Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)
1874-12-06 / 49. szám
Lapunk, mely a társadalmi élet téréi mozog, szives készséggel pártolja ez eszmét mert ebben hazánk legnagyobb fiának megtisz- I teltetéset”tekinti, menten minden politika czélzaltói. <: , , / Helyeseljük a „Debreczen“ azon inditvá- nvátis, hogy- Kossuthnak Debreczen- ben vegyünk házat, mert o itt érte el dicsőségének legfelsőbb fokát. E czélra adományokat elfogad a „oza- bölcs“ szerkesztősége. ÚJDONSÁGOK. C!) Az „újságírói egyesület4' alakítása tárgyában kedvezői-g nyi atkoztak eddige^é tud- tunkkal: 1. a rKssa-abauji koz'ony, 2 a Vágvölgyi lapok,“ 3. (magauuton) a „Haladas, I a°„Bihar,“ 5. az „Ung,“ 6. a „Debreczen, Ellenőr,“ 7. a „Bereg,“ 8. a „D. breezen. ^ E kettőt azért említem utol, mivel újabban is mindkét ő nemcsak pártolólag nyilatkozik az inditvánv mellett, hanem | eszmét is ment fel e téren. A „Bereg“ ugyanis foképen azért látja szükségesnek ez egy esül e et, hogy a tóvárosi es vidéki sajtó közötti viszony, szaba- lyoztassék. Helyes 1 Ez mindenesetre idevágó eszme. A „Debreczen“ pedig nem „vidéki újságírói egyletet,“ hanem „Magyarországi hírlapírói egyletet“ óbajt. Indítványozónak is ez volt erede-i eszméje, s szivéből örülne, ha a fővárosi sajtó a nemes czél érdekében nem tartaná rangján alulinak az ily módon lett egyesülést ! A „vidéki e.yesület“ kérdése mar csak akkor \efetett fel, midőn a fővárosi sajtó le nézve szólott e tárgyban az „ignota quantitás“- hoz. A „Debreczen * végre a gyüléstartási időt is kitűzi jövő év január 17 kére! Éljen 1 Ez kezdeményezésnek elég. Kilenczeu vagyunk mar, kik az egyesület mellett határozottan állunk, s hiszem, többen vannak, kik bár nem szóltak is, ez eszmét pártolják. Csak a íőváros járna elől jó példával, az egyesülés biztos lenue. En azonban, ha többen nem lennénk is kilencnél: ezen- ei ígérem,' hogy a kitűzött napon Debre- czenben leszek, ha élek, — s felfogásom szerint alapszabály-tervezetet is fogok benyujtaui. Még egyszer kérem azért, mél «jutassanak tisztelt üg tár am rövid idő alatt nyilatkozni, bogy vájjon a gyűlés kitűzött batáridejét elíogadják-e vagy nem? Lukács Ödön. V A hét folytán következő levelet kaptuk: T. szerkesztő ur! Mély fájdalommal olvastam a „H. K. Közlöny“ múlt heti számában, hogy tisztelt személye ellen ismét megkezdették alattomos ellenségei ama harczot, mebnek fegyverei a kenyér-irigység és a minden valódi alapot nélkülöző aljas rágalom! Minden józan értelmű, önnek nemes törekvéseit és egyenes jó szivét ismerő olvasó legjobb érzelmei szerint elitéli őket. Legyen ön ezután is kitartó a nemes pályán, mely a jók elismerése s rokon szenves figyelme mellett igaz, hogy sok tövi set is termett az ön számára. Ne veszítse tü relmét! A szenvedő erény s a méltatlanul ül dözött igazság istene önnel s törekvéseivel. — Igaz tisztelője: ít étközi.