Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1908-03-22 / 6. szám
IPAROS LAP. ELŐFIZETÉSI ÁB: Egész évre — — — — — — — 4 K — f Fél évre — — — — — — — 2 K — f Negyed évre — —t — — — — — 1K— f Megjelenik havonként kétszer. Ä szatmárnémeti önálló iparosok közlönye. Felelős szerkesztő és jtptulajdonos: POLONY1 ALBERT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Zrinyi-utcza 46. szám, ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Márczius 15-ike és a sociáldemokrata párt. „Hatvan évvel ezelőtt, 1848. márczius 15-én megszületett a magyar szabadság. Ujjongó néptömeg állott az újszülött bölcsője mellett. Petőfi Sándor, a lánglelkü költő védelmére hívta fel a népet, midőn a Muzeum lépcsőzetén elszavalta a „Talpra magyart!“ Ezelőtt hatvan évvel ... Ma a késői unokák, a magyar nép fiai ólmosokkal, fütykösökkel, revolverrel rohannak ki Budapest utczáira, jogot ordítanak, törvényt gyaláznak, szabadságot sértenek . . . Miért ? A felelet egyszerű: hogy államot alkothassanak az államban, hogy erőszakot gyakoroljanak a törvény felett, hogy megfosszák szabad egyéni akaratától azokat a kislelküeket, akik rettegnek hiéna bőrbe bujtatott munkástestvéreiktől, a hazátlan nemzetközi forradalmi sociáldemokrata párttól. A sociáldemokraták hármas jelszavuk: „jog, törvény, igazság“ igy lesz sárba tiporva. Akinek kötelessége van e hazában, annak van joga is. Törvényeink különbséget »3«i isa^ara-ek -öfiab&r 4s oiöbor -között, aki becsületes ténykedéseiben keresi az igazságot, meg is találja, ha a „jogtü“ nem követeli is azt. Miért demonstrál hát a munkás nép, miért van szüksége vérengző eszközökre, ha becsületes dolgokat követel? Beláthatják azt a socialisták, hogy az ország tisztességes polgársága utálattal fordul el tőlük s a törvényhozást is aggodalommal tölti el az a gyalázatos hadjárat, amelyet a socialista vezérek rendeznek egy elvakult tömeggel a testi épség és magánvagyon ellen. Az általános választói jog ma-holnap a Ház asztalán lesz, természetesen úgy, ahogy az az ország polgárságát legjobban kielégíti. A választói jog érdekében rosszabb szolgálatot senki sem tesz, mint az, aki egy socialista izgató bujtogatásának felülve, fütykössel és revolverrel akarja a törvényhozást megfélemlíteni. Itt van a másik kiváló socialis kérdés : „az ipartörvény revíziója.“ A javaslat arra a modern álláspontra helyezkedik, hogy a köz- gazdasági érdekek akképen elégíthetik ki legjobban, ha szervezett egységek, a munkaadók szervezetével szemben a munkások szervezete áll. Ma már ezen az alapon szervezkedik minden modern ipar, Ausztráliától kezdve kontinensünk legkisebb államáig, sőt maga a törvény hívja fel némely államban a munkásokat szervezésre, mert szervezet nélkül nem lehet számítani a törvény kedveléseire. Csakhogy az ilyen törvényhozási intézkedés csak akkor jogosult, ha a létesítendő szakszervezetek szigorúan megmaradnak köz- gazdasági téren. A munkás szakszervezetek sehol sem politizálnak annyit, mint éppen nálunk Magyarországon. Itt a szakszervezet tulajdonképen fiókja a nemzetközi sociáldemokrata pártnak, minden szakszervezet politikai szervezetül tekinti magát, ami már tűrhetetlen állapottá fajult. Különösen azért tűrhetetlen, mert az internationalis és hazafiatlan politikát szolgáló pártnak & fészke Magyarországon valamennyi munkás szak- szervezet, ahol a közrendét és testi épséget veszélyeztető tüntetéseket és demonstrációkat készítik elő. így természetes, ha a belügyminiszter kijelenti, hogy a szakszervezeteket legközelebb feloszlatja. Ha politizálni akar a szakszervezet, akkor hogyan köthet kollektiv szerződéseket? Ha teljes szabadságot akar a munkás, hogyan kötheti le magát egy szerződés szabályaival? Mihelyt aláírták.a lekötöttséget jelentő kollektív szerződést, nem élvezhetik vezéreik által hirdetett szabadságokat, mert a szerződés megkötöttséget jelent. A socialisták által rendezett tüntetések csak ártanak a munkásügyeknek. Úgy az általános választói jog, mint az ipartörvény revíziója liberális szellemtől van áthatva, de minél jobban erőszakoskodnak a Bokányiak, annál többet fog eredeti tervezetéből veszíteni e munkásokat érdeklőikét törvényjavaslat, mert minden bicskázás, tüntetés újabb megfontolásra inti.* löfvv^ha^ásL-.