon“ czimü szépirod. és ismeretterjesztő havi folyóirat auguszt. X. füzetét a következő tartalommal: Népszerű tudományos irók. — Csukássy Józseftől. — A böuös, költ. Tóth Edétől. — A ki senkit sem szeret, (egyszerű történet) Szana Tamástól. — Liliom (elbeszélés), Sandrié Pétertől. — De- rouléde Pál „Katona dalaidból. Arisztokrácia és demokrácia az anyagvilágon belül, dr. Hojtsy Páltól. A békeszerző Meiszner Alfréd­től. — „Queen Mary“, Pokorny Jenőtől. — Lendvai Márton. Szandaytól. — Irodalmi Bzemle. ________ Ve gyes hírek. — Az iskolatársi találkozás. A 13 iskola­társ közül, a kik 58-ban hagyták el a bécsi Pázmány-intézetet, 8 jelent meg, névszerint Berényi Dániel (bajai gymn. hittanár), Kalo- csay József (litkei segédlelkész), Kostialik Ist­ván (kézsmárki), Kompanek József (nagy-sztri- czei), Kuthy Márton (sz.-fehérvári), dr. Miksó István (szomori) lelkészek, Petrovich Eerencz (budapesti gymn.) és dr. Posilovics György (zágrábi egyetemi) tanárok. Rövid időre sze­encséltette a találkozókat dr. Klekner Alajos sassai jogakadémiai tanár is, a ki pár hóna­iig ugyanez osztálylyal volt a Pazmaneum nö- endéke. A meg nem jelent 5 társ közül né­gyen fontos akadályok miatt nem jelenhettek neg. egy pedig 3 levélre sem válaszolt. — A negjelentek, miután elhalt társaikért a budai ilátyás-templomban misét mondtak, illetőleg lallgattak, a viszontlátás édes örömeiben két éledhetlen napot töltöttek együtt, s azon el- latározással váltak meg egymástól, hogy 8 év nulva, áldozárságuk 25-ik évében, ismét ta- álkoznak, ha isten élteti őket. — Furcsa leleplezések, Köves-Kálláról rják: Nehány évvel ezelőtt ide vetődött egy Jngár Ign. nevű ifjú uracs, ki egy helybeli öz- regy földesúri asszonynál annyira be tudta nagát hízelegni, hogy viszonyuk legközelebb nár majdnem házassággá érlelődött. A nő ket- őt kötött ki, hogy vőlegénye változtassa ne- ét „Magyar“-ra és legyen zsidóból reformá- ussá. Ez is megtörtént. A vőlegény feljött ;rre a fővárosba. A menyasszony a múlt hő­tan felment gavalléra után a fővárosba, de itl urcsa leleplezések vártak rá. Felkeresvén Unfi ;árt, most már „Magyar“-t, s azt neje mellel ínyelegve találta örvendve 3 élő gyermekének kiderült, hogy Ungár egy állítólag menyasz- izonya által kiállított, de tényleg egymaga Ungár) által 5000 írtra szoló hamisított köte- ezvénynyel birt, továbbá lépéseket tett volt, hogy a földesasszonynak összes, mintegy 20,000 i*tot kitevő vagyona, reája, Ungárra irassék, ízt hitte most érvényithetni. A menyasszony 'ögtön lépéseket tett a csaló tervének meghiú­sítására; mi sikerült is. Most UDgár per alatt ill, nem e gaz csinjeért, hanem hogy a meg- íiusult lakzi utáni nappkban bement a földes- isszonynak távollétében annak lakába, s onnét I mit csak megfoghatott, t. i. ágy-, fehér-, irány- és ezüst-nemüben mintegy 4—5000 frt §rőt ellopott. — Szalacsi János kisasszony volt aké- peni nevén Szalacsi Mari még csak 19 éves. élte virágában van, csinos sugár, de megunta nő voltát és beállott férfinak. Két évig járt férfit uhuban, magatartása egészen férfias, téve­désbe ejtett mindenkit. Hanem a férfiöltönyre úgy tett szert, anélkül hogy adták volna; ezért bíróság elé került, a hol felfedezte a titkot. Atyjának is volt tudomása a leány fér­fias hajlamairól, természetesen ellenezte azo­kat, de a leány megszökött hazulról. Midőn kérdőre vonták, hogy mi okon lett oly hűtlen a nőnemhez, egész határozottsággal állította, hogy ő gyűlöli nemét s miután férfiak iránt még soha sem érzett hajlandóságot, nem is akar nő lenni. Az elkövetett csínyért a kolozs­vári járásbíróság letartóztatta. gen" ... A villámfogó elmés készülék, de ha a cselédek nyelve eljár, bele üt a házibékébe a menydörgős menykő ! De már sötétedni kezd, ne rontsuk öreg szemünket a félhomályban, hanem csibukra gyújtva, hallgassuk a járó-kelőket... — Micsoda hanyag rendetlen ember maga, hogy öltönyömet még sem készítette el I — Kérem alásson, még csak tegnapelőtt vólt megrendelve. — Micsoda ? Hát aztán ? Maga