*) (—j Mint biztosnak mondható forrásbó. értesültünk, a nyíregyházi nőegylet legközelebb tartott gyűlésén Nyíregyházán felállítandó népkonyha felállítása felett is tanácskozott. Ez alkalomból kénytelenittetünk az olvasó közönség érdekében felkérni a t. ez. nőegylet igazgatóságát, hogy fontosabb s közérdekiibb határozatait a „Szabolcsához közlés végett eljuttatni szíveskedjék. Hiszszük, hogy a humanis- mus s szenvedő emberség nevében a szeretet áldását terjeszteni egyesült nemes női szivek a' közönség nevében koczkáztatott ezen sze rény kérelmünket nem utasitandják vissza. X A bor- és husfogyasztási adót a polgármester egy a városi tanács és a képviseletből összehívott bizottság meghallgatása és közreműködésével az 1875-ik év jan. 1-jétől 3 évre haszonbérbe kivette, mely eljárásában azon indok vezette, hogy a polgárság ezen fogyasztási adók miatt zaklattatásoknak, — kivált a mai nyommasztó viszonyok között, ne tétessék ki. A szerződés, — mint értesültünk, — a pénzügyi igazgatóságtól jóváhagyva s megerősítve már vissza is érkezett. — A nyíregyházai sóstói részvény-társulat f. hó 8-kán délután közgyűlést fog tartaui a szokott helyen. X Az egyház-utezai lakók legközelebb kérvénynyel járultak a városi tanácshoz, melyben a g. kath lelkészi lak melletti köz, ugy- szinte a ref. templom fő bejárásától a Nikelszki Mátyás uj házáig levő tér átburkoltatását több féle fontos közlekedési indokból kérik. Reméljük, hogy a városi tanács helyet ad and ezen kérelemnek, annyival is inkább, mivel egy polgár, ha a város akarja, a szükséges költségeket egy évre előlegezendő (!) Pórul járt tyuktolvaj. Az egyház-ut- czán épen a templom tő szomszédságában, folyó hó 3-kán hajnalban a templom becsületes őre gyanús bangókat, koronkénti dobbanásokat hallott, melyek ember lépésekhez voltak hasonlók; nem volt tehát rest, a nyitva levő padaj- tót hirtelen bereteczelte s elküldött a városházához hajdúkért; ezek rögtön megjelenve elcsípték a nénikét, ki levetkezve s egy nagy- kendőbe burkolózva betegnek tétette magát, s el akarta hitetni, hogy ő már régen ott tar* Köszönjük a jó akaratot! Ama czikkre feleletem kimondott elvemnél togva nincs, számítom s mérem j&tentióját a többi után. Szerk. tózkodik. Hitelt , azonban nem kapott s szépecskén elkísérték illető helyére. — Uj adónemek. Valaki a napokban egy társaságban a nagy adóról, rósz termésről, az ország elszegényedéséről tévén szót, következő furcsa ötletet vetette fel: „Világos, hogy az adózás egy bizonyos határig elodázhatatlan kö telessége minden igaz hazafinak; azonban ha túlságosan terheltetnek a polgárok, ez már valóságos büntetés, mely legjobban sulytja azokat, kik nem méltók reál Büntetés lévén már igy az adózás, miért nem Bujtatnak tehát általa kétszeresen a bűnösök, nevezetesen: a korhelyek, a káromkodók, az olyan fiatal emberek, kik nősülni nem akarnak, a bordélyházak és azoknak látogatói stb. Holott ez által a köz- erkölcsiség is előmozdittatnék ?! Igaz, hogy a mi szent ajkú magyar nemzetünk minden káromkodásért csak egy krajezárt számítva, szép kis summát hozna be naponként az állam pénztárába addig mig elszoknék ez ősi erénytől; de az efféle ez időszerint még alig ha nem pusztán a társasági bon mot-okhoz tartozik. * Az ékszerek lopásót a nagyobb városokban, úgy látszik, valamely jól szervezett rablóbanda, és pedig sikerrel, terv szerint folyatatja ; alig nehány nap Kolozsvárt egy boltból pár ezer forintot érő arany-ezüstnemüeket raboltak