Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-04-04 / 14. szám
Nyíregyháza, ápril 4. 14. szám. IV. évfolyam. 1875.-Ö---9 Előfiz efési <ii'( ak : W 4 frt. '"'^T # |gn Rtellonii t S.erke.*t8lir°£^d]*“éhyeklnt^.ondäk: részét tárgy»** ref. lelkész! lak. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekből fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal, hová az előfizetési pénzek, a lapba szánt hirdetések és felszólamlások küldendők: Illinez Gyula könyvkereskedése, Városház föbejárás első ajtó halira. SZABOLCS. Vegyes tartalmú, hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. Kiadó-tulajdonos BLLINCZ GYULA. Hirdetési dijak: 1 Minden 4 hasábos petit-sor egyszeri hír- detésué! 5 kr., többszörinél 4 kr. _ Teijodelmes hirdetések többszöri beikül tatása, kedvezőbb föltételek alatt eszközölhető. Minden egyes beiktatás után kincstárilleték SO kr. A nyílt-térben minden három hasábos j . garmond-sor dija 80 kr. I « Az előfizetők, a hirdetések meg* ! ’ szabásánál, 20%-nyi kedvezményben részesülnek. ff Előfizetési felhívás tsága nem az utasítás elvén alapul, léte- Ilik különböző tényeken alapuló érveknek indokolható. ■f] Ma a képviselő férfiasán, meggyőződése tisztaságának tudatával lép választó Közönsége elé, s politikai pályáján követendő eljárásának főbb pontjait, melyek a fenforgó helyzettel szemben elfoglalandó állását körvonalozzák, öntudatosan függetlenül, minden külhatástól menten mondja el, — s azt ha külön ígéretet nem tenne is, megbízatása tartama alatt általa határozottan követendőnek jelezi. (Vége köv.) A biztosító társaságokról. Budapest, márcz. 20. A közönség irányában elvállalt kötelességek egyikét teljesítjük e sorok megírásával. E kötelesség teljesítése annál sürgetősb, mert a közel múltban nyert tapasztalás meg- győződtetett benőnket is a felől, hogy a közönségnek a társulati téren veszélyeztetett érdekei nem találják fel a kellő oltalmat az állami felügyelet azon szigorában, melyre leginkább szükség van oly vállalatoknál, mint a biztosító társaságok, melyeknél, ha azok, mint a legújabban keletkezettek nagy része, kellő alap nélkül lépnek életbe vagy szédelgő elvek alapján működnek, nemcsak a részvényesek pénze forog veszélyben, de a károsult felek érdekei is veszélyeztetnek. Es ha a részvényesek, mint többnyire nagykorú egyének, érdekeinek az államfelügyelet általi megóvása nem volna is feladata az államhatóságnak, de hivatása mindenesetre a felügyelet a felett, hogy a jóhiszemű és többnyire könnyen elcsábítható nagy közönség érdekeivel könnyelmű vagy vétkes játékot ne űzhessen a nyerészkedés, a szédelgés, a jogosulatlan vállalkozás. Nem ok nélkül mondjuk, hogy a nagy közönség nagyobb része könnyen elszédithető. A legközelebb múltban tapasztaltuk, hogy a biztosító közönség mily maszlaggal édesget- tetett egyik vagy a másik társulat iránti bi- zodalomra. Egyik például a kölcsönadás biztatásával édesgeté feleit, a másik nyereményt Ígért tüzbizt08itó feleinek. E társaságok közül az egyik csak a biztatásnál maradt s most haldoklik, a másikat már rég elsodorta a halál szele. De a kormány azon liberalitása, minél fogva például a miskolczi és az ehhez hasonló kiházasitó egyleteket nem csak engedélyezte, de működésűknek a vég katasztrófáig gátat nem vetett, védhető volna is, a kormány azon el■ járása mégis, hogy más kifejezései ne éljünk i legalább is megfoghatatlan, hogy szabad ver' senyt, ellenőrizetnélkűli működést engedett ölj . biztosító társaságoknak is, melyeknek semmi alapjuk sem volt. E megjegyzésünknél bizonyosan eszébe fog jutni az olvasónak a már szintén elhunyl ■ „Kronos," mely az alaptőkéül nem valósággá r befizetett és teljes biztosítékkal elhelyezeti összegeket és a be nem fizetett részre nézve L a részvényeseknek elfogadható kezesekkel ii ' megerősített kötelezvényeit mutatá ki, hanen felmutatott egy számlapot