Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-03 / 1. szám

sebb 3 tagú bizottság kiküldését kéri, melynek vizsgálata és a pénzügyminiszter beleegyezése után nemcsak hogy elfogadja Molnár javaslatát, hanem örül, ha az keresztül fog vitetni; s csak ha az elejtetik, fog saját munkálatai alapjáp uj törvényjavaslatot nyújtani be. Molnár A elfogadja a bizottság kiküldését, de 3 helyett 5 tagú bizottságot ajánl, a az előmunkálatok­nak a bizottság tagjai között kiosztását kéri. Egyszersmind benyújtja módosítását és annak indokolását az előbbi törvényjavaslathoz, melynek kinyomatását és kiosztását kéri. Elnök felteszi a kérdést, ha most akarja-e a bizottság az al­bizottság kijeiőltetését? A bizottság a ki nyo­matáét elrendeli s az albizottságot azonnal megválasztja: Horváth M., Pulszky Á. Zichy A., Molnár A. és Szatbmáry K. Nyír fa lombok. L (Az év utolsó perczeiben. Üdvözlet az uj esztendőhöz Kétely és fohász. Hiába, haszta­lan. . . A világszellem és Clió. A mi bátorsá­gunk és sötét jövőnk. Az iródiák megrovatik. A múlt év nagyszerű eseményei. Az iródiák visszafelesel még pedig keményen. A menekü­lés ösvénye. Szomorú jóslat.) ... Ne szundikáljatok fiuk! Néhány perez múlva éjfél, az idő haldoklik hogy új­ból megszülessék, s titeket nem érdekelne e tüneményes látvány? Csengjen fel a pohár, zen- düljön meg az a keserédes dal, melyben a múl­tak sötét gyásza és a jövő mosolygó reménye csodásán olvad össze, igy vegyünk búcsút a már már lezajlott évtől, igy üdvözöljük a felde­rengő ujesztendőt 1 Az óra üt. . . Légy üdvöz újszülött gyermeke az idő­nek, ki az égiek üdvmosolyával ajkaidon je­lenve meg közöttünk, boldogabb napok sejtelmét kelted fel borulatos lelkűnkben ... oh talán te vagy a jó nemtő, ki felszáraztod szemeink bánatos könyharmatát s gyógybalzsamot hintesz keblünk fájó sebeire, ki leveszed rólunk a meghasonlás és pártviszály évezredes súlyos átkát, ki elvezérléd szegény csüggedező né­pünket régi dicsőségének napsugáros hircsar- nokába. . . Ah ... a mosoly biztató varázsa eltűnt ajkaidról, arezodat rejtelmes lepelbe burkolod; fölötted sötét árnyak boronganak ... oh hát még mindig kezünkben marad a szenvedés csordultig telt keserű pohara, még mindig küz- denünk kell balsorsunk végzetes hatalmával) még mindig aggódva, remegve sóhajtsunk: „vi­rul-e még, s mikor virul újra reménységünk hervadt koszorúja?* Oh világok örök ural tekintB reánk ín galmas szemekkel. . . „Lettünk szidalom a mi szomszédainknak, — nevetség és csúfolás azoknak, kik körülöt­tünk vágynak. .“ . „Meddig rejted el magadat mitőlüuk, és meddig ég a te haragod, mint a tűz ?" „Vidámits meg minket a mi nyomoru- ságinknak napjai után, és az esztendők után, melyekben láttunk gonoszt. . „Kinek hatalma szab törvényeket s ha­tárt, oh népek istene, küldj egy remény­sugár. . .“ * Hiába hasztalan hullnak bus könyeink, hiába hasztalan kél esdő fohász ajkainkon . . . köny és fohász gyönge fegyver megmenté­sünkre, köny és fobász nem tartja fel az ese­mények természetes menetrendét, a végzet kérlelhetlen hatalmát. A világ szellem ősidők­től kezdve kisugározta örök igéjét, hogy fényé­nél tévedés és botlás nélkül haladjanak úgy egyesek mint a nemzetek ... a világtörténe­lem megrázó példákban jelezi a múltak ballé­péseit, a jelen feladatát, a jövő esélyeit; a megszakíthat lan lánczolatot és vas követke­zetességet a mag és gyümölcs, a vetés és ara­tás közt; a szirteket és zátonyokat, melyeken hajótörést szenved a népek boldogsága, az ösvényt, mely feneketlen mélységbe sodorja áldozatait, a bukást, melyből nincs többé kie­melkedés, — s viszont a munka, polgárerény és közszellem áldásos pályáját, melyen haladva, Mr folytonos és nehéz küzdelmek árán, ki-1 vívják a nemzetek a nagyság és dicsőség vi- rulatos pálmalombját ... És mi megtagad­juk a világszellemet, kigunyoljuk az örök igét esztelen önhittségünkben, behunyjuk szeme­inket a világtörténelem súlyos tanulságai előtt, sárral dobáljuk a valódi nagyságot s szolga- lelküleg tömjénezünk nyomorult törpéknek: vi­dám dal zeng ajkainkon, midőn a „de profun- dis“ töredelmes zsolosmáját kellene porba