ki, nem sokkal ezelőtt pedig hasonló értékben szintoly nemű lopást Nagyváradon vittek véghez. (H.) E hó l-sején tartatott meg az óvoda helyiségében a műkedvelő társulat elnöke által rendezett társas estély. Mindnyájunknak jól esett a szép számmal összegyűlt társaságon elömlő vigságot, jó kedvet és kedélyességet észlelhetni. A fesztelen jó kedv raeghonosulva látszott lenni e kis, de válogatott polgári társaságban ; mely kedélyességhez nem kevéssé járult a hölgyek egyszerű izlésteljes öltözéke. Nem hagyhatom felemlités nélkül, még a háziasszony szerepét elvállalt Benczúr Mik- lósné, Maurer Károlyné, Bertalan Rezsőné és Kubassy Arthurné úrnőket; kik szívélyes, szeretetreméltó modorok által itt is valósították az oly elösmert magyar vendégszeretetet. A rendezőség pedig vegye az ifjúság hálás elismerését ezen kedves kis mulatságért. * Vasúti baleset történt, az északk.vonalon, mely úgy az utazók, mint a kocsik veszedelme nélkül történt, s melynek a mozdonyvezető vigyázatlansá a sem volt oka, bár a vonatnak is könnyen baja lehetett volna. — De baleset mégis történt s emberélet esett áldozatul. — Ugyauis tegnapelőtt hétfőn a deme- cseri állomásnál, a vasuttöltés munkásai, egy oly négykerekű sinszekérkén (bahnwagen,) melyen dolgozó szereiket rárakva, 8 maguk is felkuporodva,— némelyik rajta állott, rudakkal lökve szoktak haladni, napi munkájukat végezve, annál is inkább siettek vissza az állomásra; tudván azt, hogy a Csap s Kisvárda felől Nyíregyházára jövő vegyes személyvonat érkezésideje következik. Eléggé is iparkodtak ők az állomásra előbb bejuthatni. — De mégis — a pályaudvarra már-már behatolásokkor a vonat őket utolérte, az esti homályban 5—6 óra közt a mozdonyvezér se láthatta meg oly jó előre, hogy a vonat gyorsmenetelét kellőleg fékezhette volna, s csakugyan utólérte a a sinszekérkét, melyen négy munkás volt, kik közül bátor elszántsággal hárman leugráltak, a negyedik azonban, hogy-hogy nem, fenma radván, a mozdony a szekér kéve együtt szétmorzsolta; a személykocsikban az utazók csak némi zökkenést éreztek, a vonat csakhamar megállott, 8 perczig időzve, megvizsgálván, hogy nem történt-e a mozdonynak s kocsiknak sérülése; de csak a mozdonyon volt némi karczolás látható, s a sinszekérke és az ember szétzúzva hevertek. A vonat be- menvén a demecseri állomásra, — onnan a rendes megállapodási idő múltával, ugyanazon vonattal robogtunk, bár némelyek szepegve, de mégis szerencsésen érkeztünk meg Nyíregyházára. - Közli az utazók egyike. — A nyíregyházi kir. törvényszék ellen fegyelmi eljárást kér az igazságügyminisztertől Szabolcsmegye közönsége azon az okon, mert egyik szolgabiró jelentése szerint a nevezett törvényszéknek a bűnösök iránti túlságos kedvezése miatt a közbiztonság fentartása csaknem 'ehetienné válik. * A ház- és jövedelmi adó tárgyát képező javak összeírása végett városunkban két megbízott időzik. Köztudomás szerint ezek mellé a város részéről bizalmi férfiak szoktak kinevezni. — A napokban egyik bizalmi férfiú azon oknál fogva kérte magát a kötelezettség alól felmentetni, mivel a küldött az összeírásnál oly dolgokat is feljegyez, melyek Voltaképen nincsenek. Bárcsak létező