Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)
1874-12-13 / 50. szám
készt sujtá. Igaz szívből óhajtjuk : adjon a minden jóknak adója neki eios lelket a veszteség elhovdozására. — Meg kell még itt említenünk, hogy a vidékről összegyűlt néhány lelkész és tanító oly énekkart hevenyészett, melynél bármily gyakorlott s fegyelmezett dalárda is alig lett volna képes szebben s sziv- rehatóbban énekelni. m A nviregyházai sóstói gyűlés csakugyan megtartatott f. hó 8-án Nyíregyházán a városháza kistermében. E gyűlésen elhatároztatott a sóstói helyiségen egy nyán kioszk énittetése a fürdői vendégek kényelmére, mely esős időben nem csak étkezőül, hanem táncz- termül is fog szolgálni, a deszkából készítendő épület létesítésére a társulat 500 irtot utalványozott ; továbbá elnök bejelentette, hogy jövő évre sóstói vendéglősül Weinberger Ber- nátot, mint legelőnyösebben vállalkozót fogadta fel. — A f. hó 9-ére hirdetett Nyíregyháza vidéki ref. tanitóegyleti gyűlés megtartatott, Gavallér János alelnök elnöklete alatt. Elnököt a gyűlésen való megjelenésben hivatalos körülményei gátolván. — A „vértesaljai tanitó- egylet“ kérelmét a tanítói nyugdíj érdekében egyletünk magáévá tette; ezután élőszóval jeles, kimerítő előadást tartott Horváth Gábor kállói ref. tanító a méterrendszerről. Az ügykezelési szabályok még el nem készülvén, fel nem olvastattak. A gyűlés délutáni 2 órakor ért. véget. Fájdalommal jelezhetjük, hogy a tanító urak közül ismét nem sokan voltak jelen. Reméljük, hogy majd találunk módot, mely szerint az anyagi akadályok e tekintetben le- győzhetók legyenek. X A nyíregyházai kaszinó-egylet legközelebbi tisztújító gyűlésén ismét Ábrányi Aurél választatott elnökké, egyszersmind elhatároztatott, hogy a szivarárulás billiárd s egyéb kiszolgálatok ezután sem házilag fognak kezeltetni, de bérbe adatnak. *** A Nyíregyházán felállítandó népkonyhára újabban adakoztak: a nyíregyházai kaszinó 30 irtot, Bartholomeidesz Jánosné 1 véka lisztett s 15 font sót, Siska Julia pedig 2 véka gabonát és egy zsák krumplit, —- Pazár Istvánná */2 véka kását; a nőegylet által adakozási szempontból gyűjtő ivek bocsáttattak ki. Nem hallgathatjuk elözv. Hvezda Károlynénak azon szives áldozatkész ségét sem, hogy főzés végett egy konyhát ajánlott fel, valamint kamarát is a begyülendő élelmi szereknek. E nemes eszme felkarolása által a nőegylet fényesen bebizonyította azt, hogy felfogta magasztos hivatását. Vajha közönségünk ne lenne közönyös, s melegen karolná fel ez ügyet. X A napokban egy ifjú ember Lenhárd szűcs segéd agyonlőtte magát. Mesterétől éjjel azon ürügy alatt kérte ki fegyverét, hogy a bőr szagra összegyűlt kutyákat fogja vele elriasztani. A fegyvert kivitte, hallottak is puska dördülést, de azt gondolták, hogy kut>ákra lőtt; csak reggel találták, meg a szerencsétlent vérében feküdve. Homlokon lőtte magát. Tettének indoka nem tudatik. ■ ' (Sz.j Hrabóvsíky Guidó féle ügyre nézve a vidéken többféle egymásunk ellentmondó