Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)
1907-12-08 / 35. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1907. deczember 8. SZABADSÁG1 Színház. SÜRGÖNY. Képviselőház 1907. decz. 2-án délelőtt 11 éra 20 perez. viselőnk a kiegyezés értelmi szerzőinek és leszólja azokat a tiszta jellemű függetlenségi honatyákat, akik nem hajlandók az országot egy tál lencséért eladni. Volt görögtüz, számos üdvözlés stb., stb., éppen úgy mint nem rég a megboldogult szabadelvű kormányok alatt udvarló fazekasoknak. A Samu lapja, a „Szatmár-Németi“ kötelességéhez és rendes szokásához híven, a hetedik égbe emeli drága képviselőnket nagy beszédjéért, leközli a beszédet szószerint, bevezető részében pedig — mint rendesen — hozza azokat a megrendelt lapszemelvényeket, amelyeket 5—6 zsidó lap közölt. Különös azonban, hogy a legtekinté- | lyesebb lapokból nem hoznak lapszemelvényeket, csupán a hivatalos Magyarország, Budapest, a minden kormány által lekenye- rezett Függe:len Magyarország és egy pár zsidó lap bókol a nagy sikernek. Bizonyosan tudják, hogy miért. Találunk azonban a lapszemelvények között szomorúan komikusát is. A Magyar Állam pl. igy ir: „Kelemen Samu logikus, hazafias es meggyőző beszéde teljesen bevilágított a kiegyezés ellenségeinek tervébe. A ma elhangzott beszéd után tisztán látunk.“ Hogy a fene egye ~neg már az ilyen ömlengést I Ugyan mivel világított be Samu a kiegyezés ellenségeinek terveibe ? És mit lát tisztán a Magyar Állam. Mi gondoljuk. Tisztán láthatja a Magyar Állam Samu aspirátióit a húsos fazék körül. Vagy : tisztán látja Samut, milyen jó mameluk. Vagy: hogy milyen szépen tud Samu polemizálni. Egyebet semmit nem láthat, legfeljebb hasonló jókat. A „bevilágított“ szó helyett pedig igy írhatta volna a Magyar Állam: „befütött“. Már tudniillik az ország népének a quóta megszavazásával.' Minden bizonnyal igy is gondolta a Magyar Állam parlamenti tudósítója, de mivel megkellett valahogy írni, hát úgy irta meg, hogy a szerkesztőségnek is jó, Samunak is jó. Csakhogy a dicsérete nevetséges, nagyon nevetséges. kell ahhoz, hogy az ember egy ilyen értékes ruhadarabot megvásároljon. Éppen tíz üzletben voltak már, mikor abban állapodtak meg, hogy a legelsőt veszik meg és visszafordultak az első üzlet felé, amely a Kerepesi-ut legelején van. A Nagydiófa-utczánál Erzsiké egy volt iskolatársának fiacskájával találkoztak, akivel mostanig fentartotta ugyan a barátságot, de csak nagyon ritkán jöttek össze és körülbelül másfél év óta nem találkoztak. A fiúcska köszöntött rájuk, mert Erzsiké nagy boldogságában meg se látta volna az apró fiúcskát. — Hogy van a mama ? Mit csinál ? — Oh, édes néni, a mama nagyon beteg, az apuska úgy sir, azt mondja, hogy tán soha se gyógyul meg. — Hol laktok most? — Itt a Nagydiófa-utözán, jobbra a harmadik ház. — Nézzük meg egy perezre, szólt férjéhez a jószivü asszonyka. János nem mondott ellent és kis vártáivá már benyitottak abba a piczi udvari szobába, amely a ház legvégén volt. Úgy a fogyatékos butorozat, mint a lakás parányi volta az első tekintetre elárulta a siralmasan nagy nyomort, amelyben a kis család sínylődött. A kórágyon fekvő, halálnak érett asz- szony kétségbeesve panaszolta el, hogy miféle csapások szakadtak rájuk ama másfél év óta, hogy nem találkoztak. Az ura hoszMinden hétre esik egy-egy premier, Krémer papa csinján bánik a dologgal, a hosszú szezon beosztást igényel, elvégre az uj darabok első sorban költséggel járnak, másodsorban pedig a személyzetet is túlságosan igénybe veszik. Ez a két mötivum pedig nagy szerepet játszik a mi társulatunknál. Krémer papa ügyes fináncz miniszter, vagyis: direktor, a személyzete pedig túlságosan gyönge, tehát lehetetlent nem kívánhatunk, azzal elégedünk meg amit kapunk, már tudniillik, ameddig vétót nem emel a— közönség. Mi ránk újságírókra úgy se sokat adnak. Mi lármázunk, henczegünk a kákán is göcsöt keresünk, igényeink fővárosias, a kasz- sza pedig falusias, a direktor hozni legfeljebb adóságot hoz Szatmárra, vinni azonban pénzt akar, tehát várjunk amig várhatunk, ha pedig igényeink kielégítést nem nyernek, legfeljebb nem járunk színházba, már pl. a közönség nem fog járni, az újságíró itt sem számit, az potya jegyes, nem nyom a latban semmit. Ne vegye rossz néven Krémer^papa, de tenni kell valamit. Egy kis melegséget várunk abban a színházban, nem amelyet a gőzfűtés okoz, Iranern amolyan más félét, egy pár érdekes .tagot, akit szívesen látunk jó és rósz darabban egyformán, mert nemcsak