a magyar kormán]- által nem ismert egyik bécsi társulattól, me- lyen a „Kronos" az alaptőke erejéig mint kö „ vetelő figurái. A bécsi társaságot aztán elvitte a krach, s a „Kronos"-t elnyelte a halál 1 biztosító felei per virement a „Minerva" fele " ivé váltak. s A kormány ily liberalitása mellett áztál . könynyü mindenkinek biztositó társaságot ál , litani. Csak az alapszabály benyújtása szűk séges. — Egy, három, öt, tíz, s ha kell, hús millió alaptőke is meg lesz. Mi száz urna! z egy garas. A részvények nagy része már is 1 8 van foglalva N. N. vagy X. vagy Y. bank vág i- az anyabiztositó intézet által Német- vág ! Angolországban. lm itt a bank vagy az anya ’ társulat múlt évi üzletszámlája és vagyon- ki mutatása. A ki nem hiszi, menjen oda, víz: n gálja meg könyveit. Az ember mitsem kocz káztat, hisz a magyar társaság a roppant gaa 1- dag anyatársaság vagy az alaptőkét kezel IZ bank nagy vagyonában találhatja meg a bis . tositékot. És igy nem is keresi a kormány, - 18 hogy hol is van hát az az alaptőke? l* De a szegény magyar ember, a kine t- sok pénze bánta már meg a vak bizodalma Szól első Szabó László. Az egyesülést a hazára nézve üdvösnek tartja; de az eddigi külön pártok jogait tiszteletben kívánja tartatni; ennélfogva indítványozza, hogy: a volt pártok elnökei hívjanak egy-egy értekezletet össze a magok pártjából és ott külön külön tegyék tanácskozás tárgyává a fusió kérdését; ezek ismét egy bizottságot nevezzenek ki a magok kebeléből, mely az egyesülés módozatait, feltételeit a nagy, közös értekezlet elé terjessze, vagy: most e gyűlésből azonnal küldessenek ki e bizottságok s megállapodásuk eredményét, mint programmot terjeszszék elő. Ekkor Györgyényilgnáczmondja el, hogy előtte szóló a tanácskozás menetét nagyon megkönyitette; de a bizottságok kiküldését nem tartja szükségesnek, mivel hiszi, hogy itt mindenki bátran ki fogja mondani meggyőződését. Kéri a „szabadelvű párt“ nevezet elfogadását s e név alatt az egyesülés kimondását. Nagy Lajos pártolja a bizottságok kiküldését a végett, hogy az egy programmot készítsen, mely a „szabadelvű párt“ czélja, teendőire nézve mint egy magyarázatul szolgáljon. Liptay Károly az országos bajokat ecseteli. Szerinte legégetőbb baj, hogy az önkormányzat roppant költségbe kerül s mégis úgy az igazságszolgáltatás, mint a közigazgatás terén sok bajjal küzködik; mindenik rósz; ha e baj még tovább harapódzik, a hazában a lengyelek sorsára jut a nemzet. E belbajok orvoslása vegett egyesült e két párt, meüőzve a közjogi kérdések feszegét é- s é t. Ez értekezlet tagjait is arra hívja fel, hogy mellőzve a közjogi eüenzékeskedést, egyesüljön a belbajok gyógyítása végett. Dr. Heiszler József kiemeli, hogy vannak időhöz kötött kérdések, azokat ne ostromoljuk lejárat előtt; de vannak mindennap módosítható kérdések is, mint a vám — kereskedelem — és bankügy; ezek mielőbbi megoldását kívánja. A magyar nemzet bajai nem pusztán a belügyek rendezetlen voltából származnak szerinte; hanem főleg az okozta e bajok megnehezedését, hogy a kiegyezésnél a „többség“ nagyobb terhet vállalt, mint a minőt váüai meghívhatnának ; p. állam- adósság, közöshadsereg tartása stb.; ennélfogva nem kívánja a közjogi kérdést meliőztetni a fusió keresztülvitele előtt. L i p t a y K. a közjogi kérdést fejtegeti, elemezi. Ezek, mint Tisza K. megjegyzé, három kategóriába sorozhatok ; 1., melyhez oha szólani nem lehet, péld. az állam kölcsönös védelme vagy véderő, 2., melyhez 10 év múlva szólni s azon változtatni ‘ehet, “3., melyhez minden perezben lehet szólani. Lövey Sándor: a véderőre nézve nincs Liptai K.