hírek keringnék. .Vannak, kik állítják, hogy az egész eset, nagyítva. adatik elő, s tagadják a megye északi részén egy szervezett rablóbanda létezését, mások, ellenben állítják, hogy csakugyan utolsó Szóig igaz eset, hogy a Hrabovszky által ’meglőtt, két rabló pálczai lakos volt, kik csakugyan meghaltak, sőt beszélik azt is, hogy ugyanezen banda tagjai a pálczai birónak karját ketté, vágták. Annyi igaz, hogy a rablók üldözésére, kiküldött ■ csendbiztos a rablóknak még nyomait sem fedezhette fel. Mennyi igaz a dologból, tálán"majd felderíti az idő; azonban az .ügyben ha . semmi igaz nem volna is, kellemetlen már magában az, hogy a vidék örökös' rettegésben tartatik. « (n) Megyei tanfelügyelőnk igen nagy gonddal; mindendere kiterjeszkedő figyelemmel készített évi jelentése a nevelésügyről elhagyta a sajtót.Közügyi rovatunkban bővebben ismertetjük. (—) Múlt héten a demecseri indóháznál történt vasúti baleset ügyében már megejtetett a vizsgálat Kisült, hogy a szerencsétlenségnek főokozói a pályávonal felvigyázója és a munkavezető voltak, a mennyiben az őrök által figyelmeztetve voltak, maguk a munkások is vonakodtak tovább haladni, azonban a munkavezető azzal fenyegetőzött, hogyha nem haljta- nak, elereszti őket a munkából. Úgy halljuk, hogy az illetők bűneikért legalább is egy évi fogságot kapnak. * Műkedvelői előadás tartatott tegnap Nyíregyházán; előadatott kétvigjáték: „A váróteremben“ és „A köz ügyek“. Ma vasárnap a „Czigány“, Szigligeti népszínműve. * A múlt hóban Nyírbátorban tartott ref. egyházmegyei gyűlésen következő érdekesebb határozatok hozattak: — 1. Dr. Heiszler József véglegesen lemondott az egyházmegyei ülnökségről, gyengélkedő egészsége miatt. 2. Megyei iskola tanácsosul Gyöngyösi Sámuel választatott meg. 3. Az egyházmegyei ülnökök hivatalukról a szabályok értelmében, letelvén a 3 év, lemondtak, ezután 6 évre ejtetnek a választások. 4. A györöcskei egyház a bezdédi egyházhoz affilialtatott; nem különben a jékei egyház is a papi egyházhoz és a geszterédi a balkányihoz, mindezen intézkedések megerősítés végett az egyházkerületre terjesztetnek. 5. A látogatósági körök következőleg osztattak be: őri vidékre megy Harsányi Sámuel, Jármy Elek, jegyző Tóth István; Belföldre Kozma József esp. Lőréi Antal jegyző, Nemes Menyhért; Nyíregyháza vidékére Nemes Benjamin, Dobozy Ferencz jegyyő, Kosa Imre; Báthori vidékre Gyöngyösi Sámuel, Ujfalusi József jegyző Szabó Ferencz. (cs) Mindenütt lopnak valamit a tolvajok még ott is a hol igazán nincs semmi. E hó végén éjjel valami szegény legény félék próbálták feltörni a beszterczi vár ajtóit a hol ez idő szerint az öreg Betka élte özvegyi napjait. Már a vár külső ajtóját be is törték, csak egy ajtó volt még ostromlandó; az öreg ur elkezdet gyónni a még őt védő ajtón keresztül ; ezen szavakkal; „nincs nekem semmim és nem is volt, hagyjatok nekem békét; én szegény ember vagyok,“ a tolvajok meghittek az ártatlan öreg urnák, és odább álltak. — A nyíregyházi