javaink után birnók adót fizetni a mai szűk világban! (!) „Táborszky és Parsch“ nemzeti zenemű-kereskedésében megjelentek legújabban s kaphatók: „A legújabb kör-táncz“ zongorára szerzé Erlenbogen Adolf ára 60 kr, és „Jaj de bus ez a harangszó“ eredeti dal, mélyebb férfi hangra, szövege Petőfi Sándortól, zenéjét szerzé Odry Lehel, ára 50 kr. * A nyíregyházán felállítandó népkonyhára eddigelé adakoztak: Dr. Flegmann Mik- síné 2 véka gabonát, 1 véka búzát és 2 fr. Farbaki Józ6efné 1 véka gabonát, Kovács Já- nosné káposztát, Lukács Ödönné 1 zsák krumplit. —A nemes czél érdekében nem késünk buzdítani Nyiregyháza lelkes hölgyeit adakozásra. Az adományok Özv. Hvezda Sámuelnéhoz, mint szer- tárnoknéhoz küldendők. Nyirfalombok. (Maga kárán tanul az ember. Cholera morbus és as antidotum. Arany igazságok, melyeket senki nem hisz Egy sajátságos alkotmány. Ki a nap hőse? Toasztok A diófa alatt Szellemi röppentyűk. Haragszik a gazda . . . Miről álmodunk? A szüret áldásait vide snpra — a czikk elején.) A gazda háztartásában jelentékeny korszakot alkot az aratás, a kertésznek nevezetes időpont a gyümölcs leszedés, a Szepességen nagy szerepet játszik a burgonyatakaritás, — de mindezeknél érdekesebb, fontosabb és derül- tebb hangulatú esemény a szüret. Oh áldott szüret! lőjetek ide ti „spleenében szenvedő fiai: a ködös Albionnak, ti hüllő vérü müzülmánok, ti a serivástól aluszékony bajorok, ti a hering- evéstől fekete vérűvé vált hollandok és belgák, ti a kancsuka és vutki által gépekké törpitett északi népek, ti a theázás miatt élő cerimó- niává dressirozott kbinaiak, ti kapzsi és rideg yankeek, kik sziv helyett egyegy zacskó dollárt viseltek kebletekben. . . jöjetek ide mindnyájan, kiket álnok nő megcsalt, gonosz férfi elhagyott, hűtlen barát, elfajult gyermek, huzavona testvér megkeserített... lássátok és halljátok itt a jó kedvet, enyelgést, dévajkodást; a dalhangot, mely a svéd csalogányokra emlékeztet; a halk suttogást, melynek egyszerű dallama édesebb a világ minden mézénél; a bűvös villanyfolyamot egyik ragyogó szempártól a másikig (ez ám a fónséges távírda! kivált ha a sürgöny nekünk szól!).. . meglássátok, kigyógyultok a vértorlásból, vérszegénységből, rásztkórból és mindenféle keserű csalódásból, s uj nap mosolyog alá reátok a magasságból, uj és boldog élet tárul fel megnyilatkozott szemeiteknek! Parbleu! hát senki nem tart velünk? Oh hálátlan népség 1 Gyógyítani akarjuk őket, s reánk sem hallgatnak, s talán még ki is nevetnek. No se baj 1 Elindulunk magunk s ha nem is Hogárth ecsetjével, melyet fájdalom 1 nem tudunk kezelni, de legalább egy Hart-I ninth-féle czeruzával néhány ákombákomot rajzolnak szüreti élményeinkről... megjegyezve azonban a „gyengébbek kedvéért“ (mint hajdani franczia tanárunk mondá) hogy torzképeinkért haragudni nem szabad, és ha valaki meg akar czáfolni bennünket, azon tért válassza, melyen Vörösmarty „Rósz bor“ czimü kedélyes versét Tokaj, Ménes és Eger meg- IczáfoltákVájjon mit keres itt Bakarasz szomszéd? ő bizony egynéhány hordó „kóserbort“ szeretne vásárolni, de csak biztos helyről, miután tavaly nagyon belevesztett a borvételbe. Megalkudott jelesül Sunyi