Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1908-03-08 / 5. szám

Szatmár, 1908. márczius 8. SZABADSÁG“ 3-ik oldal. meS» vessetek meg hazátokat.“ És a „hármas halom és négy folyó“ földjén sárba tapodják a nemzeti szinti lobogót, mely alatt dicsó-őseink harczoltak, ez a nemzetiszinű zászló, a magyar­ság diadaljelvénye nekik hitvány rongy darab mert más szin is ékesíti, nem csupán a vörös. Csizmadia S. „elvtárs“ által irt program­jukban a magyar nemzetet megrágalmazzák, nemzeti önérzetünket kigunyolják, hazaszerete­tünket otromba módon nevetségessé teszik. Már pedig a magyar történelem ezernyi hőse, akik a nemzeti trikolor alatt' megtudtak halni a hazáért, egy kicsit csak okosabb, becsületesebb és igazabb magyar emberek voltak, mint a Galicziából ide szalasztott és itt a mi vérün­kön meggazdagodott és szocziáldemokrata nép­vezérekké átvedlett lengyel kazárok. Hát Ágoston Péterről mit szóljunk ? Ez a jogtanárkodó „tudós elvtárs“ előadásaiban gya». lázatos módon sértegeti legféltettebb kincsün­ket, amikor történelmünknek dicsfénytől öve­zett nagy alakjait állítja pellengére. Egy Zrínyi Miklósról, a haláltmegvető szigetvári hősből azt merészeli hirdetni, hogy hitvány ámító, kalan­dor és nem kristály-tiszta jellem. Nemzeti büszkeségünk sokkal nagyobb, semhogy ügyet vessünk az ilyen beszédre. De kezünk ökölbe szorul ennyi szoígalelküséggel szemben. Meddig tűri még ez a nemzet ■ az ar- czulcsapásokat ?! Villám kellene az ilyen lelkeknek, mely sujtásával izre zúzza, lángostor, mellyel meg kell korbácsolni, hogy vagy pusztuljanak, vagy tanulják meg tisztelni, becsülni a magyar haza földjét, amely élteti őket és amelynek szent előttünk minden porszeme. Ne mondja egy szooziáldemokrata sem, hogy ő szereti hazáját, hogy ő ma szive lelkesedésével tud ünnepelni, mert ha igy érez, ő nem szocziáldemokrata, nem lehet szocziáldemokrata soha! De nyugtalanít az is 5 vájjon a most-zugó politikai szélvész, közepette be fog-e. állani a csend, az óhajtott béke ? Vájjon a gomolygó felhők között fog-e rés támadni, melyen a nap­nak fénylő sugara szűrődik át és a verőfény éltető melegét hozza magával? Jól tudjuk, hogy azok az eszmék, melyekért a szabadság- harcz hősei lobogó fáklyaként lángoltak, ke­resztre feszittettek, mély sírba jutottak —^ a megvalósulás stádiumát még nem érhették el. Nyugtalanít tehát a jövő: mikor lesz végre valahára boldog a magyar? Erős a hitünk, hogy csak ákkor, ha a felebaráti szereteten, kölcsönös megbecsülésen, a „jog és igazság“ szent jegyében küzdő szo- cziálizmus áthat minden magyar szivet! Amely szocziálizmus ha megjön közénk: „nem félel­metes üstökösként száll a magyar nemzeti tár­sadalom egére, üstökösként, mely rombol éfs pusziit, összedulja őseink megszentelt sírjait, romokban hagyja sz. István birodalmának védő és fenntartó bástyáit, melytől önhazája ellen tör a hullámzó néptestvér áradat. így csak a fékevesztett nemzetközi szocziálizmus jöhetett! Hanem királyi napként fog ragyogni a magyar nemzet egén, mely csak áldást, békességet, egyetértő munkásságot szív szerle e hazában. És e világosságban, e megújhodásban ez a sokat szenvedett- magyar nemzet újra tavaszt fog ünnepelni, mint az Isten kéztől alkotott ter­mészet, mely meghalni látszik ugyan, de min­dig él. és mindig ifjú erővel boldogítja, táplálja, élteti az emberiséget. Ha ez az ige válik testté, akkor szabad­ságát, függetlenségét kivívni erős lesz a nemzet. A magyarok nagy Istene adja, hogy úgy legyen! Polgárok! Munkás Testvérek 1 Ki a mellre azzal a nemzetiszinű szallaggal; ezen a szent napon hadd lássuk meg ki szereti hazáját és ki „nemzetközi hazaáruló.