Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)
1907-10-20 / 28. szám
2-ik oldal. „SZABADSÁG“ Szatmár, 1907. október 20. sebességét, a tüntetés után hideg arczczal, szótlanul vonultak el: kihalt a szavuk, elhült a tüzük. Ez az országos munkabeszüntetés nem javított a munkásosztály sorsán semmit. Keresztény socialisták értekezlete. Szatmár, 1907. okt. 18. Ha a pokol ördögei valameny- nyien Összeesküsznek ellenünk, mégis megalakítjuk Szatmáron a kér. sociális-egyesületet. Dühönghetnek, tombolhatnak a farizeusok és az ezek által el vakított gyöngeelmé- jüek, mégis lobog ma a kibontott zászló, melyre Isten-, Haza- is fe- lebaráti-szeretet van felírva. Aki részt vett vasárnap délután a szatmári kér. socialisták értekezletén, az láthatta, hogy e város fiatalsága és becsületben megöregedett iparos polgársága megértett bennünket. Részt vett ez értekezleten felekezeti? ülönbség nélkül oly szép számú, a kér. socialis elvekért lelkesedő tömeg, amilyet még alig látott az utóbbi évek alatt iparos egyesület. A katholikus legényegyesület szép nagy terme zsúfolásig megtelt. Az összesereglett hallgatóság áhítattal, gyakran szűnni nem akaró éljenzések és helyeslések mellett hallgatta az előadók beszédeit. Ünnep volt ez a nap. A kér. sociális eszmék igazi ünnepe, olyan, amilyenre magunk sem voltunk elkészülve. Az elvetett mag kikelt. Élet- erős talajba lett az inteTí^mria-hdl- nap terebélyes fa lesz belőle, csak tovább! Részletes tudósításunk a követkéz/) : Lapunk felelős szerkesztője, Polonyi Albert hetek óta fáradozik azon, hogy Szatmáron egy oly munkásegyesület létesittes- sék, amely munkásegyesület nemcsak otthona legyen a socialdemokrata elvekért nem lelkesedő munkásosztálynak, hanem egy olyan védő egyesület, amely hivatva legyen egyrészről megvédeni a munkásérdekeket, másrészről elősegitője legyen megteremteni azt — Ez a képviselőház a hivatása magaslatán áll, — hangsúlyozta az elnök. — Ez szépen hangzik, de nem igaz! — udvariatlankodott közbe Bokányi Dezső, a socialisták egyik vezére. Justh keményen leintette a zajongókat, majd rövidesen befejezve mondókáját, sarkon fordult és ott hagyta a socialista urakat. A függetlenségiek éljene kisérte Justhot. . . . Hát bizony kicsit furcsán pergett le ez a küldöttség-járás. De manapság már hozzászokhattunk ahoz, hogy a küldöttségek tisztelgése tiszteletlenséggé fajul. Van már egy pár praecedens rája. Napirendre is tért csakhamar mindenki az incidens fölött, melyet különben jóvátettek a keresztény socialisták. Markos Gyula képviselő is fölvezetett tudniillik egy socialista küldöttséget a magyar képviselőház elnökéhez. A negyvennyol- czas keresztény socialistákat, kereszt-jelvény- nyel a gomblyukban. Nyolczan voltak, Schődl Gyula munkás volt a szónok. Ezek nem tiszteletlenkedtek, nem feleseltek, hanem szépen üdvözölték Justhot, aki szépen is felelt nekik. Hála Istennek elmúlt a vörös csütörtök is és pedig elég rózsás hangulatban, úgy vagyunk vele, mint egy rósz álommal: felébredtünk és nem látunk semmit. az utat, ahol a munkás és munkaadó összetalálkozva a mai fennálló, kiegyenlithetet- lennek látszó diferencziákat eloszlassa, elősegítse a békés megérthetést, egyformán nevelje a kölcsönös egymásra utaltság érzetét. Politikai és felekezeti czélzatosság nélkül. Ez egyesület első