uramtól nehány hordóra való bort, saját maga taposta a szőlőt, hanem perse a csömöszölő kádba már előre meglehetős mennyiségű viz be volt csempészve. . . egyszer aztán úgy tavasz felé azon vette észre, hogy valamenyi bora mind vizzé változott. Váltig hívja most múlt évi furfangos horgazdája, hogy ismét tőle vegyen hort, igen jó, igen finom, igen olcsón adja. .. Bakarasz szomszéd csak rázza bozontos fejét, csak simogatja féső- mentes deres szakáiét, mig nem végre a sok unszolásra s a szüreti nép nagy hahotája kö zött egész pulykaméreggel tört ki: — Igya meg maga a borát! . . . maga igya meg, tudja!... magának nem annyi bora terem, a mennyit az Isten ád, hanem a mennyit maga akar, tudja! . . , Ecce! kiket látunk! Hegyaljai embereket nyíri szüreten! Ugyan hogy vetődtetek ide kedves atyánkfiái a borivásbán? — Bort venni jöttünk, — lévén a nyiri bor csekély ezukor — és szesz — de annál több savanytartalma folytán biztos óvszer sőt unikum, a hazánkban valószínűleg permanenssé fajuló kolera ellen. Igazolja ezt azon körülmény, hogy mig a Hegyalján már az 1873/74-ki télen is dühöngött ama gonosz járvány, nálatok csak 1874 nyarán, tehát csak akkor kezdődött, mikor az egészséges nyiri bor elfogyott. Persze, nem mindegyik nyiri bor ily áldott hatású. . . oh nem! Mi most körutat tartottunk a nyiri szüreteken, s eddig szerzett tapasztalataink a borokról következőleg hangzanak: . . . Vinum de Rakamaz Borok közt nagy kamasz. . . . Vinum de Búj Brrl ju ju juj! . . . Vinum de Kótaj Ha iszod, nagy baj, . . . Vinum de Nyiregyháza Embernek van ettől láza. . . . Vinum de Kalló Eczetté váló. . . . Vinum de Sényő Ettől gyomrod nő. . . . Vinum de Pazon Termett a gazon Ne kapjunk azon. . . . Vinum de Túra Ki nyílik zsebedben Tőle a kusztora. . . . Vinum de Apagy Fanyarsága nagy. ... Vinum de Gégény Sebet ejt a gégén. . . . Vinum de Megyer Ajkamra ne jer! . . . Vinum de Halász Ettől a torkodnak pász! . . . Vinum de Kemecse ízletes zamatos, Nagy ennek a becse. . . ennélfogva nálatok veszünk vagy ötven akó bort. — Helyes, brávó, bravissimo,.. (csak azJtán azt ne mondátok rá rímül: bizony sava- Inyu ez, mókusfarka úgyse 1) ! Hát ez itt előttünk miféle instrumentum? Valami ly szerkezetű kendertilló, vagy valami khinai borsajtó? _ Oh nem! Orbánja a szolöskertnek, st atáriuma a szőlőpásztoroknak, réme a juhászbojtároknak és negédes sihedereknek, kik tilos hajlamot éreznek a pirosló almák, aranyló sző- löfürtök, kék hamvas szilvák, kaczérkodó cseresnyék, piros pofás baraczkok és más eféle csemegék irányában. Újabb időkben —*- mint a „Levant Herald“ czimü sztambuli lap Írja — használtatok fontosabb czélokra is, jelesül bi- vatlan hatalmaskodó almandarinok megszelidi- tésére, . . . persze Chinában, egyébiránt áta- lánosan ismert neve . . . kaloda. (Jó volna már nálunk is ususba venni !) De keressük fel már házigazdánkat is, mint „a nap hősét“ gyomortani szempontból. Epen jókor jöttünk... ott párolog már az asztalon a finom gulyáshus, a jó töltöttkáposzta bizonyosan nem fog hiányozni, a kacsás kása miként maradhatna el? no meg ott a konyhában is sisterékel valami megszelídült nyúl vagy jámbor vadkappan a