pénzintézetek az országos bank egyesületbe nem léptek be, s az a felől szóló hir tévedésen alapult. (!j A legközelebbi megye bizottsági gyűlésen a nyíregyházai képviselők közül kisorsoltalak: az 1-ső választó kerületben Kralo- vánszki Mór, Meskó Soma, Risdorfer János, Zajácz József; megmaradtak Bencs László, Bencs János, Bodnár István. A második kerületből : Krasznay Gábor, Kőmives Károly, Schack Mór, maradtak: Enyingi Lajos, Nádosi Mihály, Nikelczki Mátyás, Lukács Ödön; a 3-ikból: Policz András, Szabó Dávid, Bartholomeidesz János, Farbaki József; maradtak: Raczkó Mihály, Dómján Soma, Bodó János; 4-ikből Joszka Ján s, Kralovánszki Gyula, Kornstein Ignácz; maradtak Yidliczkai József, Sári Pál, id. Maurer Károly. A választások mind a négy kerü-‘ letben f. hó 22-én fognak megejtetni és pedig az első kerület választ a Hudák féle iskolában, választási elnökök Bodnár István és Bencs László. A 2-ik Gerhárt-féle iskolában választási elnökök: Krasznay Gábor, Mádi Frigyes; a 3-ik Nagy Sámuel iskolájában, választási elnökök: Miklós Ferencz és Sári Pál. A 4-ik a gimnasiumi épületben, választási elnökök: Matheidesz Gusztáv és Kornstein Ignácz. A kisorsoltak a törvény értelmében újra megválaszthatok. * Felhívás. A magy. kir. belügyi miniszternek 49,007. sz. alatt kelt végzése folytán az országgyűlési képviselőválasztók összeírása és az ennek alapján összeállítandó névjegyzékek elkészítése iránt megalkotandó központi választmányok megvalósítása tárgyában f. évi decz. 17-én d. e. 10 órakor Nagy Kálióban rendkívüli közgyűlés fog tartatni, miről a megyei bizottmányi tag urakat, hazafiui üdvözlettel van szerencsém értesíteni decz. 3. 1874. Bonis Barnabás alispán. — Országos vásárunk jövő hétfőn, decz. 14-én fog megtartatni. Részleteiről jövő számunkéhoz tudósit ást. — A sóstói részvények után ez évre eső 10 frt. osztalék kifizetés megkezdetett, mire az illető részvényeseket figyelmeztetni el nem mulasztjuk. Nyirfalombok. (A mennyi ház, annyi szokás. A madarasi menyecske és a madrasi indián. A század leghíresebb ínyence. Kétféle publikum. A kiknek nincs rósz idő. A nyelv legjobb — pácsolva. A fél város bünkrónikája, melyből nagyon kevés az igaz. A zugolédó citoyen, lei igazi fia édes apjának. Saphir a kávénenékről.) Uj Kaledóniában, az oczeáni szigeten, hová a fogoly communeistákat s közöttük a közelebb megmenekült Rocbefortot deportáltatta a fran- czia köztársasági kormány, — valamint a Karajoknál, Pápuáknál és sok más vad néptörzsnél is mai napig szokásos eledel, sőt valódi delicatesse az . . . emberhús. Nálunk is. Nem a „mátrai hentesre“ gondolunk, ki a tatárjárás idejében a hozzá menekült gyermekeket és papokat leölvén, húsokat az éhező népnek kimérte. Nem is a nagy-kunmadarasi esetre czélozunk, hol — mint múlt évben közölték a lapok, — egy nő alvó férjét meggyilkolván, húsából egy darabot megsütött, és azzal menyecske leányát, ki másnap meglátogatta, valamint a törvényszolgát is (ki szinte semmit sem tudott e