Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1908-04-19 / 8. szám

2-ik oldal.

Szatmár, 1907. április 19.

tartalmaznak. Ráakarunk mutatni az uj intézkedések jó és gyenge oldalaira, hogy ezzel felkeltsük az érdeklődést. Az ipartörvény revíziója ma már aktuállissá vált, de a törvény ma még csak tervezet, tehát minden város iparos társadalmának eminens kötelessége, hogy megtegye észrevételeit, kifogásait a tervezet ellen addig, mig nem késő. Nehogy úgy járjunk ezzel is, mint a szeretet törvényével.

Folytatásos cziksorozatban fogj uk bemutatni az uj ipartörvényt, egyúttal hozzáfűzzük megjegyzéseinket is, kérjük iparos társainkat, hogy kísérjük figyelemmel.

Az uj ipartövén}-tervezet első része:

Az iparűzési jog megszerzése.

Az összes iparágak négy csoportba vannak osztva:

1. a szabad iparok

2. a képesítéshez kötött iparok

3. az engedélyhez kötött iparok

4. a telepengedélyhez kötött iparok

A képesítéshez kötött iparok a következők :*

Aranyműves, ékszerész, aranyozó, asztalos, bádogos, bognár, borbély, bőröndös, csizmadia, czipész, czégfestő, czukrász, esztergályos, építőiparok, fazekas, fehérnemütisztitó, fényképész, fésűs, fogműves, gombkötő, gubás, kaptafakészitő, harangöntő, hentes, kádár, kalapos, kályhás, kályhatisztitó, kárpitos, kefekötő, kelmefestő, kesztyűs, kéményseprő, késes, koosigyártó, kosárfonó, kovács, kötélverő, köszörűs, kövező, lakatos, látszerész, mészáros, mézeskalácsos, nap- és esernyő készítő, nyomdász, órás, paplanos, puskaműves, rézműves, ruhakészítő (férfi és női), pék, szappanos, szobafestő, szobrász (fa és gipsz), szűcs, takács, üveges, vésnök.

Az itt felsorolt iparágak a képsesitéshez kötött iparógak közzé tartoznak, ezek bármelyikét csak az gyakorolhatja:

(22 §.) aki szabályszerű bizonyitvány- nyal igazolja, hogy mint iparostanuló az iparágat tanulta, és munkakönyvvel igazolja, hogy mint segéd szakbavágó műhelyekben, vagy ugyanolyan gyári üzemben legalább három évig foglalkozott. A.ki szabályszerű iparostanulói bizonyitványnyal nem bir, annak öt évi segéd gyakorlatának kell lenni.

Aki tehát e feltételeknek megfelel, az űzhet valamely iparágat, de foglalkozásának megjelölésére csak iparos szót használhat és tanulót nem tarthat.

Ugyanis : a törvény ezután különbséget tesz iparos és a mester között.

Mester csak az lehet, aki az idézett 22. §-ban előirt feltételeknek megfelel, ezenkívül pedig mestervizsgát is tesz. Ha a mestervizsgát sikeresen letette, akkor tarthat tanulót is.

A mestervizsgának tananyagát a kereskedelmi miniszter rendeleti utón jelöli meg. Minden iparágra nézve az ipartestületnél külön mestervizsgáló bizotság lesz alakítva, akiket az illető iparágat folytató mesterek sorából az ipartestület közgyűlése választ.

(Megjegyezzük itt, hogy az ipartörvénytervezetben az iparostestület járási székhe- lyenkint lesz kötelezővé téve.)

A mestervizsga lényeges újítást képez a törvénytervezetben, nagyban előmozdítaná azt, hogy a jövőben igazán szakképzett iparosok lehetnének iparos mesterek és nem tarthatna minden kontár tanonczokat. Valósággal a régi czéhrendszer jut eszébe az embernek, amikor ezt a nagyszerű újítást olvassuk.

*) A dűlt betűkkel nyomtatott iparágak eddig nem voltak képesítéshez kötve.

