Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)
1907-12-25 / 36. szám
IPAROS LAP. ELŐFIZETÉSI ÁB: Egész évre — — — — — — — 6 K — f Fél évre' — — — — — — — — 3K — f Negyed évre — — — — — — — 1 K 50 f megjelenik minden vasárnap. Karácsony napján. Az isteni szeretet legfönsége- sebb megnyilatkozása, örök záloga a megválló Jézus születése. A boldogság kiapadhatatlan forrása: a szegény betlehemi jászol. Mennyi öröm, hála, ihletett érzelem, szivnemesség megnyitója még ezerkilenczszázhét év múltán is a szép karácsony. Bármily fásult/legyen is keblünk, eltompult etzelmi világunk, a szeretet ünnepe megihlet és áhítatra Resztet. Mert a karácsony ünnepe nemcsak a kisded világ számára való s a felnőtteknek vajmi kevés közük volna a legfönsógesebb ünnephez. A karácsony a szeretet vallása, a szebb jövő hite, a boldogság reménye! Mivé lett volna az emberiség, ha az érzelemvilág e legragyogóbb hármas rózsája soha ki nem nyílott volna s meg nem ihleti a föld halandóit! ? Ez alakította át ezerkilenczszázhét év előtt az egész világot s megteremtője lett a kereszténységnek. Maga a karácsony tehát semmi egyéb, mint a béke, a szeretet vallásának ünnepiesebb gyakorlása. Ezt zengte a megváltó Jézus születésekor a mennybeli angyalok kara, midőn trombita harsogás között hirdette: „Dicsőség a magasban az Istennek ! Békesség és áldás a földön a jóakaratu embereknek!“ És kérdjük: nincs-e napjainkban különösen szükségünk arra, hogy áthasson bennünket, mindannyiunkat a szeretet, a béke ünnepe?! Nem várja-e hazánkban millió és millió ember a maradandó bókét, a természet megnyilatkozását, a termékenyítő munkásság hajnalának derengését ? Nem lesi-e millió és millió munkás és munkaadó a szeretet, a béke megnyilatkozását? Mert bizpny szomorú eseményekkel és tanulságokkal van tele a múlófélben levő esztendő. Testvén InarczI munkás forradalmak, késhegyig menő munkásterrorizmus, gazdasági pangás, stb. emléke zavarja a szeretet fönséges ünnepét. Ügy látszik, mintha az emberiség megfogyatkoznék a mélységes szeretet gyakorlásában. Ádáz gyűlölet, pártoskodás, káröröm, irigység ver gyökeret az emberi szivekigazán finom, kényelmes, ,ele- ffáns és tartós lábbelivel akarja hozzátartozóit meglepni, az- keresse fel :: 1 :: :: & II Felelős szerkesztő és la^fulajdonos: POLONYI ALBERT. Szerkesztőség és kiadéhivatAÍ: Rákóczi-utca, IPAROS-OTTHON, ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. ben, ahelyett, hogy a szeretet és béke fűzne össze mindnyájunkat. Békére, szeretetre. van szükségünk városunkban isi hogy fejlődhessen s jóléte fellendüljön. Nincs semmiféle emberi intézmény, amely sikeresen betölthesse hivatását, ha a szeretet vallása Körül nem ragyogja. w / 1 Midőn szép karácsony napján belevegyül örömérzésünk a kisdedek angyali örömzajába s ihletség, boldogság vesz körül,; járja át szi- vünket-lelkünket a szerefetiguzi érzése. Mert maga az ünnep csak külsőség, a lényeget kell tekinteni, azt, apuit jelképez, kifejez.; A jó magyar hazaknál sokat adnak az ünnepre. Méíg a legszegényebbek is igyekezrtek ekkor a hétköznapiasságon felül emelkedni. Tegyük ezt mindnyájan, igyekezzünk megérteni a szép karácsonyt, a kereszténység leginagasztosabb ünnepének fönséges voltát! Olvadjon érzésünk egybe angyalok karával és zengedezzünk szakadatlan : „Dicsőség a mennyben az Istennek. békesség a földön a jÖakaratu embereknek!