“ ! Színház. Az elmúlt hét folyamán egy óriási plakát hívta fel a járókelők figyelmét, melyről barát­ságtalanul kiabált felénk a Polgár Károly neve. Hirtelenében nem tudta az ember, mi akar ez lenni. Polgár neve a reklám hazájában előkelő nevet vívott ki magának. Lefőzte reklámjaival egyesek szerint Agulárt a susztert, lefőzte Tö­rököt az osztálysorsjegy-árusitót, lefőzte Barnu- mot a czirkuszost, lefőzte Némát a'kávébeho­zatalit, lefőzött mindent és mindenkit, és any- nyira belejött a lefőzésekbe, hogy saját maga­magát is túlszárnyalta: lefőzte saját maga­magát. Aki a mások pestigejének ócsárlásával akarja önmagát a nimbusokkal felékesiteni, an­nak nem tiszta a dolga. Polgár és udvara egye­bet nem tett hetek óta, mint Heves Bélára vo­natkozó adatokat gyűjtött. Természetesen de- honesztáló adatokat. Olyan szemérmetlenül for­szírozták az adatgyűjtést, hogy valósággal un­dorító volt. Hát mi volt eddig az a Heves ? Rablógyilkos, útonálló, vagy stréber ? Azon röviil idő alatt, amióta ismerjük Hevest, egyénisége egész máskép tűnt föl nekünk. Tehetségeit illetőleg hogyan lehet bírálatba bocsátkoznunk? Nem ismerjük sem őt, sem Polgárt. Itt a hivatalos utón beszerzett infor- máczió beszél, de nem az öles plakát. Aláírást rendkivül könnyű szerezni, ámbár ha tudták volna azok az aláiró urak, hogy miről van szó, alig hisszük, hogy becses neveik olvasása felett röhögnének ma a csizmadia inasok a hirdetési bódék előtt. ; Úgy látszik a Polgáristák arra számítottak, hogy ezzel a czirkusz plakáttal terrorizálni lehet a város közönségét. Hát annyira korlátolt em­berekből képzeli állani a mi törvényhatóságun­kat Polgár, hogy ilyen ordináré eszközökkel is befolyásolni lehet. Ugyan ki az, aki kiváncsi a mi -városunk ügyeinek—elbírálásánál Káinok! Izidor, Bakonyi Miska, Roóz Rezső, Sas Endre, Bállá Miklós, Csengeri Árpád, Korbuly Irrtre, Lengyel Menyhért, Steller Antal, Papír Sándor stb. stb. nemzeti „nagyságok“ véleményére, no meg graiulálására! Igazán hahotára készteti vakmerőségük az embert. De ne gondolják Polgár uramék, hogy ezek a kiszakított nagy­ságok késztetik hahotára az embert, a többi is, mint dr. Beöthy Zsolt, Ábrányi Emil és a többi dr. és br, egyformán, mert ekeket még naivabb szinben tünteti fel a falragasz, mint bennünket véltek, ugyanis ezeket vagy beugratták, vagy ezek hülyéknek képzelték a jó falusit. A közgyűlés számolt a czirkusz falragasz- szal, erről más helyen számolunk be, akárhogy lármáztak, akárhogy ugráltak, le van az ügy zárva, most már nézhet Polgár más kerület után, mert úgy látszik, nagyon kifelé állhat a szekere rudja a saját kerületében, az arany in- formácziók hazájában. HÍREK. A függetlenségi kör- és párt évi rendes közgyűlését a Kölcsey-kör ünnepsége miatt nem délelőtt, hanem délután 3 órakor tarja meg a már meghirde tett napon f. hó 15-én. Ugyanakkor tartja dr. Kelemen Samu orsz. képviselő politikai beszédét. Személyi hir. A püspök ur Ő Méltósága az Adriai tengereb levő Lussingrande fürdőbe utazott, s már több mint egy hete tartózkodik ott. Rheumatikus bántalmak ellen ajániották üd­vös hatásúnak az orvosok. Előreláthatólag több időt fog ott tölteni. Színházi hir. Lengyel József plébános „Árky Anna“ czimü és a műsorról levett tör­téneti szinműve folyó hó 18 án kerül bemuta­tóra. A premieren a szerző is jelen lesz. — Krémer Sándor színigazgató megszerezte a „Tatárjárás“ „Császár katonái“ ós az „Ártatla­nok“ czimü színdarabok előadási jogát; ezek bemutatására erősen készül a társulat. — A folyó színházi szezon május hó 1-ső napjáig fog tartani. Kinevezés. Bilkei Kovordányi Balázst az „Adriai biztositó társulat“ közqonti főhi­vatalnokává» nevezte ki és szolgálattételre a „Szatmári kereskedelmi és iparbanknál“ levő helybeli főügynökségéhez osztotta be. Küldöttségjárás. A rendezett tanácsú városok polgármesterei csütörtökön küldöttsé- ben voltak: 1. Andrássynál, akitől fizetésjavi- tást kértek azon a ozimen, hogy állami mun­kát is végeznek. Biztatásban volt részük. 