egy semmiházi! Hát nem tudja azt maga, hogy é n minden harmadnap más öltönyt veszek fel I (Nábób ? vagy iparlovag ?) * — Hát csakugyan kinevezték X-et arra a szép és fontos állomásra ? No brúder! ezen véghetetlenül csodálkozom! — Nincs okod csodálkozni. Régen meg­írták, hogy „a modern társaság legfontosabb tüneménye a bolondok rendkívüli szerencséje. Ezek nyalják le végetlen sorban az emberi fáradozások tejfelét“ ... (Collins Wilkie) (Mit mondana ehez X. ur?) * — Hallottad-e miként udvarolt e napok­ban egy dandy Bodroska nagysámnak ? — Nem én. — Az urhölgy zongorázott s játékát ked­ves dalhangjával kisérte, de midőn legnagyobb érzéssel játszik és énekel, a dandy csak köz­bevág : ugyan ne ordítson olyan nagyon, mert eső lesz, aztán megázik a rendem I (Ki hinné már ezt ? Pedig igáz!) * — Hogy esik az, hogy Hajanagy bará­tunk nem jelent meg a sóstói értekezleten ? — Csak úgy, mert szégyenelte, hogy ott egy szobacicusmik nagyobb bajusza van, mint neki. (De már ez nem igaz 1 Mégis hiszik !) * — Miért nem voltál a hangv rsenyben ? — Azt tartom, mit a praktikus angol: „a hangverseny csupa kling, klung kevés vál­tozatossággal, a hölgyek szörnyen bevannak fűzve, fulasztó hőség, nagy embertömeg szűk helyre .beszorítva . . . igen, a hangverseny nagyszerű, de legkevésbbé sem comfortable.* — De színházba csak eljösz holnap, a primadonna jutalomjátéka lesz. — Én ? színházba ? nyárba ? Semmi ked­vem a közönség és sajátmagam gőzpárájában gyöngén főni. (Pedig eléggé nyers kigyelmed!) — Ugyan pajtás, miért nem választottá­tok meg Q. urat képviselőnek ? — Azért mert képmutató. — (Maga meg nagy képű ember!) * — Hogy nem unnak bele azok a nők a folytonos mulatságba ? — Tudod, mit mond a púpos Pope ? „Férfi ma dolgozik, ha tegnap élveze De a nőnek mindig élven jár az esze.“ (Hejh ! ha ezt az anyjok hallaná I.)-z—y. Üaleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál jul. hó 31-ón bejegyzett termét lyárak. Kereskedett ár Piaczi ár 100 köböltől kezdve Rozs 00—00 fontos 3.20—8.25 78—80 „ 8.35—8.40 80—80 „ 3.40—3.46 80-81 ■ 00 0—0.00 Búza „ 4.30—4.85 I „ 0.00—0.00 490- 5.00 Árpa . . . 1.90-2.00 Zab 1.70—1.80 Tengeri 240 —2.45 89'/, „ 2.60—265 Köles 00.0-0.00 Bab, tiszta fehér 4.80—4.90 Bükköny 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 5.00-5.12'|, Lenmag . 0.00—0.00 Komborka 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mik . 0.00—0.00 Napraforgó olaj . Szesz *•/„ iteze 00—.00 17.00—18.00 21 20'/, Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Pénztárnok: Vitéz Mihály.------------------------------------------------------------------------------— > Nyirfalombok. XXH. j (Kiket érdekel a házasság ? Az ábrándozók. Térjünk j napirendre. A rétközi emberek és szelíd vadmadarak, i A káposzta kupecz és varrógép. Rejtélyes jövésmenés, 1 és a kulcs hozzá. A mit az utczáról hallani. Bírálat a bírálatra. Mit mondana az anyjok Pope versére?) Azonban miért kontárkodunk mi a jósok hálátlan szakmájában (a próféták is csak ke- I nyérrel élnek, — mondja a mai hitetlen világ) s átalában mi közünk hozzá, ha tiz-husz szá­zalékkal több vagy kevesebb házassági viszony 1 köttetik 1 ... ez mindössze is a papok dolga, • kik előtt teljességgel nem közönyös a fényes 1 palástdij, melyet a gyönyörittas vőlegénytől < reménylenek (die Kirche hat einen guten Ma­gen, hat ganze Länder aufgegessen“ — hall­juk naponkint) no meg némileg a czukrászokra is tartozik, hiszen ma már, daczára az örökös I sopánkodásnak a nehéz időkről — még a leg­szegényebb háznál is ritkán tartanak lakadal- < mat a nélkül, hogy az asztalon egy pár torta, vagy legalább egy pár iróstészta ne szerepel­jen : . . habár azt sem lehet tagadnunk, hogy még mindig vannak ábrándozók, kik a társa­dalom virágzása és jövője szempontjából kiváló : súlyt fektetnek a házassági viszonyra, a bol- I dog családéletre, de hát van-e badarság, kép- ■ telenség, melynek nem volnának hívei, harczo- 1 sai, vértanúi! Oda se nézzünk nekik! foglaljuk el inkább