értekezlete folyó hó 13-án, délután 3 órakor volt megtartva a kath. legényegyesület helyiségében. Bármennyire agitáltak is a szervező Polonyi Albert személye ellen éppen úgy, mint maga a kér. socialis egyesület eszméje ellen, az aknamunka nem sikerült, mert az érdeklődő iparos fialalság és iparos polgárság szine-java zsúfolásig megtöltötte a kath. legényegyesület nagytermét. Jól esőleg konstatáltuk, hogy a keresztény jelző nem rémitette el a nem katholikus elemeket, volt ott minden felekezetű egyén, aki magát a keresztény socialis elvek hívének vallotta. , Az értekezlet első szónoka Polonyi Albert volt, aki ismertette a mai értekezlet czélját, megmagyarázta a nemzetközi socialista párt eddigi xpüködését és eredményeit, majd rámutatott az uj egyesület szükségessé gére, végiila kér. socialis egyesület programm ját ismertette. A hallgatóság zajosan megéljenezte az előadót. Az értekezlet vezetésére elnökül Zaho- ránszky István, a katholikus legényegyesület elnöke kéretett fel, jegyzőül pedig Szűcs János iparos. < Zahoránszky István köszönetét mond a szép számban megjelent iparos közönségnek beléje helyezett bizalmáért, aztán remek beszédben ismertette a kér. socialis egyesületet vallási és társadalmi szempontból. Kijelenti — úgymond — hogy ennek az alakítandó egyesületnek felekezeti színezete nincs. TaguL óhajtunk megnyerni felekezet különbség nélkül mindenkit, akire a keresztény j^lző [ráillik; k^^qj^kust. gör. ke- letit, gör. nem egyesültet, protestánst, unitáriust egyformán, sőt a zsidót is, ha alkalmazza magát szabályainkhoz. Sajnálattal veheti tehát tudomásul a . „Szatmár-Németi“ lap kirohanását, sőt erélyesen utasítja visz- sza azt a botrányos vádat, hogy az alakítandó egyesület r,Lueger párt“ volna, vagy hogy a gyűlölt 4usztriával akarunk konspi- rálni. Nekünk semmi közünk Luegerhez, sem Ausztriához, mi a magyar haza ellenségeit látjuk mindenben a mi német, mi hazafias alapon akarunk és fogunk működni, állandóan szemünk előtt fog lebegni a magyar haza iránti kötelességünk. Vérrel szerezték meg őseink e darab földet, mi is, ha kell, vérünk árán fogjuk azt megvédelmezni úgy a kül, mint a belellenséggel szemben.. Zászlónkra a vallásosság és hazafiság van írva a nélkül, hogy bármely felekezetbeli egyén vallási meggyőződését kifogásolnók. Mi nem a felekezeti türelmetlenséget irtuk zászlónkra, hanem a különböző felekezetekhez tartozó egyének vallásának ápolását, mert a nemzetközi socialdemokrata párt nemcsak a katholikus vallásnak, hanem minden vallásnak hadat üzent, már pedig akinek sem hazája sem vallása nincs, az nem lehet becsületes polgára a társadalomnak. Fájdalommal említi meg majd Biky Károly esperes űr kirohanását a kér. socialis egyesület ellen, aki azt mondta a 48-as párt egyik értekezletén: „tiltsátok el küszöbötökről a hamis prófétákat.