borzasztó tényről) megvendégelte . . . Nem, ennyire vademberek nem vagyunk, hogy emberhúst természetben csemegézzünk, vagy pláne, úgy tegyünk, mint a madrasi indián, ki két nejével együtt keresztyénné akarván lenni, midőn a térítő pap által figyel meztetve lön, hogy addig, míg kétnejüségben él, meg nem keresztelhető, szomorúan távozott . . . azonban nehány nap múlva visszatért nagy örömmel egyik nővel, s midőn a missio- uarius kérdezte tőle, hogy hát a másik asszonyt hova tette? kedélyes vigyorgással válaszolt: megettem . . . Nem 1 a keleti vasútra mondjuk, ennyire vademberek nem vagyunk, de azért fentartjuk elébbi állításunkat, hogy az emberhús nálunk is szokásos eledel, sőt valódi delicatesse, milyet nem árult a nyíregyházai hajdani „Rab- látesz“ (köznapi néven, csemegeterem), de még a hirhedett Ínyenc Brillat-Savarinnek, (ki a mint írva van, valóságos lángelmét fejtett jjj ez ételek összeállítása körül), kitűnő szakács- könyve sem produkál. Hanem hát nekünk fátumunk, hogy ha valami badarságot állítunk, be is kell azt igazolnunk. Mennyivel jobb dolguk van azoknak, kik egyszerűen ráparancsolnak a közönségre: higyjed, mert képtelenség 1 Hjah 1 A mi publikumunk kemény nyakú, hihetetlen nép, — okoknak hódol, de tekintélynek nem . . . kell tehát, hogy merész állításunkat kellőleg indokoljuk. * Jujujuj 1 micsoda ítélet idő lesz most mindjárt. Sötét fellegtábor vonul fel a láthatár széléről, a villámtüz száz meg szász ponton kigyulad, a mennydörgés harsonája perczenként erősebben riad, a haragos orkántól kergetett porfelleg elhomályosítja az alkonyi fényt, elva- kitja a szemeket, megzilálja a ha,boglyákat és tunikákat . . . pókháló termetű dandyk, darázs derekú szépségek, viharedzett kofák és talyi- gások, mind mind sietve menekülnek a zivatar elől . . . milyen jó, hogy ebbe a boltba behu- zódhatnnk, milyen jó ilyenkor a csendes a békés otthon I Azonban úgy látszik, nem mindenki osztja nézetünket, hiszen ime, több irányból tisztes mátrónák közelgőnek felénk, s mintha csak összebeszéltek volna, mindnyájan ugyanazon ház kapuján lépnek be . . . Nem lenne szives ön tisztelt Mindentudó ur! megmondani, kik légyenek e merész vállalkozók? Ah! tudjuk már ... Q. X. X. W. úrnők, nemde? Ozson- nára mennek, nemde? madame Kotnyeleshez, nemde ? . . . dejszen, ezeknek nincs fergeteg. ezeket a csákányeső, a szekerczezápor sem tartaná vissza, régi, megszokott gyülhelyökről. Ott aztán megerednek a pihent nyelvek, és ha avatottak nem mondanák, alig hinnénk, hogy e finom szervek mily hatalmas erőt fejtenek ki, mily roppant pusztítást visznek véghez az emberek soraiban. Konstatálják jelesül hitelesen és egyhangúlag, hogy : ... A. ur, kinek oly szép szemei vannak, egy magas rangú nő pártfogolásának köszönheti hivatalát, melyhez annyit ért, mint bizonyos iskolatanácsosok, tanfelügyelők és közoktatási miniszter a tanügyhöz — Japánban . . . B. asszonyság betegnek tettette magát s három hétre fürdőbe ment Koritnicára, (mintha a