Rendkívül előnye különösen az, hogy a kontároktól, továbbá a piszkos konkurensektől fogja megszabadítani a képzett iparost.

Régi dolog azonban az, hogy „nincsen szabály, kivétel nélkül“ nincsen törvény kibúvó paragrafus nélkül“. A mester jogon is sorbát akar ütni a tervezet 42. §-a, amely igy szól:

(42. §.) Aki valamely képesítéshez kötött ipart szándékozik űzni, de a törvényben előír képesítéssel nem bir, kőteles olyan üzletvezetőt alkalmazni, aki az illető iparnak önnálló üzésére képesítve van, azonban a mester szót használni nem szabad, iparostanulót pedig tarthat.

Ez egy nagy rés a képesített ipar védelmén. Az állapot marad a régi, ott vagyunk ahol mádi zsidó, mert ennek a 42. §-nak méltó társa a 28. §. amely igy szól:

(28. §.) Mestervizsgát tehet mindenki, aki igazolja azt, hogy az illető képesítéshez kötött iparral képesíted; üzletvezető alkalmazása mellett legalább három évig önállóan foglalkozott.

Mi következik ebből ? Az, hogy bármely galicziai polgártárs űzhet ipart bármilyet jövőben is, csupán három évig kell mester- vizsgával biró üzletvezetőt tartani, három év után éppen olyan joga van vizsgára menni, mint annuk, aki tanuló és segédi éveit rendesen eltöltötte. Tanulót pedig tarthat azonnal, mihelyt bódéját kinyitotta.

Ezen még lehetne segíteni és hisszük lesz is segítve. Nem akarjuk hinni azt, hogy ilyen kibuvósdi törtvényt alkosson Szterényi 10 évi munkája után.

Kivételek ne legyenek, hanem tanoncz- tartó, vizsgára bocsátható mesterek csakis azok lehessenek, akik erre rászolgáltak, nem pedig akik tönkre silányitják a hazai ipart: a kontárok.

(Folytatjuk.)

Polonyi Albert.

Rákóczi Ferencz fejedelem arczképének leleplezése.

Igen szép, díszes és ünnepélyes közgyűlése volt törvényhatóságunknak folyó hó 12-én, a múlt vasárnap, délelőtt 11 órakor a városháza ez alkalomra feldíszített nagy tanácstermében. A nagy tanácsterem és a karzat zsúfolva volt ünneplő közönséggel. Képviselve voltak az egyházak, a város, a vidék társadalmi életünk sok kiváló tagjával. A 48-as honvédek is megjelentek a diszgyülésen zászlójuk alatt. Pontban 11 órakor dr. Falussy Árpád főispán vezetésével festői szép diszmagyarban vonult fel az emelvényre dr. Yajay Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, Osváth Elemér ref. főgimn. tanár, az ünnepi szónok s ama küldöttség tagjai, kik Rákóczi dicső fejedelmünk megszentelt hamvainak Kassáira történt hazahozatalán annak idején résztvéttek. Az emelvényen az ünnepi szónok jobbján foglalt helyet Hegedűs László festőművész, a kép alkotója is. Az elnöklő főispán megnyitó beszédében megemlékezik a kurucidők dicsőségéről, a fejedelemről, a városi törvényhatóság azon határozatáról, mely Rákóczi Ferenc kuruczfejedelem arczképének megfestetését mondja ki, üdvözli az egybegyült ünnepelő törvényhatóságot, megnyitja a diszgyülést és a szót Osváth Elemér ünnepi szónoknak adja át. A kiváló szónok ünnepi beszédében érinti a nemzeti lét alapját: a nemzeti őserőt,

