Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1908-04-05 / 7. szám
4-ik oldal. Szatmár, 1907. április 5. másik, a kitartott, vagyis: a mindennapi élet szükségleteit előteremtő osztályra nehezedő, részben szellemi, részben fizikai munkát végző osztály. A kitartó társadalmat képezi az iparos- és gazdaosztály. A többi osztály e kettő munkája után él. Ezek saját erejükre, tudásukra és tőkéjükre vannak utalva, a hogy vetnek, úgy aratnák, kötelességük a hazával szemben száz és ezer, de róluk csak a Mindenható gondoskodik. A kitartott társadalmat képezi a szellemi munkát végző tanult osztály és a munkások. Ezeknek veszteni valójuk nincs, a hazával szemben korlátolt kötelezettségeik vannak. A hivatalnok biztosítva van életre-ha- lálra, a munkás, ha dolgozni akar, munkája után tisztességes kenyeret talál. Mind a kettő azonban az iparos- és gazdaosztály kenyerét eszi, mégis ez a kitartott osztály akarja uralni a kitartó osztályt, sorsával elégedetlenkedik állandóan akkor, amikor a kenyér-adójába „a lélek is hálni jár.u Ennek a kitartott osztálynak ma minden rétege szervezkedik, jelszó: „összetartásban az erő.“ Az egyik nagyobb fizetést követel a társadalomtól, az államtól; a másik munkaadójától, szóval: az egyik direkt, a másik indirekt utón az iparos- és gazdaosztálytól. Kitől követelhet azonban az iparos drágasági és más pótlékot, amikor vállalata rosszul sikerült ? Kitől követelhet az a gazda kárpótlást, amikor a jég elveri termését? Erre szeretnénk egyszer feleletet kapni. Mindezeket az orvosok szervezkedésének kapcsán kellett elmondanunk. Az orvosok szervezkedéséről irtunk már egy párszor, most ismét indíttatva érezzük magunkat róluk beszélni, mert országszerte nem férnek a bőrükbe. A kitartott társadalom szervezkedésének a mai szocziális közérzület a szülőanyja ; fokozottabb igények, a tunyaság az előidézője : a kapzsiság, a lelketlenség a nevelő apja. Jelszó : minél kevesebbet dolgozni és minél nagyobb fizetést követelni. A szatmári volt betegsegélyző pénztárnál eddig két orvos volt évi 400—400 frt. fizetés mellett. Sok év pergett le e mellett a fizetés mellett és úgy tapasztaltuk, hogy ha megürült az egyik orvosi állás, akkor valósággal verekedtek érte az orvos urak. Olyan pompás eszem-iszomban volt része a „kedves igazgatósági tag urnák“, hogy no! Persze akkor még nem voltak az orvosok szocziálisták 1 Ma a szakegyletek eljárásához hasonlóan összefogott az orvosi testület és beküldte „kollektiv szerződését“ a pénztárba azzal a feltétellel, hogy ők abból nem engednek egy piczurkát sem. Vagy megadják, amit abban szépen leírtak, vagy sztrájkolnak! A szatmári munkásbiztositó pénztár a múlt év őszén tehetetlenül álloltezzel a legújabb „szervezett“ orvosi karral, mit tehetett mást élhetetlenségében, szerződtetett az azelőtti két orvos mellé még kettőt és felemelte az orvosok fizetését 1600 koronával, úgy, hogy most a négy orvos fejenkint 2400 koronát kap. Összesen tehát 9600 korona csak az orvosok fizetése. Ezt te izzadod ki drága iparosom I Nagy pénz 9600 korona, de hát muszáj volt megadni, mert a beteg tagok ugyancsak jól néztek volna ki, ha kiütött volna az orvos-sztrájk. Miután pedig a négy orvos alkalmazása nem végleges, ugyanis véglegesíteni . a mostani átmeneti igazgatóságnak nem tanácsos, az orvosok ismét mozgolódó nak, követelik a véglegesítést, sőt mint ki- érzik | dolgukból, nagyon szeretnék keverni úgy a kártyát, hogy a mostani - fizetés helyett más rendszer hozassák be. Vagyis: adjon a