serpenyőben. . . Nos mit volt mit tennünk! . . . „ettünk és ittunk, éltetve a szép fogadósnőt . . . éltetve a házigazdát, Aba király és elődjének utódjának derék druszáját, uo meg azokat a kedves kis húgainkat is, kik az étkezésnél oly szeretetreméltólag szolgáltak fel s hála fejében megmentettük az egyik „öcsémasszony“ kézfodrát és fél keztytt- jét, melyeket két gonosztévő himegér vakmerő Cartoucheként akart a borház ablakából, épen hátunk mögől elquótázni. Tudnivaló, hogy a riadó éljenekre a Liszt Ferencz-féle „fekete sereg“ is azonnal előterem ... ifjak hölgyek tánezra kelnek az „öreg diófa“ árnyában ... asztal kőiül csak az Öregek maradnak s ugyan csak eresztgetik a rakétákat, nem természetben mint a városiak, hanem az élez és humor pattogó, pesgő, szikrázó röppentyűit... — Mit keres itt ez a sok darázs? — Bizonyosan nem a szőlőt, mert ettől ugyan azonnal eltestálnának. — Jól jártál Gelencsér pajtás, hogy tegnapelőtt szüreteltél. — Miért? — Jövő évben nem kell szolyvai vízre költened. Esős időben szűrtél, s igy lett vizes borod, képed pedig átkozottul savanyu, no tudod már mióta? s igy valódi savanyuvizes borod van. — Hát „őu — a mi hajdani hires szüreti tánezosunk hol lehet, hogy itt nincs? A választ nem halljuk, mert az ifjú nemzedéknek „is“ jó kedve kezd lenni ... A bizony 1 Csak úgy harsog ajkaikról az ős zamatu népdal... kivált az a másfalusi kertbiró ugyan szorítja: „Haragszik a gazda, hogy mi itt mulatunk, — Vigye el a házát, — de mi itt maradunk.. Mi pedig nem maradunk, hanem haza ballagunk szép csendesen, elmerengve a mai nap ködfátyolképein, álmodunk Anákreonról, Csokonairól, Petőfiről és ... az accisról... z-y. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál nov. hó 28-án bejegyzett terményárak. Piaczi ár. Rozs 00—00 fontos 3.40—3.45 80—80 „ Búza 88-89'/, ;, Árpa . . Zab Tengeri . Köles Bab, tiszta fehér Bükköny Káposztarepcze Lenmag . Komborka . Kendermag . Mák . Napraforgó olaj Szesz 5C/,« iteze 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 2.40— 2.60 1.65—1.75 2.40— 2.50 2.80-3.00 6.00—6.25 0.00—0.00 0.00—0.00 4.50—5.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0 00 1650—1760 18 Kereskedett ár. 100 köböltől kezdve 3.50—3.60 3.70-4.40 18 17»/« Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. I í 111 é r Arlejtési hirdetmény. Szabolcsmegye 1875-ik évi következő irodai szükségletének beszerzése czéljából u. m. Miniszter papír 16 rizma, irodai 128 rizma, nagy médián 6 rizma, boríték 15 rizma, nyomdai 80 rizma, fekete írón 200 darab, szines irón 200 darab, réztoll 104 doboz, spanyol viasz 98 & fehér spárga 34 ft, szürke spárga 24 ft Gumi elasticum 40 darab, toll szár 222 darab, Carmin tenta 18 üveg, fekete tenta 300 iteze. pecsét máz 22 üveg, pecsét ostya 8000 darab, varró selyem 6 lat f. évi deczember hó 10-én d. e. 10 órakor N-kállóban a megye ház kistermében árlejtés fog tartatni, melyre is a vállalkozni kívánók 100/° bánom pénz letétele mellett ezennel meghivatnak, zárt ajánlatok az az árlejtés megkezdéséig elfogadtatnak. Az árverési feltételek az iktató hivatalba mindenkor megtekinthetők. — N-Kálló, 1874, November 19. Bónis Barnabás,-) alispán