a darab hqz telt házat, kasszával, hanem egy-két igazi tehetség, akikben sikk és csáb lakozik. Az elmúlt hét premierje „A kis trafi- kos leány“ volt. Pikáns kis ügy az egész, irodalmilag tartalmatlan bohóság, melynek harmadik előadása már üres ház előtt zajlott le. Hétfőn a „Vig özvegy“ csépeltetett; kedden az „Ördög“ adatott az első bemutatáshoz hasonló kitűnő előadásban zsúfolt ház előtt. Szerdán a „Fátuin jó előadásban üres ház előtt. Csütörtökön ismét a „Trafikos lány“ üres ház előtt. Pénteken a Tánczos regiment“ zónaeíőadásban a szokásos telt ház előtt. szu ideiig tartott betegsége folytán elvesztette állását és csak most uj évtől foglalhatja el azt a meglehetős jónak ígérkező hivatalt, a melyet végre sikérőlt elnyernie. De az még több mint két hét. Egy fillér sincs a háznál. A gyermekek majd hogy éhen nem vesznek, mert mái; sehol sem akarnak hitelezni. A beteg szakadozott hangon tördelte az I kétségbeesett panaszait. Abban a szempárban, amelyben eddig a boldogság, az öröm ragyogott, két köny- csepp jelent meg, ezt a könnyben úszó két szemét rávetette az urára. Valamit kérdezett tőle. Lőrincz János megértette és egy pillantással felelt a feleségének. — Nézd csak, édes, — fordult Erzsiké az ő nagybeteg barátnőjéhez — nekünk most van fölösleges negyven koronánk, ha ezzel tán könnyithetnék zavarotokon. . . Hát azt nerq lehet leírni, hogyan fogadta ez a sirszéíén álló beteg ezt az életmentő ajánlatot. Mintha minden szenvedéstől megváltották volna. Sirt, hálálkodott és végre ujongott a koplaló, didergő magzatjai nevében. — Köszönöm — rebegte Erzsiké, mikor végre újra az utczán volt az urával. — Én is neked ezt a nagylelkű önmegtagadást. De,most már nem vehetünk neked téli kabátot. — Baj is az! Hordom a régit és eny- nyi az egész. És hordta büszkén, boldogan azt az ócska télikabátot., Samu beszél. Délelőtt 11 óra 30 perez. Samu udvarol. Délelőtt 11 óra 35 perez. Kapczáskodik Polónyi Gézával. Délelőtt 11 óra 40 perez. Megszavazta a kvótát. Délelőtt 11 óra 50 perez. Samut üdvözlik a Fazekasok, Szatmár, 1907. deczember 8. Biki a pártban marad! H I R E K. A főispán távozásáról különféle hírek járták be a napokban a fővárosi lapokat. Félhivatalos helyről meg is czáfolták. Valószínűnek látszik azonban, hogy dr. Falussy Árpád főispán csakugyan elhagyja afőispáni széket és közigazgatási bírónak lesz kinevezve. Utódjául gróf Károlyi Gyula aradi főispánt emlegetik. Aljegyzői kinevezés.. Az igazságügyminiszter Molnár Miklós szatmárnémeti kir. törvényszéki joggyakornokot a tordai törvényszékhez aljegyzőnek nevezte ki. Előléptetés. Kossuth Ferencz keresk. miniszter a m. kir. államvasutaknál 1907. évi nov. hó 1-től számitandólag Pászkán Mihály mérnököt a VIII. oszt. I. fokozatába léptette elő. Tisztujitás. A vármegyénél e hó 19-én kezdődik a tisztújító közgyűlés. A régi tisztviselők körülbelül valamennyien megmaradnak, csupán egy pár megy penzióba. A szinérváraljai főszolgabírói állás betöltésénél lesz mozgalom. A szatmári Építőiparosok Szövetségének tagjai ez utón értesittetnek, hogy a téli idő alatt az iroda fentartva nem lesz. Azok a tagok, akik hátralékban vannak, tartozásaikat egyenlítsék ki mielőbb, mert különben perelve lesznek. A titkár által őrzött munkakönyvek e hó 15-ig, d. e. 9—10 óra között vehetők át. Királyi kegy eleiem a hadszökevényeknek. őfelsége — a honvédelmi miniszter rendelete értelmében —megkegyelmezett mindazon katonaszökevényeknek, kiket bezárólag 1907. deczember 2-ik napjáig elitéltek, vagy bűnvádi eljárás alá vontak. Ünnepély. A ref. templom kijavítása és uj orgonájának felavatása alkalmából a mai napon nagy ünnepély lesz városunkban. Délelőtt 9 órakor istentisztelet, ezután díszközgyűlés, egy órakor a Pannóniában társas ebéd, este 8 órakor ugyancsak a Pan- niában tánczmulatság. Építőiparosok gyűlése. Egerből írják : A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége tegnap délután tartotta egri fiókszövetségével együttesen rendezett II. kerületi ülését a városháza dísztermében. Farkas Elek főtitkár felsorolta az okokat, melyek szükségessé teszik az építőiparosok szövetségét, tömörülését a szocziáldemokraták túlkapásaival szemben. Kooh Károly orsz. szövetségi alelnök Szterényi államtitkár Pécsett mondott programmjának, ama pontjait ismertette, melyek az építőiparosokra sérelmesek. Nagy Emil és Hellebranth Géza orsz. képviselők felszólalásaikban keményen elitélik a szocziáldemokraták túlkapásait és biztosítják a kerületi közgyűlést, hogy a törvényhozásra