szokott helyünket az ablaknál, hol sok mindent látunk és hallunk, a nélkül, hogy ] észrevétetnénk másoktól, s gyönyörködjünk az utcza látványosságában, s az elhaladók leg­többször igen érdekes megjegyzéseiben. . . . ★ Az átellenes ház egyik ablaka előtt ugyan bámulja nehány vidéki atyafi az ablakban elhe­lyezett vadmadarakat, melyeket a háztulajdo­nos sajátkezüleg lőtt és tömött ki . . . Talán soha sem láttak még gémet, baglyot, gödényt, vadkacsát, halászmadarat ? Láttak biz ők ele­get, hiszen öltönyökrül s főleg fövegjökről ítélve, ottan körül laknak, hol a Rétköz nevű uj fa­lut tervezték megyénkben, hanem bizonyosan- azon csodálkoznak, hogyan férnek meg ily bé­késen egymás mellett, és hogyan nem félnek ebben a lármás városban. — Ni ni 1 most az egyik elkezdi őket hessegetni, a másik meg szalmakalapjával akarja felriasztani, mig a har­madik, valószínűleg a „falu bölcse“ (ad for­mám : haza bölcse) midőn az ablak lakosai teljességgel nem hajlandók megmozdulni, ko­moly meggyőződés hangján s a falusi magyar nyelvtan szókötésével mondja: r, — No bizony 1 nem látj a kentek, hogy csak pingálva „van“ azok a „madarak“ 1 Hát itt a szomszédasszony háza előtt miért ólálkodik egy férfi meg egy fehércseléd? * Már közel húsz percze, mióta az ablakon be- s felé kandikálnak 1 Most a szomszédasszony r (áldott jó lélek! mennyi pogácsát küldözött- mig az anyjok a Sóstón volt 1) kérdezi tőlük, i hogy mit vigyáznak a szobában ? „Hát kérem * alássan! azt találgatjuk az én urammal, hogy * miféle zörgős eszköz lehet az, mely mellett a * kisasszony ül, mert mi még ilyet soha sem c láttunk, pedig sokfelé őgyelegtünk már káposz- l tával, hagymával, kötősással, meg súlyommal i is hajdanában“ . . . „No hát: varrógép !“ E l közben a mellékszobában elkezd a másik kázi- t kisasszony zongorázni, persze az „én uram“- azt képzeli, hogy a kedves hangfutamok is a v varrógépből röpkédnek elő, s fejét csóválva- szólal meg: — Dejszen anyjok 1 fránya egy jószág >1 az a gép, hiszen hallod, hogy a mellett, hogy! y varr, még muzsikálni is szépen tud I Amott a kiskapun kilép egy férfi (Nro 1.) a s alig fordul be a legközelebbi utczasarkon, b ellenkező irányból egy másik férfi (Nro 2.) ér­- kezik s ugyanazon kiskapun gyorsan belép.- Nem sokára két cselédféle (szobaleány és szol­- gáló ?) jön ki a jelezett udvarból, egyik jobbra ;t tart, másik balra, mindegyik egy egy utcza- i- szegleten foglal helyet, s nem tágít onnan ;t (pedig mint csalja őket sétálni egy-egy baka!) 'f mint az előőrs kijelölt állomásától. Valami !t másfél óra múlva szalad az egyik léleksza- c. kadva hazafelé, aló be a kiskapun ! kis időre a Nro 2. aló ki a kiskapun! és miután eltűnt, a Nro 1. is megérkezik és bevonul a hasonlóul !- előkerült másik nőcseléddel együtt a rejtel- t, mes házba. — Micsoda regényes krónika ez ? 0 Kombináljunk csak! Ah értjük... Nro 1. el- ;. látogat estefelé hol a kaszinóba, hol egy po- y hársörre, neje kétségkívül unatkozik a ma­- gúnyban, Nro 2. természetesen siet szórakoz- t tatni, azonban Nro 1. kissé féltékeny, s hogy- nejét meglephesse, többnyire más-más időben- szokott haza jőni, tehát a két nőcseléd két t ponton vigyáz, hogy igy Nro 1. akármely irány- -, ból érkezik, ne zavarja a kedélyes csendéletet, t és Nro 2-nek mindig legyen elég ideje el­mondani „szaladok galambom 1 jön az őre­N yilttér. mr G1ESSHÜBLI legtisztább luganyos savanyuvizforrás. E savanyuvizforrás egyik a legis­mertebb, legjobb és legkellemesebb ter­mészetes savanyu vizek között. Eltekintve igen nagymérvű gyógy- hatását torok, gyomorbajok és gyomor­görcsöknél és a géga, barzsing és húgy­hólyag idült bajainál, kitűnik ez mint rendes ivóvíz, minden más ehez hasonló vizek mellett, mivel ez a szomjat igen kellemes üdítő és erősítő hatással eny­híti. — Ajánlja Ma tton! Ke n r i k Karlsbadban. (Csehország.) Nevezett víznek, úgyszintén minden­féle bel- és külföldi ásványvizeknek rak- rá,ra, Pavlovics Imre urnái van Nyíregy­házán. (10—10)

Next

/
Thumbnails
Contents