Sóstó nem közelebb volnál) pár nap múlva leánykori udvarlója is elutazott a városból, azt mondván rokonainak, hogy Tátra- füredre megy, pedig nem úgy áll, mert az itthon maradt B. ur egy hét múlva levelet kapott nejétől, melyben írja, * hogy egészen jól érzi magát, de az orvos azt tanácsolja, hogy hat hétig haza ne menjen, aztán a boldogtalan B. ur ezt a mesét oly szentül hiszi, mint a quá- ker a bibliát, — szegény tatár 1 . . . C. ur éji zenét akart adni Lilia kisasszonynak, de kissé mámoros lévén eltévesztette imádottja ablakát, s csak akkor nézett nagyot, mikor a serenade végével a várt köszönet helyett, (talán egyébbre is számított), egy borzos fej tulajdonosa jól összeszidta, hogy mit alkalmatlankodik mis házánál éjszakának idején, mikor minden becsületes ember alszik.. . . D. ur- hölgy egyszerre három fiatal emberrel udvarol- tat magának, s mikor kérdezték tőle: miért tesz igy? azt felelte (a libácskal) azért, hogy lássam, melyik pászol hozzám I . . . ‘E. ur festi a haját, azért olyan ragyogó fekete, de ezt senki nem tudta, még a leendő napa sem, pedig az valóságos boszorkány, hanem a minap lakodalomban voltak, E. ur roppantul megizzadt, (jól benyelt a bakar borból), egyszer csak a hajfesték csorog lefelé az arczájára, törölgeti a verejtéket, olyanná lesz, mint az ördög, már most mátkája is elvált tőle... F. ur el- vehette a feleségét, mikor az tiz évvel vénebb nála, fogait Heksch rakta be múlt évben, az idomoknál is több a látszat mint a való, szobalányuk beszélte, hogy mikor az ur e pikáns titkokat meg tudta, majdnem sóbálvánnyá változott . . . G. ur azt hitte, hogy nagyszerű parthiet csinált nősülésével, pedig az ipa fülig adós, mahólnap dobra ütik mindenét, megjárja fiam uram, ha ipát napát is tartania kell, de úgy kell neki, volt itt a városban sok derék és vagyonos leány, tudhatta vólna, hogy az ismeretlennél mindig jobb a „szomszéd lánya kis hibával“ . . . H. asszony nem adta leányát Petrence Mukihoz, pedig az miveit, szelid ifjú ember, igaz, hogy már a negyven körül van, de legalább nem oly csapodár mint a mostani fiatalság, bezzeg árulhatja most a mamzell a petrezselymet, csak legalább unokaöcsénkhez menne hozzá, mert tagadhatlanul gazdag és nem is rut, de hát valami patvarista motoszkál a fejében ... J kisasszony azért oly hűséges templomos, mert ülőhelyével vis a vis egy érdekes arczu ifjú szokott rendesen megjelenni, arra pedig jó húgom „hiába vársz, hiába jársz, hiába taposod a sárt“ . . . K. urat a gazdaszonya jól elnás- pálta, de érdemli, miért nem házasodik, a pap már feladná neki a hitet, mert túl van vagy húsz évvel a hadkötelezettségen, bár minden agglegényt igy páholna el gazdasszonya .... L. ur úgy találta, hogy a komámasszony arcza érdekesebb mint nejéé, most már folytonosan áll a háznál a csentenper, — de minek is mennek férjhez a szegény leányok, holott a férfi mind gonosz, és álnok praktikával teljest — Eb, mire való már az a sok pletyka, zúgolódik Fabicsak polgártárs, hát