hullva, mellünket verve hangoztatunk; komoly munka helyett szilaj orgiákban tékozoljuk erőnket és időnket; a helyett, hogy testvérileg egyesül­nénk, versengünk, gyűlölködünk, élethalálhar- ezot vivunk egymással . . . midőn talán nem sokára, talán már holnap, talán még ma meg­rázkódik alattunk a föld s kiontja reánk a ha- ragis ég boszuló villámait . . . mit is érde­melnénk egyebet mi kábák, kik magunk ássuk nagy szerénységgel dicstelen sírunkat, mind­magunk folytatjuk az öngyilkosság szomorú munkáját! ... de igen, azt is megérdemel­nék, hogy a miveit és boldog népek szánalom és részvét nélkül gondoljanak elmúlásunkra s kimondják majdan felettünk a szigorú de iga- ságos Ítéletet, meghalt e nép nem a zsarnokok önkénye miatt, hanem önbünei méregkely- hétől. * Bah 1 mily rideg és sivár eszmék —r gon­doljátok nemde ? — mintha csak a vészmadár üvöltését hallanék, vagy a kétségbeesés sziv­sebző jajkiáltása hangoznék füleinkbe! Túlzás mindez s a kishitűség idétlen rémlátása. Gaz­dag vacsorád volt jámbor iródiák, vagy pedig agyvelődben nincs kellő arány a phos­phor és neurin közöt, s ezért jelen meg előtted a jövő oly félelmes alakban, oly sötét színe­zetben. Dobd el a pessimismus homályos priz­máját, tekintsd a mi szemeinkkel a tényeket, s egészen más fogalmaid lesznek a helyzet­ről s az események logikai egymásutánjáról. íme — hogy pusztán a közelebbi év nagyszerű mozzanataira hivatkozzunk — az északisarkexpeditió hazánkra is fényt és dicső­séget sugároz, hiszen van már Pest-hegy- fok, van Zichy-fóld a jégvidékeken, hirdet­ve hangosan a nagy világnak, hogy felfede­zéseink túlterjednek a kulacson és fakilincsen . . . ime a honvédség őszi hadgyakorlatai ki­köszörülték a csorbát, melyet harczi becsüle­tünk fringiáján Solferinó és Sadowa ejtettek, most már büszke önérzettel zenghetjük „merre föld és merre nap van, nincs magyarnak páija hadban“ most már jöhet a fránya burkus, a polentán kinlódó talián, a kantusos muszka, vagy akár a kutyafejü tatár is, majd megmu­tatjuk mi nekik, hogy „ki a legény Kisvárdában!“ . . . ime a nevelésügy és közművelődés terén „tengerlépő“ óriásként haladunk s ma- hónap túl teszünk Svájczon és Északamerikán, legalább az ide vonatkozó hivatalos kimutatások igy értesítenek... ime a pénzügyminiszter a leg­előnyösebb feltételek mellett uj kölcsönt létesí­tett, van pénz, van hitel s talán nem sokára, mint egykor Jean de Castro portugál tábornok Indiá-I ban Góa lakosaitól, fél bajuszunkra is kapunk kölcsön húszezer livret... ime nem lesznek többé hatalmaskodó városi főispánok és kőszívű adó- hajtók, a vármegyék idestova szabályos alakot nyernek az eddigi idomtalan termet helyett, a latonäi beszállásolások eltörlése kilátásba he- yezve, a felvidéki choleraárvák alföldi községek­ben elhelyezvék, a nagyrőczei pánszláv szellemű gymnasium beszüntetve, egy beregszászi tanár (Budaházi Tamás) uj szerkezetű hátultöltő fegy­vert talált fel, a közoktatási minisztérium palotát építtet a sugárúton,... hát még a Zubovics világ­hírű lovaglási bravourja... a nyolez csángó gyer­mek örökbe fogadása... hát még a német és an­gol tudósok azon felfedezése, hogy a magyar nyelv már 1900 évvel Krisztus előtt szerepelt a Babylon romjai közül kiásott kőlapokon . .. hát a magyar pénzintézetek congressusa múlt novem­berben Budapesten mily fényes jelenségek... és ... és a néptanítók közül senki nem halt meg éhen boldog Magyarországban. Nos... ? Oh rövidlátók, oh elvakultak 1 A hajó már sülyed, talán nem sokára hul- lámsirba jut, de azért szerintetek semmi baj, hi- szen mily szilárd készitmén ••, mily vidáman leng büszke lobogója i A vészharang rémesen kong, és ti nem értitek szomorú hangjait, A beteg kime­rültén eszméletlenül fekszik kórágyán, és ti üdítő gyógyálomnak mondjátok ájultságát.... El, el veletek ti vak vezérek, ti hamis próféták I enged­jetek tért a hivatottaknak, kik uj életet önthet- |nek szegény nemzetünkbe, mi pedig mindnyájan, kik e haza gyermekei vagyunk, a honszerelem I szent lelkesedésével verejtékezzünk, viraszszunk, áldozzunk a közjó érdekében. És akkor ám jőjön, a minek jőnie kell, legalább nem rettegünk a sú­lyos átoktól, melyet, ha elhanyagoljuk vagy el­áruljuk a haza szent ügyét, „Melyet sírunkra majd virág helyett Ültetni fognak maradékaink, Kiket örökre megnyomoritánk.