pénztár minden nőtlen tag után évi 6 koronát, családos tag után 9 koronát. Akár beteg a tag, akár nem. Vagy: adjon apénztár a teljes bevételéből 20 %-ot az orvosoknak. j Úgy okoskodnak az orvosok, hogy a munkásbetegsegélyző ; és balesetbiztosító törvény az ő számukra >• készült. Nekik jár az iparosok zsírjából 20)1%, a hivatalnoki karnak 15 %>, a gyógyszerészeknek 35 %. Végül : segélyre a munkásoknak 30 %>. Ez szépen ki van számítva, mióta „elvtársak“ az orvosok. Ezért az óriási pénzért aztán még kikötik az orvosok, hogy velük ne merészeljen paczkázni az igazgatóság, hanem nevezzen ki egy főorvost és ők majd annak tartoznak számadással. A főorvos természetesen külön lesz fizetve. ■ 5 I J Akárhogy lesz is a dolog eldöntve, akár 9600 kor. lesz fizetésük, akár 20 °/o-ot kapnak a bevételből, első sorban az orvosok telhetetlen zsákjának köszönhető a 3 %> járulék fizetés. Db hogy ez a 3 °/o éppen az orvosok szervezkedése folytán : 4 % lesz pár hó múlva, az holt bizonyos. Egyet tartunk, , igazán csodálatosnak. Az országos orvos-szövetség már évek óta létezik. Soha nem lehetett hallani felőle valami nagyobb dolgot. Szervezkedtek — punktum I Soha eszükbe nem jutott, hogy a körorvosi fizetések végett sztrájkoljanak, ahol 1000—1200 korona a fizetés. Soha nem szervezkedtek a városi, megyei orvosi állás fizetésének csekélysége ' végett. Miért szervezkedtek akkor éppen a legelnyomottabb osztály, az iparos osztály ellen? Mert az iparosok szervezetlenek, gyöngék, élhetetlenek. Ilyen viczczeket csak az iparosokkal merészeljek megtenni. Mit tehetünk ellenük ? Semmit. Fizetünk ameddig bírunk, ha nem bírjuk, becsukjuk a boltot. A mostani igazgatóságnak adunk azonban egy jó tanácsot Ha az orvos urak mindenáron az iparosokon akarnak .felgazdagodni, legalább az igazgatóság álljon „sarkára és vágja oda ennek a testületnek: mi fizetünk, nekünk alkalmazott kell és nem szocziálista, tessék azért az óriási, pénzért dolgozni. És pedig: a pénztár orvosai számára rendeztessék be a pénztár hivatalos helyisége mellett egy rendelő szoba és tartsanak ott az orvosok állandó inspektiót reggel 7-től este 6-ig, vagyis: ameddig a műhelyekben a munka folyik. így tudni fogja mindenki, hogy rögtöni segély g esetén hol lehet hamar és biztosan orvost találni. Továbbá: mindjén orvos a rendelő órát köteles saját rendelő szobájában (lakásán) minden nap délelőtt délután a kitűzött időben pontosan betartani, nehogy a tagok óraszámra ácsorogjanak,az orvos urak előszobájában. Rendelő óra alatt elsősorban a pénztári tagok láttassanak el, aztán a privát pácziensek. Legjobban pedjg azt tenné az igazgatóság, ha szóba sem állana a mostani orvosokkal, hanem hadd, sztrájkoljanak, a. betegeknek pedig esetröl-resetre kiutalja a készpénz orvosi segélyt. Nem fizetne rá a pénztár. Természetesen ilyen dolgok alapos lebonyolításához emb^r kell. A mostani elnöknek nem fáj az- egész ügy, ő nem munkaadó, neki mindegy, fizessen az a buta mesterember. És fizet is, ha nem takarít, a mostani igazgatóságból. A belügyminiszter és a munkásegyesületek. A m. kir. belügyminiszter az orsz. jellegű munkásegyesületek helyi csoportjának bejelentése körüli eljárás ügyében 1906. évi november hó 9-én 122.000 szám alatt kiadott körrendelet kiegészitéseképen a következő újabb körrendeletét intézte az összes törvény- hatóságokhoz : _________„SZABADSÁG“ Az országos jellegű munkásegyesületek helyi szervi megalakulásának bejelentései alkalmával az tapasztaltatok, hogy a helyi szervek (különösen