“ Polonyi Albert. Szervezkedjünk! — Azok figyelmébe, akik a Samu-párttal egy gyékényen nem árulnak. — Szatmárvárosában már régebb idő előtt alakult meg a függetlenségi és 48-as párt, alapszabályait a miniszter ez évben hagyta jóvá, és működik — úgy mondják — sikerrel. Igen helyesen, s annál természetesebb ben, mert hiszen a mostani, sőt az ezelőtti országgyűlésen is, a szatmári kerület képét, magát függetlenségi és 48-asnak valló képviselő viseli. Ezt a tényt nem bírálatképpen állapítjuk meg, hanem azért, hogy az ország boldogulásáért a függetlenségivel egy sorban •küzdő többi pártnak, különösen az alkotmány- pártnak figyelmét felköltsük. . A .szatmári választó közönségről két dolog bizonyos. Az egyik az, hogy a függetlenségi elvek képviseltetésével fölsült, a másik pedig az, hogy a választópolgárok túlnyomó része, különösen azok, akik intelli- gentiával bírnak, olyan törekvésű és meggyőződésű, hogy Szatmáron is megalakítható az alkotmánypárt, illetve, hogy helyét csakis az aTkotmánypártban találná meg. Ezt is csak megállapítjuk s hogy Szatmáron nincs alkotmánypárt — hivatalos formában — a legutóbbi választások visszásságainak írjuk a rovására. A függetlenségi és 48-as párt a maga legszentebb jogát és kötelességeit teljesítette a múltban, amikor Szatmári is elhódította. Jól tette, igaza volt/ minden pártnak kötelessége terjeszekedni. Csak éppen arról van szó, az alkotmánypártról szólván s szemben a koaliczió többi pártjaival, különösen a függetlenségivel, hogy hanc veniam elamus petimusqne vicissim. Nevetséges volna, ha az alkotmánypárt féltékenykedne és kanapépereket indítana azért, ha más pártok mozognak, szervezkednek, élnek és terjeszkednek. De 'még nevetségesebb volna s maga írna magáról életképtelenségi bizonyítványt, ha ő nem igy vélekednék s végre igazán és keményen neki nem látna a munkának, hogy Szatmáron is szervezze a pártot, ahol törekvéseiben kedvező' talajra talál. Ez épp úgy joga és kötelessége, mint bármely hazafias pártnak. Joga nemcsak múltjánál, hanem jelenénél fogva is és az ország jövőjéért. A függetlenségi párt vezető férfiai előtt ezt bizonyára nem kell magyaráznunk, ők magukhoz és elveikhez jxiéltá- loyalitással gondolkoztak és viselkedtek mindig, ezekben a dolgokban is. De vannak mindenütt és mindenféle helyi érdekű nagyságok, akiknek egyéni érvényesülése számára kellemetlen, hogy a monopólium ideje lejárt s szeretik félreérteni a túlzott loyalitást, melylyel az alkotmánypárt nemcsak hogy a' végsőkig tisztelte mások jogait, de a végsőkig tűrte, éppen csak a legszemtelenebbeket szorítva vissza, az 6 jogaival való túlkapásokat. Ezeknek meg kell érteniök s érezniük kell végre a hazafias dualistáknak, hogy a hatvanhetességnek le kell lépnie a bocsánatot kérek, amiért a világon vagyok álláspontjáról. A nemzeti küzdelemben a hatvanhét, úgy, ahogy az alkotmánypárt felfogja, bébi- , zonyitotta megbizhatóságát, a nemzeti ügy számára való védő és ellentálló alkalmasságát. A koaliczió politikájában a hatvanhét bebizonyította jogszerző és érdekmegóvó képességét, bebizonyítja, hogy mig egyfelől biztosítja a békét a nemzet és a király között, másfelől nyitva tartja az utat a függetlenség felé való haladás előtt. • Nincs eredmény, melyben éppen annyi része ne volna, mint akárkinek. Nincs veszteség, mely'm&rí&& ne terhelné, mint akárkit. A régi módi pártpolitika salakjától a nemzeti küzdelemben megtisztulván, a hatvanhét, ahogy az alkotmánypárt vallja, a magyar közönség s különösen a realitás leg- közepén küzdő intelligentia mind szélesebb rétegeinek hazafias hitvallása. Az alkotmánypártnak kötelessége, hogy végre komolyan nekilásson a munkának. A mig a választási reform s ezzel az uj válaszhol a karácsonyi és ojévi ünnepek alkalmából czipőszükségletét mindenki olcsó és solid árban :: :: :: :: beszerezheti. :: :: :: :: czipőkereskedését SZATMÁB, Deák-tér 12. sz. alatt (Keresztes-féle ház.)