-val egy véleményben; mivel pragmaticasanctióban az is ott van, hogy magyar ezredeket idegennyelvü tiszt nem vezérelhet. Pilissy László: elébb óhajtotta Szabó L. indítványának elfogadását; de miután egyik részről Heiszler, másik részről Liptay az eddigi külön pártok véleményét kifejtették miután a közjogi kérdésekre nézve mindenik párt egy értelemben van s miután minden lényeges kérdés és az egyesülés módozatai megvitattalak: az egyesülést ö is aláírja. Ennek alapján elnök az egyesülést határozatiig kimondja, mely igy hangzik : „A jelenvoltak „Deákpárt“ „ellenzék“ avagy „balpárt“ elnevezésről lemondanak; az országos „szabadelvüpárt“ elnevezés alatt egyesülnek, az országos szabadelvű pártnak Tisza Kálmán, mint képviselő által az országházban elmondott programmját elfogadják s a kormányt mindaddig, mig ezen programm alapján halad, támogatni hazafiui kötelességnek tartják. E határozatnak számosán aláírtak s ezzel ett ténynyé a fusió kérdése. *) Ezután az értekezlet szervezése tétetett javaslatba ; azonban ez csak ideiglenesen történt meg ; azaz : az értekezletet Jármi József és Lövei Antal urak fogják összehívni; a jegyző is marad: Goics Lázár. Végül: Yay Péter üdvözli az egyesülés tényét s valósulását; kívánja, hogy az egyesülés őszinte, igazi legyen s élteti Lövei Antalt, mint a kinek az egyesülés eszközlésében főfö része volt. Ezzel az értekezlet tagjai szétmentek. * _________ * * *) Bizonyos kutforrásból értesültünk, hogy a jelen volt, körülbelül 200 ember közül valami 47-en írtak alá. Szerk* I a IV. óv folyamának 2-dik negyedére. Előfizetési árak az eddigiek. Egész évre 4 írt, fél évre 2 írt, évnegyedre 1 frt. Tisztelettel Nyíregyháza, márt. 24. A kiadóság nevében is Lukács Ödön, szerkesztő. Utasítás és visszahívás! E két nagy horderejű, hazánk jogi életével összetört szónak jelentőségét, nem annyira politikai, mint inkább erkölcsi szempontból akarván fejtegetni; tisztelettel kérem szerkesztő urat, lapjában e tekintetben irt czikkemnek helyt adni szíveskedjék. Ősi alkotmányunk egyik sarkalatos, de a haladó idő által elévitett joga, a megyék részéről követeiknek adott utasitási jog — jövőre nézve az 1848, törvények által megszűntettetett. E jog megszüntetése, a czél és korszerű reformokban oly gazdag korszaknak, illetőleg a törvényhozás tényezőinek I elmulaszthatlan kötelességévé vált; — a népképviselet magasztos eszméjének a rendi képviseletet, minden alakiságaival áldozatul kellett ejteni, s midőn ezen áldozatot meghozta, mind a nemzet közvárakozásának eleget tett, mind a nemzeties szel- lembeni szabad fejlődést és haladást biztosította. Az 1848 előtti alapon megbizásaik mellett utasításokkal is ellátott képviselőkből megalakult ház, — mely a megyék a képviselőháznál alantabb álló, egyedül végrehajtó testület véleménye, és az azokban uralgó, legtöbb esetben személyekhez kötött, s a körülmények szerint változó pártok által korlátoltatott, cselekedeteiben önálló nem lévén, — a mai polgáriasuk s haladó kor kívánalmainak meg nem felelhetne. Igßz ugyan, hogy a törvénynek a kellő tiszteletet, elismerést, a jó, a korszerű törvény szerzi meg legjobban, — mindazonáltal lehetnek, sőt vannak esetek, melyekben a szükség által kéuysze- ritve, az intézkedés elkerülhetetlen, mely intézkedés bár hatásában üdvös, a nép szerűséget, megszerezni még sem képei és ily esetekben, a függetlenség, önállósággal nem bíró képviselő a törvény fisz teleiét megszerezni, annyival inkább big tositani képtelen; igy állván a dolgok, a: utasitási jog eltörlése hazánkra morali nyereség, mert e ténynyel képviselőtes tületünk, a függetegség alól kivétetvén önállóságot, függetlenséget nyert, a nem get pedig politikai érettségét fényesei igazolta. Azonban, mint mindennek, agy en nek is meg van a setét oldala, mert a utasítás megszüntetésével a visszahívó joga is hatályon kívül helyeztetett, fájds lom pedig! mert a visszahívás jogosul! . gondolkozóba esnék — talán, ha ez uj válla- . latok élén ott nem találná a leghangzatosb ne- s veket, a tisztelt hazafiak egyikének és másiká- e nak, sokszor többjének nevét. A jó magyar t ’ ember