az úgynevezett helyi csoportok) ügyrend, ügykezelési szabályzat, házirend stb. elnézés alatt olyan, állítólag az anyaegyesületet közgyűlése által megállapított szabályokkal vannak ellátva, melyek a 122.000/1906. számú itteni körrendelet 7-ik pontjának második bekezdésében foglaltakkal is ellentétben oly intézkedéseket tartalmaznak, melyek a tagok jogai és kötelességei, különösen a tagok pénzbeli járulékai, valamint a helyi szervek (befizető helyek, szakosztályok, helyi csoportok) működésének irányítására nézve az alapszabályokban megállapított kereteket túlhaladják. Az egyleti szervezkedés természetéből következik, hogy az egyleti alapszabályoknak rendeltetése éppen az, hogy az illető egylet tagjainak jogai és kötelessége felől úgy az illető egylet tagjainak jogai és kötelessége felől úgy a tagok, mint a tagok érdekei szempontjából szükséges felügyeletet gyakorló hatóságok teljesen tiszta képet nyerjenek. Nyilvánvaló tehát, hogy az anyaegylet, vagy annak bármely szerve által — bármiféle elnevezés alatt — kiadott oly szabályzat, mely az alapszabályokban megállapított kereteket túlhaladja s a tagokra (pl. lapjárulék vagy egyéb czimen) oly pénzbeli járulékot vet ki, melyről az alapszabályok egyáltalában nem intézkednek, tulajdonképen teljesen hatálytalan s a tagokat egyáltalán nem kötelezi. Tekintettel tehát arra, hogy az országos jellegű munkásegyesületek alapszabályai a tagoknak kötelességévé teszik azt, hogy. ezen országos egyesület (szövetség) közgyűlése által alkotott ügyrendnek is alávessék magukat és tekintettel arra, hogy ezen országos egyesületek (szövetségek) tényleg adnak ki ügyrend, ügykezelési szabályzat, házirend stb. elnevezések alatt külön szabályzatokat és pedig különösen az u. n. hfflyi tc3opoi;tpk s^máiffi az^lg2(Xj()/L9.Q^.. szám alatt általam kiadott körrendelet kiegészitéseképen ezennel elrendelem, hogy a helyi szervek (befizető hely, szakosztály helyi csopot) megalakulásának bejelentése alkalmával a 122.000/1906. .számú körrendelet 2. pontjában felsorolt kellékeken kivül bekiván- tassanak a fent említett szabályzatok az alapszabályokkal összehasonlítva, a tagok jogai és kötelességei, valamint a helyi szerv működésének irányítására nézve az alapszabályok keretét túlhaladó intézkedéseket tartalmaz, vagy tartalmaznak, a helyi szerv megalakulásának tudomásul vétele megtagadandó. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár és az orvosok. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatósága március havi rendes ülését e hónap 24-én tartotta meg Hatvány József elnöklete alatt, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében, Az ülésen az igazgatósági tagok csaknem teljes számban megjelentek, az állami munkásbiztositó hivatalt Bentsik Ferenc dr. másodelnök és Diószeghy József, dr. miniszteri osztálytanácsos képviselték. Az ülés elnökségi intézkedések bejelentésével kezdődött. Herczeg Ferencz dr. miniszteri osztálytanácsos a pénztár ügyeinek ideiglenes vezetője bejelentette, hogy az Országos Orvosszövetséggel megindított újabb tárgyalások is eredménytelennek bizonyultak. Ily körülmények között az Országos Pénztár vezetősége arra hívta fel az összes helyi szerveket, hogy most már közvetlenül egyezkedjenek orvosaikkal a központ által meghatározott alapon. Az ország két legnagyobb pénztárán a budapestin és pozsonyin kivül számos más pénztárnál igy pl. a szegedi, temesvári, nagyváradi, nagykikindai, halasi, szabadkai, zen- tai, stb. pénztáraknál részint már meg van