„SZABADSÁG“

kiterjeszkedik igen szép és megkapó hasonlatokkal a magyar nemzet sok küzdelmeire és szenvedéseire. Megemlékezik Szatmárnémeti városról, mint a kuruczidők nevezetes történeti helyéről. Majd a fejedelmet apost- rofálja, miközben láthatóvá lesz a kép is. Osváth Elemér beszédét végig általános tetszés, helyeslés, éljenzés kisérte, végül pedig az ünneplő közönség szűnni nem akaró tapsolással jutalmazta meg a valóban kiváló tudással és szónoki erővel előadott szép beszédet. Sokan gratuláltak nyomban a szónoknak élükön a főispánnal. A kép a fejedelmet álló helyzetben ábrázolja. U. Rákóczi Ferenc fejedelmi trónja előtt áll, ünnepi palástban, ünnepi, díszben mellén az aranygyapjas vitézi renddel, jobb kezével az égő városra Szatmárra, mutatva. A kép igen szép s csak díszére válik Szatmárnémeti városának és a a város tanácstermének. Dr. Yajay Károly polgármester szólalt fel azután és beszéde folyamán, indítványozza hogy az ünnepi disz- gyülés lefolyása, az ünnepi beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvben örökittessék meg. Indítványozza továbbá, hogy a közgyűlés Hegedűs László festőművésznek a kép kiállításáért köszönetét szavazzon. A polgár- mester indítványát egyhangúlag elfogadták. Dr. Falussy Árpád főispán azon indítványának egyhangú elfogadása után, hogy a jelen ünnepélyes közgyűlés jegyzőkönyve ott nyomban hitelesíttessék, a diszgyülést bezárja. A gyűlés után a városhása udvarán a diszmagyarban megjelent urak Hollósi József fényképésszel lefényképeztették magukat. Az ünneplő közönség egy szép nap kellemes emlékével távozott a városháza falai közül.

Városi közgyűlés.

Szatmárnémeti szab. kir. város törvény- hatósága f. havi közgyűlését hétfőn, e hó 13-án, d. u. 3 órakor tartotta meg. Bár a közgyűlési tárgysorozat inkább tanácsi előterjesztésekből s tudomásvételt igénylő ügyekből állott, a városatyák élénk érdeklődést tanúsítottak a közgyűlés iránt és azon számosán jelentek meg. A rendes havi közgyűlést rendkívüli közgyűlés előzte meg. Mindkét gyűlésen Dr. Falussy Árpád főispán elnökölt. A két közgyűlésről a következő részletes tudósítást adjuk:

I. Rendkívüli közgyűlés. Dr. Falussy Árpád főispán 1U 4 órakor megnyitja a gyűlést. Megválasztatnak a jegyzőkönyvi hitelesítő bizottsági tagok, kik a rendes közgyűlés jegyzőkönyvének is hitelesítői, egyszersmind a két közgyűlés jegyzőkönyvei hitelesítésének ideje 1908. évi április hó 18 napjának d. u. 3 órájára állapittatik meg, a hitelesités helye a városháza nagy tanácsterme. A rendkívüli közgyűlésnek két tárgya volt: a Teleky-utcza 35—39 sz. Erdélyi Béla és Erdélyi Béláné-féle telkek, nemkülönben a Rákóczi-utczai 12 sz. Szerdahelyi Ágoston féle telek megvételéről szóló tanácsi előterjesztésnek tudomásvétele. Elnöklő főispán az időrövidségére való tekintettel mindkét tárgyat egyszerre bocsátja szavazás alá. A tanács jelentését a közgyűlés 52 szavazattal 1 ellen tudomásul vette, illetve elfogadta. Ellene szavazott Dr. Weisz Sándor ügyvéd. A rendk. közgyűlés ezzel véget ért.

H. Rendes közgyűlés. 1. A polgármesteri havi jelentésből a következőket emeljük ki. A városi adminisztraczió a rendes mederben folyik akadálytalanul. A bikszádi vasút közgyűlésén a város képviselve volt. A keFérfi sfiu kalapok, ingek, gallérok, kézelők es nyakkendők nagy választékban érkeztek

YAJDÄ divatáruimban SZATMÁR, Deák-tér 10. szám.

Fegyházban kötött harisnyák különleges raktára, rendkívül olcsó árakért.