aztán azt gondolja, hogy ha e sokszor v > fényes nevek viselői, e kifogástalan hazafiak li . nem tartanák teljesen solidnak a vállalatot, ha k , nem tudnák előre, hogy az üzlet, ha a részvé- k nyesekre nézve tán veszteséggel is fog járni, e de a biztositó felekre nézve semmi esetre sem r 1 eredményezend veszteséget s a bizodaiom kő- e 1 vétkezése semmi esetre sem lesz per: akkor k t csak nem kölcsönöznék oda szép nevüket csa- t t logatóul, — vagy a mint a német mondja: c „Bauernfänger“-ékül, és aztán indul a szép ‘ zászló után. j Nagy urainknak, jó nevű hazánkfiainak, 1 kik közül egy sem volt szakember, s mindig 1 bona fide elkövetett tette nagy erkölcsi fele- ] lősséggel járt, a mennyiben bizodalomra hivta 1 fel a tekintélyek után indulni szokott közönsé- \ get, és csak annyiban eredményezett jót és 1 épületest, a mennyiben — talán a tapasztal- !* tak után az ily nevek varázsa elfoszlott s a ] l" gondolkozó ember a jövőben alkalmasint már 1 nem csak a külső czimiratra fog tekinteni. I J Csak egynehányára gondoljunk vissza az { újabb időben keletkezett és már nem élő ily .* intézeteknek. I_ A „Hungária" elnöke Zichy Nándor. ' l „ „Nemzeti" „ Forgách A. és ’a Pulszky F. t „ „Hunnia" „ Forgách A. g Az „Erdélyi köles." elnöke gr. Miké Imre. u A „Kelengye" elnöke Horn Ede. A „Kronos“ „ gróf Széchenyi k Imre és Bartal György. „ „Kármentő“ „ Bánó József és s_ Ráth K. kalapos „ „Kölcsönös" „ Tisza László és “ b. Baldácsy. g8 „ „Nemzetközi" „ gr. Batthyányi 5 „ Zsigmond. nem is említve a szintén elhunyt „Hajnal“-t, 0. a Privitzer István és a maglódi Vodianer elnöklete és Gyöngyösi volt főpolgármester igaz- gatósága alatt keletkezett, de halva született ig „Centrale“-t. a Azt tartjuk, e sirhantok közt járva, alig »t- lesz kedve a bőpénzü magyarnak kamatsóvár )i- tőkéjét újabb biztosítási részvényekbe fektetni. [z. De ha mégis az ily részvények iránt előszerelt tettel viseltetnék, akkor fektesse a pénzét pél- -g. dául a „Victoria“ vagy a „pesti biztositó inté- 38t zet" részvényeibe, mely társaságok consolidál-1 ia- tak, nagy üzlettel bírnak, melyeknek kifogástalan kormányzását már ismeri, s melyeknek aél részvényeit mégis olcsón, alpárin alól szerezaló heti meg- de “ .... i 1- KOZUGYEK. p A kisvárdaí választókerületben a „sza- , y. badelvü-párt“ értekezlete. Lövei Antal ur a kisvárdaí választókerü- e let volt balközépi tagjait febr, 18-án kelt fel- rt hívásában pártértekezletre hivta meg ; azonban il időközben az országházában a „jobb" és „bal- tt oldal“ közt létre jővén a fusió, a választókerü- e letbeli „jobb“-oldali választókat Is meghivta, is Márcz. 30-ra Kisvárdára együttes értekezletre, n A kerület minden részéről nagy számmal gyül- y tek a meghívottak össze. Az összehívó L. A. s- ur megnyitó beszédében felemlítvén az ország- i- házban létrejött párt-egyesülést, felemlíti, hogy :e ezzel szemben a mi választókerületünknek is s állást kell foglalni; ezen pártállás kijelölése I — s nem követjelölés, mint a meghívóban érintve van — lesz | jelenlegi értekezletnek in főfeladata, Erek előadása után felhívja a je- 1- lenlevőket, hogy a tanácskozás vezetésére korit- elnököt, s a határozatok feljegyzésére jegyzőt sz válaszszanak. ik Elnökül kikiáltatott: Jármy József, jegyle zőül: Goios Lázár. Elnök szivéből üdvözli a jy jelenlevőket s örvend annak, hogy együtt ta- jy nácskozhatnak a „Haza" megmentésén azok, &- kik eddig szemben álltak és sokszor heves ;i- harezokat folytattak egymás ellen. Inditvá- s- nyozza, hogy: az eddigieket feledve, az or- z- szággyülési két párt példáján haladva, a z- „szabadelvű párt" nevezet alatt egyelő süljünk, Erre az összehívó L. A. úrral, mint a z- volt balközép párt elnökével kezet szőrit zajos —■ éljenzések között. Most kezdetett meg az egyesülés kérdé- ek sének érdemleges tárgyalása s a módozatok, at, I „miként“ feletti eszmecsere.