az emberhúsra mikor kerül már a sor? Oh igazi édes fia az adomahősnek, ki először lévén színházban, darabig türelmesen hallgatta az előadást, de végre mérgesen kiáltott fel: mire való már az a sok prézsmitá- lás, lássuk a medvét 1 Hiszen nézze! már isz- szák is az emberhúsra a tüzes mokkanedvet a fentisztelt „kávénénék* . . . Ezekre gondolt Saphir, midőn azt mondta: „nők és sáskák, egyenkint kevés kárt tesznek, de tömegesen megesznek mindent, mi eléjök kerül . . .“ z—y. Üilefi érie*iféf* A nyíregyházi terménycsarnoknál decz. hó 5-én bejegyzett terményárak. Ke ve x kert’Ki ár. Piaczi ár. 100 köböltől kezdve Rozb 00—00 fontos 3.40—3 45 80—80 „ 0.00—0.00 3.50—3.60 Búza „ 0.00—0.00 3.70-4.40 ! 88-89 § „ 0.00—0.00 Árpa . . . 2.40-2.50 Zab 1.76-1.80 Tengeri 240—2 50 Köles . . 2.80-3.00 Bab, tiszta fehér 6.00—6.25 Bükköny 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 Lenmag . 4.50—6.00 Komborka . 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mák . . 0.00—0 00 Napraforgó ólai . 1650—1760 SzeBz ,0/M iteze 18'/, 18 17% Felelős szerkesztő: LUKACS ODSN. HIRDETÉSEK: 2 a ^ cs H N 1-t S- ® NU 0 “ V-l 'S fi FÖ * © w ü io fi J?P A. ‘fi 5 « g S *3 > ^ ff ^ N o' CS * .J4 £ £ j§ © s o-S 2 > ” 2® *o ‘fi 3 írni? o — fi D cd § S* cs ÍH «rt OD*Cg r2 s ® 2 ü a h S © rfi fH a fi TJ fi o 03 C.I cá fi S3 23 bű ü a a ' a 0> § <0 I :o OJ rs GC *© Sh oj © c a a> 3 g Sja MJS s ~ 'S o g 8 2 2 o T3 «© ia s «*: á-*-o »-Q S3 . »r—« > © 2 > lO ► CJ ‘ü a ^ . ÖK2 C- S a 73 oo ® g ® ^ N 0 *• 2 . „ ® ^ --2 *-» tyn u efl © ® ® 'S ► .O É* © P% s8 JA <+• Q q « •_= c3 a JS •O “cö W S mz J2 J5 Ä fl8 n ^ o *>,Q O l O rfi * Já © 1 -4i ► ÁS O c# - . S« s S ► .. -3 » a; -o watwr © ^. r] 8 > ® *** 0 -<ü a n * mm ■ ® IS -3 g\§ *11 0-3~ Hhm 04 «8 C cö rO M ® X Q O iO <D •4-» fi «.2 ® to - •* © © > rS 13 J4 08 a N •-2 'S cS ©-4J N M © M *© s* 5 3 © *o8 u _a © t -C8-a* o6 2 t3 1 >*s*! . 4) T3 tSJ o O Ä & O + N N.n OD © CO 00 N 2 C -C Ídí eo ► a ” f. ■<■3 o 2 n ta CQ 0) í2 A3 • m « a t *© 3 I.SP^ o 1 ^ -o 2 p.— a 3 U) 0 bD N © © a *a :P CO g -ö SQ . XJ © *3 04 -n S 'S »M © +• Q © •© S “O cg © © ~ CO t •H M 5 M *«8 no © 111 a-5^^ «8 - W)g 'S 2 2 <* © ® h no 3í A *-a ^ 0 2 S « a ^ g •m ja , "a S -M a ® — a S a o «3 ' S 4» :o o a r. ■« 2 2-r s •o .5- ► -2 ® > Jí ◄■S’-a , 4® (O u © © ^ N © /-T ^ 1 CL ^ u v—* •© CÖ "© ■ö r © «0 no © a a 18 N © ► © lm © N > © © q ® au —• 0-3 K. CD a * a © -a ® 'fi M — « s> ©-rs 6c !Ö *2 M © VáSS ®^lg Í2 _ © © 2 »2 no ^3 ís s M S © S «8 Jf *© © > 5 0 rO •o © •© :C q M © » a •O ® © M u ® a © © © © 44 ért JJ 3*©w is .2 5 ^ :0 •3 m* .© 2 6c 3 ® cs 2 ^ ® -rí fi ^ o m- :S- ® ► a ^ S'fi'0 d £ M 6 CM •O M o S *3 o © © N— ► (B 6-52 fa •rt en > " 3 ►-a ^ js aj 'S .'S a — M O.■fi' . - s bű; g s_® © --J 2 H a o « © s > * « a a J3 u -a cg > ■** a o bD © 0 ; :o- 5c 2 "'S S a«>-oH^ga® a ^ « ojO a . 6c©*0 (Toí * a - ■e 2 -5-a ^ q ©HO © no G o a • a» 5 g ® w Iph a -a ^ -ö Ü *0 ® S M «© *0 ti M O a no a bJD bfi © B :© (s—í)