------■ - — Ig azán végtelen keserűség fog el bennünket, hogy a komoly, tisztességes magyar munkás föl tud ülni néhány socialista bujtogatónak. Hát nem bírja belátni, hogy saját érdeke ellen hajszolják ? Azok pedig saját érdekükben dolgoznak ? De szégyent hoznak apáink nagy vívmányaira, 1848-ban kivívott alkotmányos szabadságunkra. Szabadságot. szabadság sértésével követelnek, igazságot az igazság sárba tiprásával keresnek. Szomorú igy márczius 60 éves idusa. Eddig a nemzetiségek voltak a magyar haza ellenségei, most pedig saját vérünk: a nemzetközivé vált sociáldemokrata párt szaporítja hazánk belellenségeinek számát. Munkások! Magyar testvéreink! Mikor ébredtek öntudatra? Mikor űzitek el az ál- Petőfiket, a vórszopó messiásokat? Az asztalosok kollektív szerződése. A múlt évi munkazárlat óta az asztalos iparágon is ellen tudtak állani az asztalos munkaadók a segédek kollektív szerződés kötési zaklatásának, mig végre ez év március hó 1-én elvileg elfogadták az asztalos iparosok a kollektív szerződés megkötésének lehetőségét. A munkások előbb munkarenddel kísérleteztek. Megállapítottak egy munkarendet maguk között, amely csak úgy hemzsegett a tulkövetelőzések sokaságától. Természetesen a munkadók ezt nem nem fogadták el. Az iparhatóság közben jöttével aztán sikerült egy mérsékeltnek mondhaó kollektív szerződést pontozatokba szedni, amelyet már-már elfogadott mindkét fél. Most ismét egy kis fena- kadás van. A munkások keveselik az elért eredményt, a munkaadók pedig soknak találják a munkásoknak adott előnyöket, úgy hogy kilátás van arra, hogy ebből a kollektiv szerződésből nem lesz semmi. Igazuk van az asztalos iparosoknak. A túlnyomó rész nagyon szépen meg van kollektív szerződés nélkül is, azt lehet mondani, hogy 1—I műhely van csak a városon, melynek különös érdeke ez a kollektív szerződés. Tehát furcsának kell találni azt, hogy 1—2 iparos önző czéljait támogassa 60—70 iparos azért, hogy a bajban levő 1—2 iparos felfalja mint a czápa az elől a 60—70 iparos elől a munkát, akiknek bőrére megy ez a kollektív szerződés. A szövetség ellene van minden kolektiv szerződésnek, bebizonyult, hogy nem ér már semmit, nem respektálja egyik fél sem, tehát más alapot kell arra kitalálni. Ha a kisebb arztalos iparosok bizalommal volnának a szövetség iránt, oly formán lehetne a kollektív szerződést megkötni, ahogy ők azt rég óhajtják, vagyis: minden mester forgalmát egy három tagból álló vegyes bizottság állapítaná meg. E három ember döntése fellebbezhetet- len volna. Ezek az egyénék aztán meghatároznák azt, hogy melyik mester hány segédet alkalmazhat műhelyében maximum. Ezzel az eljárással meg volna oldva egyesek kapzsiságán alapuló verseny: A segédek is jobban járnának, mert nem volna mester, aki ma tíz, holnap két segéddel dolgozik. Ezt a létszám megállapítást be kellene venni a kollektív szerződésbe, kikötni hogy szerződés-szegést képez úgy a munkaadók mint a munkások részéről, ha a megállapított létszámon felül dolgozik segéd valamelyik műhelyben. A munkaadók és alkalmazottak igy közösen ellenőriznék a telhetetleneket. Ezt az indítványunkat jó szívvel ajánljuk az asztalos iparok figyelmébe. Ha igy kötnek kollektiv szerződést, rend lesz közöttük. Megoszlik a munka és a munkás egyformán, nem lesz panasza senkinek, nem fordul elő az az állapot, hogy némely mester ma nyolcz, holnap két segéddel dolgozik, állandóan változtatva a létszámot a szerint, ahogy sikerül összeharácsolni a munkát a többi asztalos mester elől. Szíveljék ezt meg az asztalos iparosok. Ez irányban szívesen rendelkezésre áll a szövetségi titkár is. • A most tárgyalás alatt levő kollektív szerződés fő pontjai ezek: Szerződés tartama 1910. decz. 31-éig. A rendes munkaidő 7—6-ig, délben 1 és fél órai ebéd idő. Tehát S| órai munkaidő. A minimális órabér első éves segédnek 26 fillér, a többinek 30 fillér. „Ha a munkás a műhelyen kívül, de a város területén belül van foglalkoztatva, könnyebb munkálatok után csak a rendes óra dij illeti, üzlet berendezésnél, portál és épület munkánál azonban ha Vá napnál tovább tart '15% bérpótlék jár.“ „Ha pedig a város területén kívül dolgozik bármely munka mellett 30°/o bérpótlék s az utazási idő alatt a rendes óradij fizetendő.“ „A munkaadók kötelezik magokat, hogy a szerződési idő alatt munkakizárást nem rendeznek, a munkások pedig köte-