“ (Petőfi.)-z. -y. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál decz. hó 19-én bejegyzett terményárak. Piaczi ár. Kereskedési ár. 100 köböltől kezdve Róza 00—00 fontos 3.40—3 45 80—80 „ 0 00—0.00 3.50—3.60 Búza „ 0.00—0.00 3.70-4L40 . 88—89'/, „ 0.00—0.00 Árpa . . . 2.40-2.50 Zab 1.75-1.80 Tengeri 2 40—2 50 Köles 2.80-3.00 Bab, tiszta fehér 6.00—6.25 Bükköny 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—ö.OO Lenmag 4.50—5.00 Komborka . 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mák 0.00—0.00 Napraforgó ólai . 1900—1950 Szesz ”/n iteze 18 18 17'/, Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. 11111 é r Hirdetés. Ozv. Hvezda Sámüelné házában egy bútorozott szoba kiadandó. Ugyanott kosztot is lebet kapni mérsékelt ár mel­lett. Értekezhetni a tulajdonosnévéi sa­ját házában. ( A szarvas utczáről az ág. hitv. templomban vezető köz szegletén. (í-2) HIRDETÉSEK: A. DEBRECZENI J könyv, kömünyomda s kártyagyári részvénytársulat | M ajánlkozik mindennemű nyomtatványok jutányos áront gyors és pontos elkészítésére. Üzlethelyiség, — hová a megrendelések intézése kéretik, — fó- . ) piacz, a reform, nagytemplom mellett. Hirdetés. A nyíregyházai országos vásár, mely decz. 14-én a kel« lemetlen rósz idő miatt kellően meg nem tartathatott, január 11-én fog megtartatni. Nyíregyházán, decz. 21. Krasznay Gábor, (2—2) polgármester. POLLAK újonnan nyitott egyetemes irucsarnokában Bécs Mária- hilferstrasse I. a legszigorúbb jótállással az áruk legújabb [ minőségéért s valódiságáért, s nagyban ski- csinben kaphatók Gyapjuruha-szövetek mindig a legfinomabbak és divatosabbak minden színben, sima, csikós vagy koczkás még pedig Lüster, Rips s Diogonalplaid kelmék, egyszínű és carícirozott scott plaid- kelme; legújabb és legszebb őszi és téli ÜST ovdpol-fl.njn.ell (Wattmol) s legújabb nordpol kelmék, diva­tos ruha barchet, cosmanosi perkai, Cre- too, török piqué hálóköntösnek, kék, barna s fehér sinór és flanel barchet, rumburgi, hollandi és készitetlen sziléziai fonalvászon, házi- s bőrvászon szines és virágos czicz- mouslin és csipke-függönyök, atlasz-gradl, szives ágynemű, vászondamaszt-törölközők,; matrácz és díván gradl, chiffon */4 és */4 szé­les, selyem és kásmér nyakkendők, hosszú és rövid harisnyák, keztyük, vászon és ba- tiszt zsebkendők, csipke, selyem és bársony szalagok mindenféle színnel és szélesség-: gél stb. és számos ezer egyébb tárgyak. Mind csak 27krajczár. A szétküldések utánvét mellett azonnal lelkiismeretesen telj esi ttetnek. Mustrák és árjegyzékek ingyen és bérmentve. 27 krért rőf, darab s pár számra, szigorú jótál­lással az áruk legjobb minőségéért és nagyban és kicsinben áruitatnak Gyapju-ruhaszövetek, mindig a legfinomabbak és divatosabbak minden színben, sima, csikós, vagy scot ca- ricirt még pedig Lüster, Rips, Diogonal­plaid szövet, egyszínű és skót modorú plaidkelme, s a legújabb s legszebb őszi és téli Xordpol-Flanell (Wattmol) és a legnehezebb uj nordpol kelmék, divatos rúhabarchet, cosmanosi perkai, creton tőrök háló-köntösnek, pique, kék, barna és fehér sinór és flanel barchet, rumburgi, hollandi és készitetlen sziléziai fonalvászon, házi- s bőrvászon, szines és vi­rágos czicz, mouzlin és csipke-függönyök, atlasz-grandi, szines ágynemű, vászonda­maszt-törölközők, matrácz- és diván grandi, chiffon 5/4 s % széles, selyem s kásmér nyak­kendők, hosszú és rövid harisnyák, keztyük, vászon- és batiszt zsebkendők, csipke, se­lyem és bársony szalagok mindenféle szín­nel és szélességgel, több ezernyi más tár­gyakkal egyesegyedül kaphatók a szilárd hitelűnek ismert legidősb s legelsőbb ala­pított 27 kros arncsnrnokban Bécsben, Kärtnerstrasse 34. (Bürgerspital-Gebäude.) Megrendelések utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen; mustrák és árjegy­zék ingyen. (9—30) Pebreczen, 1874. nyomatott a részv, társ. könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents