Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)

1907-11-24 / 33. szám

2-ik oldal. Szatmár, 1907. november 24. SZABADSÁG1 Zahorán8zky István elnök ismertette az alapszabályokat, melyet a közgyűlés válto­zatlanul elfogadott. Majd. Haller István az orsz. kér. socialis egyesület kiküldötte emel­kedett szólásra és tartalmas beszédben is­mertette az egyesület czélját. Haller István tetszéssel fogadott s he­lyesléssel kisért beszéde után Zahoránszky István elnök kimondotta a szatmári keresz­tény socialis egyesület megalakulását s a jegyzőkönyv hitelesítésére Szentiványi Ká­roly és Bölönyi László urakat kérve föl, a gyűlést bezárta. Munkára fel! Nagy eszméket szolgálva, gyakran he­vesebb a szivünk dobbanása, mint szavunk ékessége. Szegődjünk bármily nemes, nagy és igaz ügy szolgálatába, vessen bár szivünk­ben magas lángot a lelkesedés tüze, legyen bármilyen szent igaz ügyünkbe vetett bizo- dalmunk: szavunk halk, toliunk gyenge lesz érzelmeink kifejezésére. A jóleső érzések rezegnek meg ben­nünk, midőn e lap mai számának megszer­kesztéséhez fogunk, midőn a keresztény-so- cialista egyesület zászlaja alá sereglett lelkes csapat mozgalmáról írunk, melynek színhe­lye Szatmárnémeti városa. Nyolcz hónappal ezelőtt, a tavasz új­jáéledésekor bontottuk ki hasonlólag egy zász­lót, melyre a szatmári iparos társadalom vedel me­zőse vau írva. Nyolcz hónap óta küzdünk kitar-I tással, emberfeletti erővel azon, hogy az ál-l lamban állam ne alakulhasson, hogy a hu­mánus jelszavak alatt felállított szakszerve­zetek polip karjaiból kiszabadítsuk a meg-J adóztatott munkásosztályt, hogy az agyon­sanyargatott iparos-osztályt megszabadítsuk a felette uralkodni akaró kullancsoktól. Tevékeny részt kértünk a munkaadók szervezkedéséből s nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy munkánkat siker koro­názta" Voltak mindig kishitüek*, tétovázók és hogy kimondjuk ami szivünket nyomja: ha­szonlesők is, akik a munkaadók szervezke-l déséből anyagi előnyökhöz akartak jutni és mert ez nem sikerült, zúgolódnak. Voltak olyanok is, akik irigyek voltak, ezek a szer­vezkedés köpönyege alatt szerették volna iparos társaikat tönkretenni, de a vezetőség bölcs és tapintatos eljárása minden irányban elcsendesitette a méltatlankodókat. Beláttuk azonban azt, hogy nem elég­séges a munkaadókat szervezni, hanem szük­séges a munkásokat is egy oly szervezetbe tömöríteni, amely szervezet zászlajára a fe­lebaráti szereteten kiviil Isten és Haza le­gyen írva, ahol a munkásosztály érdekei hathatós védelemre találjanak, ahol kölcsö­nösség jöjjön létre a munkás és munkaadó között. Nemcsak a munkásnak, de a munka­adónak is érdeke, hogy a munkás szabad, független legyen, hogy az életben boldogul­jon, jobb anyagi viszonyok közzé jusson, mert csak a megelégedett munkás dolgozha- tik kedvvel, kitartással. Szükségesnek véljük, hogy a munkás­nak is egyenlő joga legyen más embertár­sával, a társadalom bármely tagjával, kell, hogy politikai jogokat is adjanak neki. Ez érdekek elérése' czéljából használhatja az egyesülési és gyülekezési jogot a szólássza­badságával együtt. Használhatja tehát mind­azon jogokat, amelyek más, bármily rendű és rangú állampolgárt megilletnek, e jogok fegyverül szolgálnak minden polgárigazának kiküzdéséhez. E fegyverekkel küzdhet boldogulásáért, I fegyverekkel küzdhet jólétéért. De e fegy­verekkel mindig csak a fenálló törvények ke­retében a társadalmi vendnek megzavarása nélkül. A munkás él is e jogokkal 1 csak az a baj, hogy sokszor | fenálló törvények megke­rülésével, a társadalmi rend megzavarásával s immáron nem ritkán más polgár vagyonának és testi épségének veszélyeztetésével, amit eltűrni nem szabad. Az egyéni szabadság elvét hirdettük mindig s elitélünk minden olyan tényt, amely ezt sérti. Ellenségéi voltunk minden kény­szernek, mély arra irányul, hogy az egyéni szabadságot korlátozza. S mit látunk, mit tapasztalunk | Állam alakul az állammal szemben azon munkásegyesületekben, amelyeket a so- cialdemokrácia állított fel. Ez uj államba belekényszeritik a munkást akarata ellenére csak azért, hogy a nyers erőszakot éreztes­sék még az államhatalommal szemben is. Állam alakul az államban, mely törvény el­lenére adót vet ki, amelyet szokatlan bruta­litással hajt be, amikor az igazi állam ugyan­azoktól saját adóját behajtani képtelen. Törvényes állapot ez? Talán a munkásnak érdeke? Nem! Hatalmi túlkapás! ami sem a munkás­nak, sem a munkaadónak, sem az iparnak, közgazdaságnak, igy a nemzetnek sem használ. Az pedig határozottan kárára van az iparnak, hogy a sztrájkfegyelmet nem tűrő, vagy dolgozni akaró munkást kiüldözik az országból, ez által gyengítik a hazai ipart és a nemzetet egyatánt. A józan munkások maguk is érzik, hogy nekik kötelességük az uszítok akna­munkáját lehetetlenné tenni. A munkások szeme kinyílott már <és nem engedik magu­kat többé becsapni. Ennek tulajdoníthatjuk azt az ered­ményt, amit két havi serény munkálkodás sunk után ez évben másodszor elértünk a socialdemokraták jól szervezett táborával szem­ben, hogy e hó 17-én megalakíthattuk Szat- máron az igazi munkásegyesületet: | szat­mári keresztény socialista egyesületet. Hosszas vajúdás, rágalmak áradata kö­zött értünk él ahoz a ponthoz,' | ami kór győ­zedelmesen lobogtathattuk zászlónkat, meg­értett bennünket végre a társadalom, hogy mi egyetlen hazafias pártot sem akarunk megbontani, ellenkezőleg: hazafias munká­sokat akarunk nevelni. Csak egy párt van amit megbontani akarunk: a hazátlan forra­dalmi socialdemokrata pártot. Aki pedig ezt rósz szemmel nézi, az ma£a is hazátlan, becste­len polgára a társadalomnak. De megszületett a kér. socialis egyesü­let. És hisszük, ha az iparosok szövetsége és a kér. socialista egyesület becsülettel, ki­tartással küzd vállvetve közös ellenségünk a socialdemokraták ellen, a biztos győzelem el nem maradhat. A cselekvés terére tehát munkások és munkaadók! Választási mozgalmak. Ma fog lezajlani városunkban a képvi­selőtestületi tagok választása. Ilyen izgalom, mozgalom aztán nem, is volt mégSzatmáron. Az uttóbbi két hét alatt minden napra esett három-négy „jelölő értekezlet“, volt alkalma a tisztelt választó polgároknak magukat le­szopni. Láttunk olyan polgártársat, aki min­den kerületben, minden párton részt vett, ahol jelöltek, illetve ittak. De minden jónak vége szokott lenni, vége lesz a mai nappal a potya-ivásnak is s a jó kortesek elmélkedhetnek a választási „előkészületek“ felett ismét három évig. Jelölt van annyi, mint a szemét, jóslá­sokba bocsátkozni lehetetlen. „Biztos“ min­den jelölt, csak az az átkos titkos szavazat bizonytalan. Megvan azonban az a jó oldala, hogy ígéretet tehet a választó mindenkinek, amit meg is tesz kevés kivétellel mindenki, de hogy mit dob a választási urnába, azt már csak a szavazó tudja egyedül. Az első kerület 10 jelöltről beszél, név- szerint: dr. Kelemen Samu, Hartman