“ Ez a kirohanás keresztény pap szájáról hangzott el, ami fájdalommal tölti el a szólót, de biztosítja arról Biky esperes urat, hogy ha ő lett volna az, aki Szatmáron kér. socialis egyesületet szervez, daczára hogy katholikus pap, oldalára állott volna az esperes urnák és részt kért volna a munkából. De úgy látja ezúttal, hogy az esperes ur hazafiságánál sokkal nagyobb a katholikusok iránt táplált gyűlölete. v A hallgatóság szűnni nem akaró zajos helyesléssel kisérte Zahoránszky István beszédét, aki remek vonásokban ecsetelte a socialdemokraták működését, a munkások és munkaadók bajait s az ezeknek javítására szolgáló eszközöket. Majd az alapszabálytervezet olvastatott, fel végül pedig a következő határozati javaslatot fogadták el egyhangúlag: Kimondja a mai értekezlet, hogy szükségesnek tartja a kér. socialis egyesület megalakítását és felkéri a szervezőket, hogy mielőbb hívjanak egybe alakuló közgyűlést, e gyűlésről értesítsék a budapesti központi orsz. kér. socialis egyesületet, hogy az alakuló közgyűlésen képviseltesse magát. Ezután Szűcs János kádár iparos emelkedett szólásra és tömör szép beszédben mondott köszönetét úgy Polonyi Albertnek, a szatmári kér. socialis egyesület első har- czosának, valamint Zahoránszky Istvánnak, az eszme lelkes támogatójának. Régen kellett volna ezt az egyesületet — úgymond — megcsinálni, de ugylátszik csak akkor eszméltünk fel, amikor a baj már teljesen nyakunkba szakadt. 0 volt az, aki annak idején lelkes támogatója volt a nemzetközi socialdemokrata pártnak, de belátta, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség szép gszméit sárba tiporták az álpróféták; undorral fordul el ma tőlük és Ígéri, hogy ezt az igazi socialis egyesületet, ahogy csak erejéből kitelik, támogatni fogja. Lelkes éljenzés kisérte szavait. Az elnök záró szavai után a kér. socialis egyesület első értekezlete lelkes hangulatban oszlott szét. Merész hazudozás. Többször megírtuk már, hogy a kör- mösök lapja, a „Népszava“ soha sem szokott igazat Írni. Annyit irtunk már e drága lap- hazudo^ásáyól.. hogy az . utóbbi időben nem is tartottuk érdemesnek vele foglalkozni, beláttuk azt, hogy hamis prófétáknak, hamis ideáljaival állunk szemben, meddő munkát végzünk | czáfolgatásokkal. Ezeknek az embereknek hiába mondja valaki, hogy ügyeljenek tudósítóikra, ugylátszik az a fő, hogy hazudjanak azok is, hazudjanak valameny- nyien, tehát megértik egymást. Ezúttal egy kézzel fogható arczátlan hazugságot akarunk bemutatni a Népszavából, szól pedig a következőképen: „Szatmáron, október 10-én délelőtt tüntető sétát tartottak elvtársaink.Délután riép- gyülés volt a Kossuth-kertben 2500 munkás jelenlétében. A népgyülésen Babies Lajos elvtárs ajánlatára elnöknek Goldstein Ferencz elvtársat, jegyzőnek Kulcsár László elvtársat választották meg. Az általános választójog ügyének állását Páll János (Debreezen) és Goldstein Ferencz elvtársak ismertették. Devecska Kálmán elvtárs szavalta még el Petőfi „A nép nevében“ czimü költeményét, mire a lelkes hangulatban lefolyt népgyülés véget ért. A munkaszünet általános volt.“ A nagyközönség és a munkások nagy része nem ismerős annyira a körmösök viselt dolgaival, ha megczáfoltuk valamely hazugságukat, ha akarta elhitte, ha akarta nem hitte, nem ismerte a tényállást. Ezúttal az október 10-iki munkaszünetet ismerte mindenki, a város közönségének szeme előtt folyt le és mondja valaki azt, hogy Szatmáron általános volt a munkaszünet? Változtatott-e valamit a város képén a vörös csütörtök. Hisz a tüntető sétán nem láttunk a főtereken több munkást egyszerre 8—10-nél, de ezeket is úgy két óránként, ami annak volt a jele, hogy a munkások zöme dolgozott, a másik rész pedig, ha félelemből nem dolgozott is, de nem ment ki az utczára magát mutogatni.