2. Justhnál, akinek a ház elé terjesztendő ha­sonló irányú kérvényt adtak át. Az elnök be­fogja terjeszteni a parlamentnek. 3. Kossuth- nál, akitől vasúti ingyenjegyet és fizetésrön- dezést kértek. Az utóbbi ügyben biztatást, az előbbiben pozitív Ígéretet sem kaptak. Tisztviselők mozgalma. A városi tisztviselői kar értekezletet tartott, melynek az képezte tárgyát, miképen kellene a mostani nyomorúságos fizetésből ebben a drága világ­ban megélni a lehetetlenséggel határos. Abban állapodtak meg, hogy addig is, mig az általá­nos fizetésrendezés végrehajtható lenne, drá­gasági pótlék czimén fizetősöknek 20%-át kérik a várostól. Mindenesetre méltányos, hogy a vá­ros ennek a jogos kívánságnak eleget tegyen, sőt azon kellene lenni, hogy a fizetósrendezés minél hamarabb megtörténjék. Méltányos dolog volna, hogy a városi tisztvisdlők olyan java­dalmazásban' részesüljenek, mint a hasonló rangú állami alkalmazottak. Gyászhir. Ifj. Máiké Sándor helybeli jónevü kereskedő fiatal neje, szül. Hegyesi Zsuzsánna e hó 7-én reggeli 4 órakor életé­nek 27-ik, boldog házasságának 1-ső évében néhány napi szenvedés után elhalt. Már fel­kelt betegágyából, egészen jobban érezte ma­gát, midőn egy sétakocsizást tett. Ez a ko­csikázás életébe került. Visszaesett betegsé­gébe, melyből felgyógyitani nem tudták. . Vasárnap, délután temették el -a város közön­ségének nagy részvétele mellett. A család gyászjelentése a következőleg szól: Álant- irottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen gyermek szerető hitves, a kedves jó testvér sógornő és rokonnak ifj. Máthé Sándorné szül. Hegyesi Zsuzsannának f. évi márczius hó 7-én reggeli 4 órakor éle­tének 27-ik boldog házasságának 1-ső évében történt elhunytét. A kedves halott földi ré­szei f. évi március hó 8-án d. u. 4 órakor fognak a németi ref. egyház szertartása sze­rint a Mátyás-köz 2-ik számú gyászháztól a németi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár-Németi, 1908. március 7. Béke leng- jen hamvai felett! Ifj. Máthé Sándor mint, férj. Máthé Rózsika, mint gyermeke. Hegyesi Róza férj. Gyúró Lajosné, Hegyesi Erzsiké, Hegyesi István, Hegyesi Jolán, mint testvérek. Hegyesi József mint apa. Baranyi Zzuzánna, mint anya. Máthé Sándor, mint após. Gyúró Lajos mint sógor? Fogások kerti magvak árusításá­nál. Hogy mire képesek a zavarosban halászó emberek, azt legjobban mutatja a magelárusi- tással foglalkozó egyes kereskedők ravaszsá­ga, kik máshonnan beszerzett kerti magvaikat Mauthner-féle árjegyzék folyó számaival jelö­lik, mert ezáltal azt a hitet akarják kelteni a ve­vőkbe, hogy Mauthner-féle- magot kapnak. A közönség ne hagyja magát megtévezteni; mert akármilyen szám van a tasakra nyomva, ha nincs rajt a Mauthner-név, akkor az a tasak nem is tartalmazza az általánosan legjelesebb­nek elismert Mauthner-féle kerti magot, A szatmári építőiparosok szövet­ségének azon* tagjait, akiket a tagdijhátra- lékokért szövetségünk beperelt, ez utón érte­sítem, hogy ügyeiket nálam a kath. legény- egylet helyiségében naponként d. e. 9—10-ig, délután 3—4-ig rendezhetik. Szatmár, 1908. márcz. 6, Polonyi Albert titkár. Lopás. Mankovics Ambrus napszámos f. hó 1-án Markovics Mátyásné Mátyás-király-ut- czai lakásáról ellopott egy jó karban levő női téli kabátot, melyet aztán 80 fillérért eladott,

Next

/
Thumbnails
Contents