Mózsi, Tanódi Márton, Biky Károly, dr. Kölesei Ferencz, Losonczy József, Vajnay Lajos, Demjén Sándor, Páskuj Imre, Balogh Dezső. A második kerületben 15 jelöltről van szó: Teitelbaum Herman, dr. Fischer Lajos, dr. Rácz Endre, dr. Biró Elemér, Megyesi Fe­rencz, dr. Fejes István, dr. Fechtel János, dr. Haraszthy Béla, Bölönyi László, Littecky Endre, Lévay József, Asztalos Sándor, Ma- kay Elek, Papp Endre, dr. Yeréczy Ernő. A 111. kerületben jelöltek: Tankóczi Jó­zsef, Molnár Mihály, Kótay Lajos, Bak Ist­ván, Virág András, Kálik Lajos, Mátray Lajos, Osváth Elemér. (Összesen 7.) A IV-ik kerületben: Balog József, Thur- ner Albert, dr. Dómján János, Asztalos Sán­dor, dr. Glatz József, Jákó Mihály, Sérés István, Érdi József, Laki Lajos, Ungvári Antal, ifj. Gulya József. (Összesen 11.) Tehát összesen 43 jelölt van 21 helyre, válogathat a polgártárs a jelöltek között, a vá­laszték olyan kimerítő, hogy mindenki meg­találhatja azt amit szive kíván. HÍREK. Gyémántmise. A múlt vasárnap tar­totta gyémántmiséjét a németi, gk. templom­ban a munkácsi egyházmegyének egy érde­mekben megöregedett tagja: László József volt szolyvai plébános, Hehelein Károly prae- látus-kanonoknak mostohabátyja. Ezelőtt 60 évvel szentelték áldozópappá s most 84 éves. Manuduktor Gönczy Antal esperes-lelkész volt, ki mellett Méhes Mihály és Gönczy Pál segéd­keztek. Az alkalmi szónoklatot megragadó hatással dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár tartotta. Délben Hehelein Károly praelátus- kanonoknál fényes ebéd volt. Esküdtbirósági elnökök. A debreceni kir. ítélőtábla elnöke a jövő év folyamára a máramarosszigeti kir. törvényszéknél szerve­zett efeküdtbfróság' reínö k'é nek ’' Yárady' “Gábor kir. törvényszéki bírót, helyettes elnöknek Veréczy Gyula törvényszéki bírót, a szatmár­németi kir. törvényszéknél működő esküdt- biróság elnökének pedig dr. Papolczy Gyula Ítélőtáblái bírói czimmcl és jelleggel felru- zott kir. törvényszéki bírót, helyettes elnö­kének pedig Szabó József törvényszéki bírót jelölte ki. Hymen. Schick Elemér dr. helybeli ügyvéd tegnap délelőtt fél 12 órakor eskü­dött örök hűséget városunkban Fogarassy Sándor* mérnök leányának, Annuska kisasz- szonynak. — Gárdos Ferencz könyvkötőiparos jegyet váltott városunkban Vokla Sándor la­katosmester leányával Ilonával. Helyettes adótárnok. Plachy Gyula pénzügyigazgató Szűcs Károly nagybányai adótárnokot rendelte a helybeli kir. adóhi­vatalhoz pénztárnoknak mig a minisztérium véglegesen intézkedik. Szűcs Károly szatmári ember, testvére Szűcs 'Lajos járásbirónak és dr. Szűcs Sándor ügyvédnek. Itt említjük meg) hogy a pénzügyigazgató Kádas József ellenőrt meghagyta állásában, miután meg­győződött, hogy teljesen ártatlan a Papp Gyula által elkövetett sikkasztásban. Ezen humánus intézkedés városszerte elismerést keltett. Pártgyülés. A vármegyei független­ségi és 48-as párt a múlt szerdán Luby Géza orsz. képviselő elnöklete alatt gyűlést tartott a Károlyi-háznál, ahol Szúnyog Mihály orsz. képviselő indítványára azon határozatot hozta hogy jóllehet a 2 százalékos kvótáemelést nem helyesli, ennek daczára változatlan bi­zalommal viseltetik a kormány iránt, mert meg van győződve, hogy jelen viszonyok között jobb kiegyezést kötni nem lehetett. Jelölési szempontok. A „Szamos“ legutóbbi számában fenti czimen egy cikket tesz közzé, melyben alaposan neki ugrik a kath. kaszinónak, amiért Fejes István, Teitel-

Next

/
Thumbnails
Contents